Kamat a magasban
Nem változtatott a 6,5 százalékos alapkamaton kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Nem is tehette, ha komolyan veszi saját új tanait, amelyek szerint a gyenge forint ártalmas a gazdaságra, hiszen a kurzus a napokban az eurónkénti 410 forintos lélektani határt is átlépte. „Szeptember közepe óta fokozatosan, folyamatosan erősödik az amerikai dollár, emiatt a feltörekvő piacokról pénzkiáramlás figyelhető meg” – magyarázta a forint gyengélkedését Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntés utáni sajtótájékoztatón. „Az árfolyam leértékelődése a jövőbeni inflációt emelő hatással bír” – jelezte, milyen kockázatot lát az MNB a fejleményekben. Ezért, amennyiben a globális folyamatok azt igénylik, „az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat”. A kamat tartásán kívül nem volt az asztalon más kidolgozott javaslat, a monetáris tanács nagy többséggel erre szavazott, a vitában egyetlen tag szorgalmazott kamatcsökkenést – mondta az alelnök. Bár a magyarországi, 3,2 százalékos infláció már nem a legnagyobb a régióban (a lengyelországi öt százalékra gyorsult októberben), az MNB alapkamata még mindig a legmagasabb, de így sem stabilizálta eddig a forint árfolyamát. A lengyel nemzeti bank 5,75, a cseh 4 százalékos alapkamattal operál, és mind a zloty, mind a korona kevésbé sérülékeny valuta, mint a forint. Nem erősíti a magyar pénzügyi stabilitást, hogy az államadósság szeptember végén a hazai össztermék 76 százalékán állt. Tavaly év végén 73,5 százalék volt, az alaptörvény értelmében ezt az idén csökkenteni kellene, ám ehhez a hátralévő hónapokban vagy költségvetési bevételi többletre volna szükség, vagy – ismét – év végi trükközésre. Az MNB hétfőn közölt adataiból az is kiviláglik, hogy a lakosság megtakarítási kedve nem nagyon lankad, vagyis az a kormányzati várakozás egyelőre nem teljesül, hogy a belföldi kereslet élénkülése rántja ki a gazdaságot a mélyből. „Az inflációs tapasztalatok miatt a lakosság továbbra is óvatos, ezért a magas infláció árnyékát is el kell törölni” – összegzett az alelnök, aki szerint továbbra is „stabilitásorientált gazdaságpolitikára van szükség”.
