Megintjönnek

AFP / MOHAMMED AL-RIFAI

Nem is olyan régen Szíria legszegényebb tartománya volt a török határ melletti északnyugati Idlíb. Az utóbbi években azonban a leggyorsabb gazdasági növekedésnek örvendő területté vált a polgárháború által jelentős mértékben elpusztított és elszigetelt arab országban. A tartomány azonos nevű székhelyén itt-ott bevásárlóközpontok és tetszetős házak sorakoznak, van vidámpark, két állatkert, futballstadion és egyetem is, ahol 18 ezer diák tanul – természetesen szegregált oktatásban. Egész nap van áram, amit még a napi kimaradásokkal küszködő Damaszkusz is megirigyelhet. A török határtól Idlíb városba vezető utat a tavaly februári pusztító földrengés után újraaszfaltozták, pálmákkal és virágágyásokkal szegélyezték.

A terület a viszonylagos béke és a nyüzsgő élet szigete Szíriában. A mecsetek mellett kávézókban, éttermekben és könyvesboltokban is meg lehet pihenni, igaz, férfiak és nők külön ülve, de a közparkokban és az üzletekben a nemek keveredését eltűrik a hatóságok – írta a France 24 hírtévé portálja. A 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború során idemenekült lázadó fegyveresek és civilek által 4-5 milliósra felduzzadt lakosságot a Hajat Tahrir al-Sam (HTS – Levantei Felszabadítási Szervezet) iszlamista fegyveres szervezet és annak politikai szárnya, a magát csak „megváltó kormánynak” nevező testület irányítja, Abu Mohamed al-Dzsolani egykori dzsihádistával az élén.

De nemcsak a polgárháború első éveiben brutális harcok által sújtott tartomány felvirágzása csoda, hanem a HTS vezérének színeváltozása is. Al-Dzsolani a kényelmes damaszkuszi életét feladva fiatalon Irakba ment az ország 2003-as amerikai megszállása után, majd csatlakozott az Iraki Iszlám Államhoz, amelynek magas rangú vezetője lett. Később az abból létrejött Iszlám Állam (IS) önjelölt kalifája, az azóta egy amerikai kommandó által levadászott Abubakr al-Bagdadi visszaküldte Szíriába. Al-Dzsolani ott létrehozta az IS helyi szárnyát, az al-Nuszra Frontot, emírré avanzsált, de egyre kevésbé engedelmeskedett al-Bagdadinak. Végül – elutasítva a globális dzsihádot – 2013-ban az al-Káidának és akkori vezérének, Ajman al-Zavahrinak esküdött hűséget. Ám az új fogadalma is csak három évig tartott, látványosan szakított az al-Káidával, és 2017-ben létrehozta a HTS-t, amely több iszlamista és lázadó frakció keveréke.

Al-Dzsolani igyekezett puhítani a radikális dzsihádista ideológiáján. A térségben megmaradt kevés keresztény, drúz és más kisebbségeknek azt üzengeti, hogy nincs miért félniük. Elítéli a síiták elleni támadásokat, amelyek a szunnita Iszlám Államra jellemzőek. A HTS azt állítja, nem engedi, hogy az általa ellenőrzött területről a Nyugat ellen terrortámadást szervezzenek vagy indítsanak. Ennek ellenére az USA terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t, és al-Dzsolani fejére 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki. A 42 éves iszlamista vezető igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Törökországgal – holott Ankara is terrorszervezetként bélyegezte meg a HTS-t –, hiszen a szomszédos ország az egyetlen közvetlen kereskedelmi partnere az önálló Idlíbnek.

Az eltávolodás a fundamentalizmustól nem jelenti a közeledést a demokráciához. Az egyre inkább diktátorként fellépő Al-Dzsolani a londoni The Economist hetilap szerint vaskézzel irányít, ezreket küldött börtönbe, ahol a kínzás és a gyilkosság sem ritka. A vezér nemcsak a bírálóit üldözi, de a saját szervezetén belül is előszeretettel tisztogat. De Idlíbben él a forradalmi szellem, sokan választásokat szeretnének. Százezrek tengődnek menekülttáborokban, az útdíjak és egyéb adók miatt pedig az elégedetlenség olykor még tüntetésekbe is torkollik, mint idén tavasszal. Így nemcsak az a kérdés, hogy a dzsihádista öltözékét öltönyre cserélő és déli létére befolyásos északi családba benősült al-Dzsolani nemzeti babérokra tör-e Szíriában, hanem az is, mennyire képes biztosítani a saját hátországát.