¬ 2022. március 9.: A konzervatív Népi Erő Párt (PPP) színeiben megnyerte az elnökválasztást a politikában újoncnak számító korábbi főállamügyész, Jun Szuk Jeol. Mindössze 0,73 százalékponttal, 33,8 millió leadott szavazatból 247 ezerrel előzte meg Li Dzse Mjungot, a liberális Demokrata Párt (DPK) jelöltjét, ami a legkisebb különbség a dél-koreai szabad elnökválasztások történetében.
¬ 2022. október 29.: Szöulban 159 ember életét vesztette és 196 megsérült, amikor a halloween alkalmából szórakozók körében tömegpánik tört ki. A főváros Itevon nevű negyedében mintegy százezren gyűltek össze, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások feloldása után jól érezzék magukat. Jun vétóval akadályozta meg, hogy a parlamentben többségben lévő ellenzék kezdeményezésére különleges ügyészi vizsgálóbizottságot hozzanak létre a felelősség megállapítására.
¬ 2024. február: Sztrájkba kezdtek a fiatal, gyakornoki és rezidensi pozíciót betöltő orvosok, mert keveslik a fizetésüket, kifogásolják a munkakörülményeiket, és veszélyeztetve látják a pozíciójukat a kormány terve miatt, hogy megemelné az orvosi egyetemre felvehetők számát.
¬ 2024. április 10.: A választáson a 300 fős parlamentben 176 mandátumot szerzett a Li, illetve a DPK vezette Demokratikus Szövetség, 12 jutott a frissen alakult centrista Korea Újjáépítése pártnak, s további 4 két kisebb ellenzéki pártnak. Ezzel Jun a dél-koreai demokrácia 1987-es megszületése óta az első olyan elnök, akinek a teljes, ötéves mandátumát úgy kell kitöltenie, hogy a törvényhozásban az ellenzék van többségben.
¬ 2024. május 9.: Jun sajnálatát fejezte ki és bocsánatot kért amiatt, mert a felesége, Kim Keon Hi egy koreai–amerikai tiszteletestől 2200 dollár értékű Dior táskát fogadott el, amit titokban készült videófelvétel leplezett le. Az elnök november 26-án harmadszor is megvétózta, hogy a first lady ellen különleges ügyészi vizsgálat induljon korrupció gyanújával.
¬ 2024. november 29.: Az ellenzék 4100 milliárd vont (2,8 milliárd dollárt) lefaragott a Jun által javasolt 677,4 ezermilliárdos (483 milliárd dolláros) költségvetésből. A kurtítás elsősorban a kormányzati tartalékot, az elnöki hivatalt, az ügyészséget, a rendőrséget és a számvevőszéket érintette. December 2-án az ellenzék indítványozta három vezető ügyész alkotmányos vád alá helyezését, ami a konzervatívok szerint bosszú a Li Dzse Mjunggal szemben folytatott eljárásokért.
¬ 2024. december 3.: Késő esti váratlan tévébeszédében a parlamentben történtekre hivatkozva az ellenzéket lázadás előkészítésével és az észak-koreai rezsim iránti szimpátiával vádoló Jun hadiállapotot hirdetett. A parlament helyszínre érkezett 190 képviselője – köztük 18 kormánypárti – ezt felülbírálta, mire az elnök visszavonta az intézkedést. Jun bocsánatot kért, az alkotmányos vádemeléshez ellene nem volt meg a szükséges kétharmados többség. Ám vizsgálat indult ellene, és december 9-én az igazságügy-minisztérium elrendelte, hogy nem hagyhatja el az országot.