A grúz kormány nem lehet oroszpárti, hiszen Oroszország az utóbbi 150 évben többször is megtámadta Grúziát, és különben is, a polgárok túlnyomó többsége támogatja az ország EU-tagságát – állítják azok, akik szerint nem igaz, hogy a 68 éves Bidzina Ivanisvili által alapított, 2012 óta folyamatosan hatalmon lévő Grúz Álom Moszkva szövetségese lenne. Miközben igaz, hogy Moszkva többször viselt hódító háborút a kis kaukázusi köztársaság ellen – legutóbb 2008-ban, amikor kiszakadt Grúziából Abházia és Dél-Oszétia –, a közvélemény-kutatások pedig bizonyítják, hogy a megkérdezettek nyolcvan százaléka az európai integráció híve, ez nem zárja ki azt, hogy Ivanisvili, aki a vagyonát Oroszországban szerezte, és hazája leggazdagabb üzletembere, Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz köti országát.
Van egy másik állam is, amelyet az oroszok szintén többször megtámadtak – például 1849-ben, majd 1956-ban –, a népessége EU-párti, a kormányát mégis mindenki Moszkva-, pontosabban Putyin-pártinak tartja. Ennek az országnak a külügyminisztere, Szijjártó Péter immár sokadszor Moszkvában tárgyal, és szó nélkül végighallgatja, amint orosz kollégája, Szergej Lavrov azt a NATO-t és EU-t bírálja, amelybe Magyarország önként lépett be 1999-ben, illetve 2004-ben.
Míg az Orbán-kormány Putyin-barátságát és azt, hogy a magyar külpolitika elvesztette alanyiságát, akadnak, akik azzal magyarázzák, hogy Moszkva valamivel zsarolhatja a magyar vezetés egyes meghatározó tagjait, Grúzia esetében is arról lehet szó, hogy a Kremlben sok mindent tudnak Ivanisvili meggazdagodásának hátteréről. A grúz üzletember szerencsecsillaga akkor hágott a zenitjére, amikor a most is sok milliárd dolláros vagyon fölött rendelkező oroszok privatizálták a Szovjetuniótól örökölt állami tulajdont, és aligha lehettek olyanok, akik valamennyi törvényt betartották.
Talán az is meghatározza a Grúz Álom politikai irányvonalát, hogy Tbilisziben úgy vélik, ha az EU- és NATO-tagságot támogató ellenzék kerül hatalomra, fennáll a veszélye, hogy Oroszország ismét indokot talál arra, hogy 2008-hoz hasonlóan újra lerohanja az országot. A HVG értesülései szerint egyébként a kormányzó pártban sokan bíznak abban, hogy amennyiben kitartanak Moszkva mellett, akkor Grúziának esélye lehet arra, hogy valamilyen formában visszaszerezze az ellenőrzést az elszakított területei fölött.
