Lehet-e pénzért érzelmeket vásárolni? A régi kérdésre új válaszok esedékesek, mióta a mesterséges intelligencia egészen élethű barátokat és szeretőket képes szimulálni. Pszichológusokkal beszélgettünk az emberi magány gépi feloldásának kockázatairól.
Joaquin Phoenix virtuális barátnőjére gondol a Her című filmben. Tíz év alatt valósággá vált
AFP / ANNAPURNA PICTURES
Gépesítettterapeuta
AFP / JADE GAO
Azoknak is partnerük lehet az MI, akik szakértő lelki segítségre szorulnak. Mivel a gép nem alkot morális ítéletet, és nem kell előtte szégyenkezni, ilyenkor az emberek könnyebben megnyílnak. Nem is pusztán szerelmi ügyekben. Kutatásokra hivatkozva Magyary Ágnes pszichológus azt mondja, hogy poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvedő katonák szívesebben tárták fel érzéseiket chatbotnak, mint embernek. Jól jöhet a lehetőség elzártan élő pácienseknek (ennek sajátos esete volt a Covid-járvány okozta bezártság), illetve depressziósoknak, idősebbeknek, autistáknak (náluk fejlesztheti a társas készségeiket).
Érdekes és igen korai példa, hogy az 1960-as évek végén a neves amerikai műegyetem, az MIT professzora, Joseph Weizenbaum számítógéptudós egyszerű pszichoterápiai programot dolgozott ki Eliza néven. Weizenbaum nagy meglepetésére a páciensek erősen hajlamosak voltak azt hinni, hogy a gép érti őket és segítő válaszokat ad, jóllehet a kor számítástechnikai színvonalának megfelelő válaszok és visszakérdezések igen egyszerűek, mondhatni, közhelyesek voltak.
Az MI mai állapotában sokkal több lehetőség rejlik. Az ilyen chatbot valahol az önsegítő applikációk és egy humán szakember által kivitelezett terápia között helyezhető el – véli Magyary, aki szerint a világszerte tapasztalható szakemberhiány miatt sokan nem jutnak mentális egészségügyi ellátáshoz, mert távol lenne vagy drága, vagy hosszúak a várólisták. Ilyenkor jó megoldás lehet a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetés. Persze nem a felhasználóknak kellene a saját pszichológusukat kialakítaniuk a gépen (ahogyan az MI-barátnőket kreálják maguknak), hanem a szakembernek kellene betáplálnia a gépbe olyan pszichológust, amilyenre a kliensnek szüksége van.
Bár a különféle pszichoterápiás irányzatok eltérő módszereket alkalmaznak, a legtöbbjükben közös, hogy a terápia közvetítője az emberi nyelv. Miután a chatbotok a természetes nyelvi feldolgozásnak köszönhetően képesek a kölcsönös párbeszéd érzetét kelteni, így megfelelő programozással képesek lehetnek pszichoterápiás beszélgetéseket is kivitelezni – mondja Magyary. Ha arra gondolunk, hogy a pszichológus sem elsősorban tanácsokat ad, hanem sokkal inkább rávezeti a kliensét, hogyan gondolja végig az élete dolgait, akkor feltehető, hogy ilyen ösztökélésre a beszélgető robot is képes lenne. Ez egy évtizedek óta ismert módszerre, az expresszív írásra emlékeztet, amikor a kliens kötöttségek nélkül „kiírja magából” a gondjait, és ez önreflexióra készteti.
Elképzelhető az is, hogy a beszélgetést rögzítik, vagy éppen az MI összefoglalót készít belőle, majd alkalmas helyen és időben szakértő pszichológus értékeli az elhangzottakat, netán felkészíti az MI-t a következő ülésre. Magyary szerint az MI nem helyettesítheti a humán szakember által végzett pszichoterápiát, de kiegészítheti, hatékonyabbá teheti, illetve több ember számára teheti elérhetővé. Elképzelhető az is, hogy ha a pszichológus éppen nem érhető el, de a kliensnek azonnal támogatásra lenne szüksége, akkor írhatna a chatbotnak, és ezt a párbeszédet később, a következő ülésen a terapeutával folytatnák.
Thoma Gábor szexuálpszichológus ugyanakkor az MI-terapeuta korlátait is látja. Alapszintű „tanácsadásra” (szakértőnk már ezt is idézőjelbe teszi) képes lehet ugyan, de nincs morális iránytűje, tehát nem feltétlenül fogja megérteni az ember érzéseit. „Az egyik legfontosabb segítség a pszichológiai munkámhoz nem a sok könyv, amit elolvastam, meg nem is a sok tantárgy, amit végighallgattam, hanem a tapasztalat. És a szakmai tapasztalat másodrendű, mert az élettapasztalat a legfontosabb. Az MI-nek esélye sincs, hogy megtudja, mi az a szomorúság, a harag, a féltékenység, a boldogság, a büszkeség vagy a féltés. Mert ehhez élet kell” – mondja Thoma.
Az MI fontos eleme lehet viszont az egyetemi pszichológusképzésnek, véli Magyary Ágnes. A hallgatók gyakorolhatják majd a segítségével a kommunikációs készségeket, amelyeket a kliensekkel alkalmazhatnak. Annak érthető határai vannak, hogy a diákok mikortól beszélgethetnek egy egészséges klienssel, mikortól kóros állapotúval. MI-alapú virtuális páciensekkel viszont standardizált beszélgetéseket lehetne folytatni, például minden évfolyam ugyanazzal a depressziós virtuális pácienssel találkozna.
