Az Asszad-rezsim gyors összeomlása nemzedékek óta az egyik legjelentősebb fordulat a Közel-Keleten. Bizonytalan, hogy Szíria milyen irányt vesz, de Irán és Oroszország befolyása sokat gyengült.
Ünneplők Damaszkuszban a szíriai ellenzék zászlajával. Felszabadulás
AFP / OMAR HAJ KADOUR
Afelkelőkhálójában
Győztes iszlamisták. Kérdések a jövőről
AFP / LOUAI BESHARA
A vallási és etnikai értelemben széttagolt Szíriában számtalan fegyveres csoport tevékenykedik, amelyek egy része az Alma izraeli kutatóintézet szerint több nagyobb hálózatba tömörült. E hálózatok egyike sem homogén, mindegyik ernyőszervezetként több frakciót tömörít, különféle politikai és ideológiai irányultsággal, átfedésekkel. A csoportosulások között és azokon belül is jelentős hatalmi harcok és rivalizálások dúltak a múltban, és valószínű, hogy a szövetségek a jövőben is folyamatosan változhatnak.
A lázadó szervezetek közös katonai szövetsége az al-Fatah al-Mubin (Műveleti parancsnokság), amely három nagyobb egységből áll. Az egyik az Idlíb északnyugati tartományban önálló entitást létrehozó és irányító, a Basar Asszad elleni felkelést vezető Hajat Tahrir al-Sam (HTS). A másik a Törökország által támogatott Nemzeti Felszabadítási Front (NFL), amely 11 frakcióból 2018-ban jött létre. A harmadik a Dzsais al-Izza (A dicsőség hadserege), amely főként Hama tartományban tevékeny, török, katari és szaúdi katonai támogatást kap.
A legnagyobb szíriai szalafista–iszlamista szervezet a HTS, amelyet 2017-ben több frakcióból gyúrt össze Abu Momahed al-Dzsolani, aki most a forradalom vezéreként tündököl. A dzsihádista radikalizmustól eltávolodott, 25 ezres HTS sem egységes, állítólag a kemény szárny nem nézte jó szemmel al-Dzsolani ideológiájának felpuhulását. A Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) több tucat frakciót tömörít, és Törökország támogatását élvezi. Főként északon, a török határ melletti területeket vont az ellenőrzése alá. Az SNA magában foglalja a Nemzeti Felszabadítási Frontot és a Szabad Szíriai Hadsereget (FSA). Az SNA a HTS Aleppó elleni hadműveletével párhuzamosan indított saját támadást a város ellen kelet felől, aminek egyik célja az volt, hogy megállítsa a szíriai kurd erőket. Emellett az utóbbi napokban több északi területet is elfoglalt a kurdoktól, és északkelet felé nyomult Manbidzs irányában.
A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) főként kurd, de arab, illetve más – például türkmén, asszír – kisebbségekhez tartozó egységek koalíciója. Fő ereje a Népi Védelmi Erők (YPG) kurd milícia, amely Ankara szerint a törökországi Kurd Munkapárt (PKK) szír filiáléja. A 2014-ben létrejött, amerikai támogatást élvező SDF az Iszlám Állam elleni harcok legjelentősebb szárazföldi ereje volt, 50 ezer fegyveresből áll, de nem tartozik az Asszadot megdöntő, szűken értelmezett lázadó szervezetek közé. Jelentős területeket tart ellenőrzése alatt északon és keleten, komoly szerepe lehet Szíria jövőjének alakításában.
A Déli Műveleti Parancsnokság főként szunnita és drúz lázadó egységekből az utóbbi napokban jött létre az északi felkelők sikerein felbuzdulva. Állítólag Damaszkuszt is főként a déli lázadók lepték el, akik az ellenőrzésük alatt tartják az ország déli, délnyugati területeit egészen az izraeli határhoz közeli régióig. Az Alma kutatóközpont szerint a soraiban sokféle – köztük dzsihádista – csoport található, de egyelőre nem világos, kihez lojálisak, ami jórészt a következő napok-hetek dinamikájától függ.
