Magyarország
Tanárok béremelése
A pedagógusok átlagos illetményének el kell érnie a felsőfokú végzettségűek 2024. évre várható átlagbéréhez viszonyított arányának legalább a 71,8 százalékát – döntött a kormány, s ehhez a tanárok átlagbérét mintegy 30 százalékkal kellett megemelni. A legalacsonyabb összegű bér, amelyet a pedagógusgyakornokok kapnak, 528 800 forint lett. A közoktatás problémái azonban ezzel nem szűntek meg, ráadásul a bérek növelése nem ösztönözte nagyobb számban a tanári diplomával rendelkezőket, hogy térjenek vissza az oktatásba. A kormány számos egyedi intézkedéssel, rövid távú átképzéssel, gyorstalpalón a tanári szakképzettség elérhetőségével, tanárként katonák iskolába vezénylésével próbál enyhíteni a tanárhiányon. Nem segített az sem, hogy egy kaptafára húzott teljesítményértékelést vezettek be, kötelezővé tették a tanároknak a vizsgát a Nemzeti alaptantervből, viszont a nagyon magas óraszámokon nem enyhítettek. A mobiltelefon-használat drasztikus korlátozásával számos pedagógus nem értett egyet, a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját emiatt azonnali hatállyal leváltották. Pintér Sándor, a közoktatást felügyelő belügyminiszter lázadásnak minősítette az igazgató véleményét. A korábban elbocsátott pedagógusok között voltak, akik az állam elleni perüket első fokon megnyerték. Folytatódott a középiskolák fenntartóváltása is, idén többek között a patinás Földes Ferenc Gimnázium a Miskolci Egyetemhez került.
Harc a bírói függetlenségért
Megválasztották az Országos Bírói Tanács (OBT) 14 új tagját. Az év egyik legfontosabb magyar választásán a bírói függetlenség volt a tét, hiszen addig jórészt a január 31-éig hivatalban lévő OBT-tagok ellenállása tudta visszafordulásra kényszeríteni a kormányt évtizedes törekvésében, hogy az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom közti éles határt eltüntesse. Az OBT hatásköreinek megerősítése fontos pontja volt az EU által a pénzekért cserébe követelt igazságügyi reformnak is. Megválasztásakor az új elnök, Szabó Péter úgy fogalmazott, hogy nem szeretné, ha rájuk is harcias testületként, de azt sem, ha lojális társaságként emlékeznének. Ezt nem sikerült maradéktanul betartania. Már májusban kritizálták, mert elutazott a Türk Államok Szervezete igazságügyi tanácsai vezetőinek ülésére Isztambulba. Az igazi botrány azonban novemberben robbant, amikor az OBT nyolc tagja megszavazta az igazságügyi minisztérium javaslatát a bírák és az igazságügyi alkalmazottak fizetésemeléséről, egyidejűleg viszont arra is áldásukat adva, hogy a tárca tulajdonképpen a pénzért cserében változtatásokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban. Az aláírás miatt – a bírói függetlenség féltésére hivatkozva – közel ezer bíró tette közzé tiltakozó nyilatkozatát, a helyzet pedig azután lett pattanásig feszült, hogy egy kiszivárgott beszámoló szerint az OBT-elnök meglehetősen súlyos kijelentéseket tett a bírói függetlenségről. Az OBT végül rendkívüli ülést hívott össze, de ennek eredményét Szabó nem várta meg, hanem lemondott elnöki posztjáról, utóda Pecsenye Csaba lett.
Újabb napelempályázat
A lakossági napelem-telepítések támogatására 75 milliárd forintos keretet nyitott meg a kormány, amit nyáron további 30 milliárd forinttal toldott meg. Az új pályázattal azok élhetnek, akik a napelemek mellé energiatárolót is telepítenek, miután az ingadozó áramfogyasztás miatt 2023-ban fel kellett függeszteni a lakossági naperőművek engedélyezését. Bár a meghirdetett összegre volt kereslet, az állam az úgynevezett bruttó elszámolás keretében már olyan alacsony áron veszi át a megtermelt lakossági napenergiát, hogy a telepítés költsége a korábbiaknál is lassabban térül meg. Az áramtermelés ingadozása 2024-ben valóban extrém árakat eredményezett, amikor éppen egyik megújulóenergia-forrásból sem érkezett hazai áram. A kiegyenlítésre terveztek ugyan három gázerőművet, de a kivitelezői pályázaton még nem hirdették ki az eredményt. Bár a kormány januártól megnyitotta a lehetőséget újabb szélerőművek telepítése előtt, októberben már olyan részletszabályokat hozott, amelyekkel 2025-től a napelemek és a szélerőművek telepítését is korlátozza. Közben a kormányhoz közelinek tekinthető Alteo újabb szélerőműves projektbe foghatott, és a kormány iparpolitikájába illeszkedő akkumulátor- és egyéb gyárak naperőművei is engedélyt kaptak. Öt év után a paksi atomerőmű tervezett két új blokkjának létesítési engedélye is megszületett. Novemberben a kormány olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely lehetővé teszi az orosz Roszatommal kötött szerződésben a 12,5 milliárd eurós kivitelezési költség növelését.
Szuverenitásvédelem
Megkezdte működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH), amelynek vezetésére Orbán Viktor Lánczi Tamást, az MTVA addigi online igazgatóját kérte fel. Az SZH már május közepére megkörnyékezte a Magyar Ügyvédi Kamarát és több állami intézményt, hogy „szoros együttműködési megállapodást kössenek” a szuverenitásvédelem témájában. Mindeközben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelmi törvény miatt, majd néhány hónappal később be is perelte az országot. A szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban a Transparency International alkotmányossági panasszal élt, azt kifogásolva, hogy nem lehet bírósághoz fordulni az SZH megállapításaival szemben, ám az Alkotmánybíróság nem talált ebben kivetnivalót. A nyár folyamán elsők között az Átlátszó oknyomozó portált és a Transparencyt kezdte vizsgálni a Lánczi vezette szervezet; később pedig szinte a teljes független magyar sajtót – köztük a HVG-t is – azzal vádolta, hogy háborúpárti narratívában ír. A vizsgálati jelentésekben lévő állításokat kifogásolva az Átlátszó személyiségjogi pert indított az SZH ellen, a Transparency pedig a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. Ősszel feltűnést keltett, hogy a hivatalhoz tartozó kutatóintézet vezetőjének azt a Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot nevezték ki, aki karrierje kezdetén a kádári állambiztonsági szervnél, a Belügyminisztérium III/III-4-b alosztályán dolgozott.
Feltűnt Magyar Péter
Pár órával azután, hogy kiderült, Novák Katalin államfő kegyelmet adott a bicskei pedofilügyben érintett Kónya Endrének, Magyar Péter egy Facebook-bejegyzéssel megkezdte közéleti pályafutását. A II. János Pál pápa maribori látogatásán készült képhez Magyar az egyházfő székfoglaló miséjének kulcsmondatát írta: „Ne féljetek!” A szófordulat korábban is megjelent a magyar nyilvánosságban, a 2006-os rendőri túlkapásokban maradandó sérüléseket szenvedett tüntetőknek gyűjtött pénzt az azonos nevű alapítvány, amelyben Magyar is szerepet vállalt. Február 6-án az akkor még leginkább csak az előző igazságügyi miniszter Varga Judit volt férjeként, esetleg a Diákhitel Központ korábbi vezetőjeként ismert Magyar egy kommentben tette egyértelművé, hogy a kiállása a kegyelmi botránynak szól. A felelősöknek azt üzente, titkolózás és terelés helyet adjanak magyarázatot és kérjenek elnézést. Magyarázat azóta sincs, az államfő és a volt igazságügyi miniszter viszont bocsánatot kértek lemondásukkor, velük egy napon pedig Magyar Péter is feladta az állami társaságokban betöltött pozícióit. „Nem akarok olyan rendszer részese lenni, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba” – írta akkor, másnap pedig a Partizánban beszélt közel két órát arról, nem mennek jó irányba az ország dolgai, változást szeretne.
Fociláz
Teljesült, amit évek óta követeltek az Újpest FC szurkolói: a belga Duchatelet család megállapodott az egyetlen, a NER-hez még nem kötődő NB I.-es klub eladásáról, a vevő pedig nem más lett, mint a Mol Vagyonkezelő Zrt. A Mol-csoport leányvállalata információk szerint 6,2 milliárd forintot fizetett a többségi tulajdonrészért. A Ferencvárosnak február végéig tartott az előző európai kupaszezon, a görög Olimpiakosz oda-vissza megverte a Konferencia-ligában. A zöld-fehérek a bajnoki címmel vigasztalódhattak. A németországi foci-Európa-bajnokság csoportkörében elmaradt a magyar bravúr. Csak egy meccset sikerült megnyerni, kettőn vereséget szenvedett a válogatott. Az őszi szezonban a Nemzetek Ligájában a németek és a hollandok ellen egy-egy sikeres pontszerzés mellett két súlyos vereség volt a mérleg. Az amszterdami meccsen ráadásul nemcsak a csapatért, hanem annak korábbi kapitányáért, az október óta Rossi másodedzőjeként dolgozó Szalai Ádámért is szorítani kellett, aki rosszul lett a kispadon, és kórházba került. Ezen a tornán az együttesnek tavasszal a törökökkel kell majd játszania az A divízióban maradásért. A nemzetközi kupákban a négy magyar induló csapat közül egyedül az FTC lett főtáblás, de a BL helyett ezúttal is az Európa-ligában. Ott viszont lapzártánkig három győzelmet ért el három vereség mellett, így jó esélye van a tavaszi folytatásra.
Ellenzéki pártok vesszőfutása
Az Állami Számvevőszék összesen 520 millió forintos büntetést szabott ki az ellenzéki pártokra, amiért állítólag a 2022-es országgyűlési választások előtt külföldi támogatás érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül a kampányukra. A büntetést a pártoknak egyenlő arányban kellett megfizetniük. A Tisza Párt máig tartó gyors gyarapodása elsősorban a júniusi választások után tovább csökkent támogatottságú régi ellenzéki pártok szavazóiból táplálkozik. Az LMP Vitézy Dávid főpolgármesteri indításával akart tényező maradni, ám miután jelöltjét a Fidesz is támogatta, szinte az összes ismert arc távozott a pártból. Csárdi Antal meg is vádolta Ungár Péter társelnököt és Vitézyt a Fidesszel való összejátszással, de állítását nem sikerült bizonyítania. A Momentum vezetője, Donáth Anna leköszönt, helyette Tompos Márton vezeti a pártot. A közvélemény-kutatásokban a parlamenti küszöb alá is benézett a DK támogatottsága. A párt egyik alapítója, Leel-Őssy Gábor Gyurcsány Ferenc lemondását sürgette, aki két kihívót is kapott a közelgő tisztújításra. Bármennyire gyengül is az óellenzék, a Fidesz továbbra is prés alatt tartja. Két parlamenti képviselőnek is távoznia kellett, mert elítélte őket a bíróság. A momentumos Fekete-Győr Andrást hivatalos személy elleni erőszakért két év próbaidőre felfüggesztett egy év börtönre ítélte a bíróság. Listás mandátumát az EP-ből kibukott Cseh Katalin vette át. A DK-s Varju Lászlót szintén egy tüntetésen elkövetett tette miatt ítélték el, így az újpesti–angyalföldi körzetben tavasszal időközi választások lesznek.
A kegyelmi botrány
Orbán Viktor 2010 óta kiépített rendszerét 14 éven át nemhogy a klientúrába tartozók által elkövetett bűncselekmények, de még a Borkai Zsolt vagy Szájer József lebukásával végződő szexorgiákról szóló hírek sem tudták úgy megrengetni, mint a 2024. február elején kirobbant kegyelmi botrány. Az ügy azért telítődött erkölcsi-etikai tartalommal, mert minden korábbinál élesebben kezdte ki a magát családbarátnak hirdető kormány morális hitelességét. Az események láncolatának legelső mozzanatában ugyanis egy pedofíliával kapcsolatos bűncselekmény állt: annak a Kónya Endrének adott államfői kegyelem, aki a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyetteseként évekkel korábban arra próbálta rávenni a gondjaira bízott egyik gyereket, hogy vonja vissza az intézet igazgatójára, Vásárhelyi Jánosra tett terhelő vallomását. Utóbbi különböző engedményekért cserébe éveken át számos kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot, amiért 8 éves fegyházbüntetést kapott. Kónya Endrét e pedofil bűncselekmények eltussolásában való közreműködése miatt 3 év 4 hónap börtönre ítélték. A kiszabott büntetésből már csak néhány hónap volt hátra, azt is házi őrizetben töltötte, amikor a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című kiadványban megjelent a Kúria idevágó döntését ismertető írás, amelynek egyik mondatából derült ki, hogy Kónya időközben elnöki kegyelemben részesült. Novák Katalin államfő ugyanis – még Ferenc pápa előző évi látogatása idején – nemcsak a bűnsegéd szabadságvesztés-büntetése hátralévő részének végrehajtását függesztette fel, de a foglalkozástól eltiltást is eltörölte.
Miután kiderült, hogy a kegyelmet Varga Judit igazságügyi miniszter is támogatta, a botrány továbbgyűrűzött. Novák Katalin a katari útját megszakítva február 10-én hazatért, és a köztévében bejelentette lemondását. Varga Judit pedig a közösségi oldalán jelentette be távozását a parlamentből és a Fidesz EP-listájának éléről. A kegyelmi ügyben a kijáró szerepét beismerő Balog Zoltán csak a református zsinat vezetéséről mondott le. Püspöki székét arra hivatkozva tartotta meg, hogy a támadások nem ellene, hanem az egyháza ellen irányulnak.
Az ügy hullámai ezt követően sem csitultak: február 16-án, influencerek és más hírességek részvételével több tízezres gyermekvédelmi tüntetést tartottak a Hősök terén. A beígért szigorú szabályozásból lényegében csak annyi lett, hogy a fideszes kétharmad elrendelte az ágazatban dolgozók kötelező átvilágítását. Az alaptörvény tizenharmadik módosításával pedig a parlament előírta, hogy későbbi sarkalatos törvényben részletezni kell, mely szexuális jellegű bűncselekmények nyomán nem élhet az államfő a kegyelmi jogkörével. A korlátozás kiegészült azzal is, hogy az igazságügyi miniszternek többé a kegyelmi eljárásban nem osztanak lapot, nem kell a jóváhagyása. Az ügy másik, hosszabb távú, belpolitikai folyománya volt Magyar Péter színrelépése. Ő a kegyelmi botrány kapcsán állt először a nyilvánosság elé, akkor még csak volt felesége, Varga Judit védelmében bírálva a kormányt.
Magyar igen a svéd NATO-tagságra
Hosszú huzavona után a parlament hozzájárult ahhoz, hogy Svédország a NATO tagja legyen. Korábban Orbán Viktor kormányfő kijelentette, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely a hozzájárulást megadja, de Törökország már korábban a támogatás mellett döntött. Orbán azután egyezett bele a támogatásba, hogy Budapesten a svéd kormányfővel együtt jelentette be a korábban már letárgyalt ügyletet újabb Gripen vadászgépek lizingeléséről. Hasonló Canossa-járást követelt meg Mark Rutte volt holland miniszterelnöktől is ahhoz, hogy támogassa jelölését a NATO-főtitkári posztra. Rutte írásban vállalt kötelezettséget arra, hogy elfogadja, ha a NATO ukrajnai tevékenységének támogatására nem fordítanak magyar forrásokat, és abban magyar állomány nem vesz részt. Orbán továbbra is támogatja az európai védelmi politika erősítését, az európai stratégiai függetlenséget, a magyar hadsereget pedig NATO-kompatibilis irányban fejlesztik.
Sulyok Tamás az államfő
Hivatalba lépett Sulyok Tamás köztársasági elnök. Az utód kiválasztásával Orbán Viktor még a párttársait is meglepte: a neve még a kormányközeli közvélemény-kutatásokban sem szerepelt a lehetséges jelöltek között. A kormányfő Schmitt Pál és Novák kudarca után ezúttal biztosra ment: Sulyok személyében olyan megbízható embert juttatott az államfői székbe, aki a politikailag áramvonalasított Alkotmánybíróság élén bizonyította a rendszer iránti lojalitását. Pedig súlyos árnyék vetült rá már kezdetben is. Miközben ugyanis az apjáról mint a kommunizmus üldözött áldozatáról beszélt, Karsai László, majd Ungváry Krisztián és Gergely Anna történészek tényekkel bizonyították, hogy antiszemita, náci volt, aki 1944-ben a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei vezetőjeként elhurcolt zsidók vagyontárgyaira is igényt nyújtott be. A kilencvenes években ügyvédként dolgozó Sulyok Tamás arannyal kereskedő céget is vezetett, amely ügynökhálózaton keresztül is értékesített, noha nem volt rá engedélye. Ezeket próbálta ellensúlyozni azzal, hogy súlytalan megnyilvánulások sorával, könnyednek szánt, annál kínosabb videókkal (vasalással, táskája tartalmának bemutatásával, a Boci-boci zongorázásával) jelent meg a nyilvánosságban. Az általa vezetett államfői hivatal kiüresedését is mutatja, hogy – szemben a népszerűségi listákat korábban rendre vezető elődeivel – még a nevét sem sikerült az állampolgárok szélesebb körével megismertetni.
Kultúra-központosítás
Demeter Szilárd lett a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) igazgatója, ám nem sokáig tartotta meg a posztot. Az L. Simon László kirúgásával megürült állásra nagyszabású tervvel pályázott. A minisztérium ennek szellemében hozta létre a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, ami alá hat intézmény tartozik: a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az MNM, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Demeter ennek vezetője lett, a Nemzeti Múzeum élére Zsigmond Gábor került. Azóta távozott az MNM két főigazgató-helyettese, és mintegy százan elhagyták a közgyűjteményi központot. Demeternek nem sikerült többletforrást szereznie a múzeumoknak, így az összevonás költségeit is nekik kell kigazdálkodniuk. A túlzott központosítás megnehezíti az intézmények működését, amelyek elveszítették gazdasági önállóságukat, és a munkáltatói jogok is a közgyűjteményi központhoz kerültek. Ez az összevonás volt Csák János kulturális miniszter hattyúdala, miután a tevékenységét sorozatos kudarcok szegélyezték: nem sikerült a Zeneakadémia élére benyomnia saját rektorjelöltjét, ahogy Ókovács Szilvesztert sem lecserélnie az Operaház éléről, és megbukott a kulturális törvénytervezete is. Utóda Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős addigi államtitkár lett.
Petőfi-film a mozikban
Hazafias kötelességnek tekintette a Most vagy soha! című film elkészítését és megtekintését Rákay Philip producer. A monstre történelmi kalandfilm az alkotói vízió szerint az angol Guy Ritchie stílusában a tényeket fikciós elemekkel keverve látványosan mutatja be egyetlen nap, 1848. március 15. eseményeit. A hétmilliárd forintos büdzséjével minden idők legdrágább magyar filmje a kormánypárti sajtótól szinte egyöntetűen magasztaló, más médiumok kritikusaitól lesújtó véleményeket kapott, ám elfogadható nézettséget hozott, miután az iskolásoknak kívánatossá tették a megtekintését. A hazai filmkulissza a huszárcsínyt bemutató Hadik című darabhoz hasonlóan busás állami apanázst élvezők és a munkájukhoz állami támogatást nem kapó, független alkotók táborára szakadt. Az utóbbiak nemcsak azt hangoztatták, hogy a két produkció árából 25 játékfilm készülhetett volna, de bebizonyították, hogy alacsony költségvetésből is lehet bravúros, nemzetközi fesztiválokon elismert filmeket készíteni. Szimler Bálint műve, a Fekete pont már jóval 100 ezres nézőszám fölött jár, Herendi Gábor Futni mentem című vígjátéka pedig a 200 ezres látogatottság felé közelítve már nyereséget termel. Hajdu Szabolcs is elkészítette trilógiája utolsó részét, az Egy százalék indiánt, Till Attila pedig az alkoholizmus témáját körüljáró, És mi van Tomival? című filmjét. Egy újpalotai lakótelepi srác, Azahriah poptörténelmet írt: koncertjeire órák alatt elkapkodták a jegyeket, május végén háromszor megtöltötte az ország legnagyobb arénáját, a Puskás Ferenc Stadiont. A 22 éves, október végétől nem tisztázott ideig visszavonult sztár a magyar előadók közül először vett részt értelmezhető léptékű európai turnén, s népszerűségét jelzi, hogy a november végén mozikba került Mi vagyunk Azahriah című filmet a bemutatása hétvégéjén 30 ezren látták.
Újabb szigor a vendégmunkásoknál
A kormány rendeletben tiltotta meg, hogy a jövőben az állami, költségvetési szervezeteknél, valamint az állami irányítás alatt álló cégeknél harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztassanak. Miután az ipari termelés 2024-ben folyamatosan csökkent, a vállalatok leépítették a kölcsönzött külföldi vendégmunkások egy részét, illetve veszélybe került nem kevés magyar munkavállaló állása is. Ezért a kormány októberben újabb rendeletben szankcionálta azokat a foglalkoztatókat, amelyek előnyben akarnák részesíteni a külföldieket a magyar dolgozókkal szemben. A KSH adatai szerint 2019 óta több mint kétszeresére nőtt a harmadik országokból érkezett munkavállalók száma, és így 2024-ben már megközelítette a 80 ezer főt. Bár a legnagyobb autóipari vállalatok a termelés visszaesése ellenére egyelőre inkább a kapun belül tartották a dolgozókat, szórványosan több nagy foglalkoztatónál, például a miskolci Jabil Circuitnál, megkezdődtek a leépítések. A 2024. július–szeptemberi adatok szerint a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest fél százalékkal, 4,6 százalékra nőtt. A romló gazdasági környezet ellenére a bruttó átlagkeresetek 10 százalékot meghaladó mértékben nőttek 2023-hoz képest, és még a reálkereset-növekedés is megközelítette a 10 százalékot. Ezt a vállalatok nehezen tudják kigazdálkodni, így bár a kormány és a munkavállalók 2025-re is 10 százalékot meghaladó minimálbér-emelést szerettek volna, a három évre szóló megállapodásban 2025-re végül is csak 9 százalékost vállaltak.
Gigahitel Kínából
A magyar állam egymilliárd euró hitelt vett fel Kínától, egész pontosan a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar fiókjától. Szokatlan módon a kölcsönről az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) nem kommunikált, az nem szerepelt a finanszírozási tervében, az ügyletre a fennálló hitelállományt bemutató táblázatból derült fény. A kötvényeket (például állampapírokat, kincstárjegyeket) nem számítva jelenleg ez a központi költségvetés legnagyobb tartozása a szintén kínai, 2022-ben a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének finanszírozására felvett egymilliárd dollár mellett. A hitel lejárata három év, kamatozása változó, célja nem nyilvános. Varga Mihály pénzügyminiszter – miközben igyekezett bagatellizálni az ügyletet – azt ígérte, a kormány kezdeményezni fogja a banktitok feloldását a kölcsönt nyújtó pénzintézeteknél. Sajtóértesülések szerint a kabinet a pénz egy részét a vidéki elektromosautó-töltőállomások fejlesztését célzó – eredetileg uniós – pályázatra költené. Más találgatások szerint a kínai hitel az Észak-Makedóniának az állami Eximbank által nyújtott félmilliárd eurós kölcsönnel áll összefüggésben – bár nem világos, hogy ez technikailag hogyan működne.
Missziós külügyek
Budapestre érkezett Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, államfő. Nem ez volt az egyetlen találkozója idén a magyar kormányfővel, ugyanis júliusban, miután Magyarország fél évre átvette az EU soros elnökségét, Orbán „békemisszióba” kezdett, ennek során felkereste Ukrajnát, Oroszországot és Kínát, valamint Donald Trumpot is. Orbán továbbra is arra a fikcióra építi a külpolitikáját, hogy a Nyugatnak leáldozott, s ezért az ázsiai hatalmakra lehet támaszkodni, illetve Oroszországot sem szabad elszigetelni. Tusnádfürdői előadásában külpolitikai nagystratégiát hirdetett meg, amelynek a konnektivitás, a mindenkivel lehetőség szerinti jó viszony lenne az alapja. NATO- és EU-szövetségeseitől tehát eltávolítaná Magyarországot, s közelítené az autoriter államok felé. A környező országok vezetői közül is a hozzá hasonlóan gondolkodó szlovák Robert Ficóval és a szerb Alekszandar Vucsiccsal van jóban, miközben a mai Lengyelországról dehonesztálóan vélekedik. A Türk Tanács ülésein rendszeresen részt vesz, s Azerbajdzsánban kijelentette, köszönet illeti Ilham Aliyev azeri elnököt, hogy „a kaukázusi térség több százezer lakójának visszaadta a békés élet lehetőségét”, miután elüldözte az örményeket Karabahból.
Elbocsátások Iváncsán
Dolgozóinak mintegy 70 százalékától, több mint 600 embertől megvált a dél-koreai tulajdonban lévő SK On akkumulátorgyártó vállalat az éppen fejlesztés alatt álló iváncsai gyárában. A cég azzal magyarázta a döntést, hogy zuhant a globális kereslet az elektromos járművek iránt. Ennek ellenére folytatódott a Magyarországra újonnan betelepülő járműipari vállalatok, így Debrecenben a német BMW és a kínai CATL, Szegeden pedig a szintén kínai BYD gyár építése. 2024-ben Európában és Kínában is jelentősen visszaesett az autók iránti kereslet, így az európai autógyárak nem tudták a tervezett ütemben folytatni az átállást az elektromosok gyártására, többezres elbocsátásokba kezdtek, ami a magyarországi üzemeket és beszállítóikat is érintette. A KSH adatai szerint Magyarországon a járműgyártás több mint 10 százalékkal esett vissza a 2023-as adatokhoz képest, az akkumulátoroké pedig 20 százaléknál is nagyobbat zuhant. A befektetők kitartottak azonban a fejlesztések mellett, az ígéretek szerint a BMW, a CATL és a BYD is megkezdi a termelést 2025-ben, amihez a toborzás is elindult. A BMW debreceni gyárában a Neue Klasse típuscsaládjához tartozó, nagy hatótávolságú, gyorsan tölthető akkumulátoros-elektromos autók új generációját építik majd. A kínai autógyártó még a német Mercedesnél is nagyobb, havi 1800–2000 eurós béreket ígér.
Orbán Ráhel influencerei
Új típusú marketingkampányként adta el a Magyar Turisztikai Ügynökség azt a programot, amelynek keretében több tucat külföldi influencert utaztattak Budapestre. Orbán Ráhel már többször kifejtette, hogy jelentősen drágultak a klasszikus nyugat-európai úti célok, ez pedig helyzetbe hozhatja a luxusszínvonalat megfizethető áron kínáló budapesti szolgáltatókat. Ilyennek gondolja a Dorothea Szállót és a felújítás alatt álló Gellért Szállót is. Ezt a célt szolgálhatták az influencerek is, akiknek a budapesti programja másfél milliárd forintba került az állami MTÜ állítása szerint. A meghívott tartalomgyártók négy napot töltöttek a fővárosban, ahonnan számtalan képet és videót posztoltak, igaz, egy részük meg sem jelölte, hol készültek a látványos videók. Bár Guller Zoltán, az MTÜ igazgatósági elnöke szerint Orbán Ráhel ott se volt a programokon, több híresség is Tiborcz István szállodájának, a Dorotheának a megnyitójáról posztolt, az eseményen pedig még beszédet is mondott a magyar turizmus nagyasszonya. Mi több, a program során az influencerek a turai kastélyban létrehozott Tiborcz-hotelbe is ellátogattak, amelyet egyébként az Orbán-vő BDPST cégcsoportja éppen át akar pozicionálni, azaz nem elsősorban luxusszállóként kívánja működtetni.
Választások napja
A Fidesz valószínűleg azért tette ugyanarra a napra, június 9-ére az uniós és az önkormányzati választásokat, hogy nehéz helyzetbe hozza az elsőn külön, a másodikon viszont jellemzően együtt induló ellenzéki pártokat, illetve hogy az önkormányzati választás iránti nagyobb érdeklődés felhúzza a Fidesz uniós eredményét is. Csakhogy nem számolt az év elején színre lépett Magyar Péter mozgalmával, amely a választásokon az addig inaktív Tisza Párt átvételével el tudott indulni. És hiába küzdött káderhiánnyal a Tisza, amely sem megyei listákat, sem vidéki polgármestereket nem tudott állítani, sőt az EP- és a fővárosi közgyűlési listán is sok volt a személyi átfedés, mégis 29 százalékával a második legnagyobb, 7 fős magyar frakciót tudta kiküldeni Brüsszelbe. Némi hezitálás után, előzetes ígéretével ellentétben Magyar Péter is felvette a mandátumát.
A Fidesz csaknem 8 százalékponttal kapott kevesebb szavazatot, mint korábban, így is övé maradt a legtöbb magyar EP-képviselő. A másik nagy meglepetés az „óellenzék” teljes összeomlása volt. A Momentum elvesztette mind a két, a Jobbik pedig az egyetlen korábbi uniós mandátumát, az MSZP-vel és Párbeszéddel választási szövetségre lépett DK az előző három helyett csak két képviselőt delegálhat. Egyet sikerült kijuttatnia a Mi Hazánknak. A Fidesz képviselői a Patrióták Európáért néven megalakult frakcióhoz, a Tiszáéi az Európai Néppárthoz csatlakoztak.
Az önkormányzati választáson az ellenzéktől csak az eddigi pozíciói részleges megőrzésére telt. A néhány változás nem borította fel az erőviszonyokat: elvesztették például Baját, de megnyerték Paksot és Győrt. Igaz, az utóbbinál a közgyűlés fideszes maradt. A nagy küzdelem a fővárosban dúlt. Az utolsó pillanatban a Fidesz visszaléptette saját főpolgármester-jelöltjét, Szentkirályi Alexandrát, és beállt az LMP által támogatott Vitézy Dávid mögé. A szavazatokat újra kellett számolni, mert az érvénytelenek kezelése kapcsán nem volt egységes a gyakorlat. Karácsony Gergelynek végül 293-mal több vokssal még így is sikerült nyernie. A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben viszont nem szerzett többségi támogatást a régi-új főpolgármester. A Fidesznek és a Tisza Pártnak is tíz mandátuma van, vagyis egyetlen döntés sem születhet úgy, hogy valamelyikük ne szavazná meg. Egyelőre főpolgármester-helyetteseket sem tudott választani a grémium, de Budapest működőképes maradt. A kerületi polgármesterek között nincs sok változás, az I. kerületet elveszítette az ellenzék, itt Böröcz László lett a polgármester, de a VIII., és az ellenzéki perpatvar ellenére a IX. kerületet is sikerült megtartania, ahogy Zuglót is, ahol a momentumos Rózsa András le tudta győzni a szocialista Horváth Csabát és a fideszes vetélytársát is. Az ellenzék számára a legnagyobb eredmény, hogy a XII. kerületben a visszavonuló Pokorni Zoltán utódját legyőzve a kutyapártos Kovács Gergely lett a polgármester.
A Dürer Park államosítása
A kormány megerősítette, hogy az állam megvásárolja a Dürer Park irodakomplexumot. Mint kiderült, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő még 2022-ben kötött megállapodást a Dürer Befektetési Kft.-vel, amelynek a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. és a Tiborcz Istvánhoz közeli Főnix Magántőkealap a tulajdonosa. A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium és több állami pénzügyi vállalkozás költözik be a zuglói épületekbe. A 2025-ös költségvetésbe be is tervezték azt a csaknem 120 milliárd forintot, amelyet az állam a Dürer Parkért fizet, jóllehet korábban mintegy 110 milliárdról volt szó, amit a beruházók keveselltek. A kormány ugyanennek az üzleti körnek a Kopaszi-gátnál épülő irodáit választotta ki, hogy 255 milliárd forintért megvásárolja azokat egyebek között a MÁV-csoport számára. 2023-ban hasonló ingatlanvásárlásról döntött a kormány Zuglóban, ahol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kap majd elhelyezést. Az állam 244 milliárd forintot fizet azokért irodákért, amelyeket a kormányhoz ugyancsak közel álló Balázs Attila cége épít. Az állam tehát a mostani recessziós időkben több mint 600 milliárd forintot hajlandó fizetni 350 ezer négyzetméternyi ingatlanért. Tavasszal ugyanakkor a parlament is jóváhagyta a megállapodást az Egyesült Arab Emírségek kormányával, miszerint Mohamed Alabbar üzletember ötmilliárd eurós befektetéssel új, felhőkarcolókból álló városközpontot hoz létre a Rákosrendező pályaudvar 130 hektáros területén.
Gázbiznisz Azerbajdzsánban
Magyarország – vagyis az állami MVM Energetikai Zrt. – részesedést vásárolt az azerbajdzsáni Sah Deniz földgázmezőben, azaz 5 százalékos tulajdonrészt szerzett az azeri állami Southern Gas Corridor vállalat 21 százalékos részesedéséből. A kitermelt gázt értékesítő kereskedőcégben pedig 4 százalékos tulajdonhoz jutott. Az ügylet értékét a felek nem hozták nyilvánosságra, de nagyjából egymilliárd dollárra taksálható. A Mol is fontos üzletet ütött nyélbe Azerbajdzsánban: szeptemberben tette közzé, hogy gázkitermelésre vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat kötött tulajdonostársaival az azerbajdzsáni ACG (Azeri-Chirag-Gunashli) kőolajmezőre, ahol 112 milliárd köbméternyi földgáz helyezkedhet el a kőolajrétegek fölött és alatt. A Mol 2019-ben vette meg az amerikai Chevron részesedését az ACG mezőben, s lett annak harmadik legnagyobb tulajdonosa az azeri SOCAR és a brit BP mellett. Szeptember eleje óta a Mol a Barátság vezetéken érkező olaj tulajdonjogát már az ukrán–belorusz határon átveszi. Erre azért van szükség, mert Kijev júliustól eltiltotta az import harmadát adó orosz Lukoilt a vezetékrendszerétől. A magyar kormány december elején az amerikai hatóságoknál kért mentességet a Gazprombank ellen november 21-én bevezetett szankciók alól, hogy továbbra is a pénzintézeten keresztül fizethessen a Gazpromtól vásárolt gázért, amely az ország teljes földgázimportjának mintegy kétharmada.
Visszavette az állam Ferihegyet
Az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a francia Vinci Airports 3,1 milliárd euróért, vagyis több mint 1200 milliárd forintért 80, illetve 20 százalékos részesedéssel megvásárolta a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport holdingot, 1,44 milliárd eurónyi hitelt is átvállalva. A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy „a reptér tulajdonlása szuverenitási kérdés, amely nemcsak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír”. Az ügylet finanszírozásában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is részt vett. A cég új vezérigazgatója a francia Francois Berisot lett. A tranzakció után a kormány bejelentette, hogy megépíti a hármas terminált, és megkezdik a ferihegyi gyorsforgalmi út felújítását, valamint a közvetlen vasúti összeköttetés kiépítését. A gyorsforgalmi út átalakítására szeptemberben nyújtották be a terveket. 2025-től megszűnik a légitársaságok extraprofitadója is. Közben a kínai–magyar állampolgárságú Wu Jiang tulajdonos-ügyvezető irányításával igencsak beindult a Hungary Airlines cég, amely novemberben 100 Boeing 737 MAX típusú repülőgép megvásárlásáról írt alá szándéknyilatkozatot. Így az eddig a kormány tulajdonában lévő repülőgéppel árufuvarozást végző légitársaság a jövőben a személyszállításba is beszállhat.
Uniós bírság menekültügyben
200 millió eurós átalányösszeg megfizetésére kötelezte az Európai Unió Bírósága Magyarországot, és a késedelem minden egyes napjára további 1 millió euró összegű kényszerítő bírságot szabott ki. A precedens nélküli mértékű büntetésre azért került sor, mert Magyarország nem tett eleget az uniós bíróság 2020. évi ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseknek. Három és fél év alatt a kormány nem igazította a magyar menekültügyi szabályokat az ítélethez, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen itt tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárásokban. Az egyedüli kivétel a tranzitzónákat érinti, amelyeket Magyarország már az ítélet kihirdetése előtt bezárt. A luxembourgi bíróság a magyar attitűdöt az uniós közös politika szándékos kijátszásának minősítette. Tavasszal az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktumot fogadott el Magyarország és Lengyelország ellenkezése dacára, majd októberben Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hivatalosan is mentességet kért a kormány nevében az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól. Minden jel szerint az Ausztriához közeli Vitnyéden menekülttábort kívánt létrehozni a kormány, ám a felháborodás hatására meghátrált.
Az árstop vége
Két és fél év után valóban véget ért az egyes élelmiszerekre bevezetett árstop, miután a kormány végül az azt felváltó kötelező akciózási rendszert is engedte kifutni. A kötelező akciózás egy évig volt érvényben, mint amolyan puha ársapka: a volt árstopos termékeket a kereskedők csak beszerzési áron értékesíthették, illetve egy termékcsoportot minden héten akciósan, beszerzési ár alatt. Az árkorlátozás megszűnését áremelések követték, ami különösen a cukor és a liszt esetében volt látványos. Méghozzá annyira, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium panaszeljárásban fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz – szerinte a „tisztességtelen” vállalkozások „túlzó” áremeléseket hajtottak végre, méghozzá „egyidejűleg”. Ami pedig aligha meglepő, hiszen az árkorlátozás egyszerre szűnt meg minden kereskedő számára. Ráadásul az áremelés sok esetben jogszabályi kötelezettség volt. Mint arra a kereskedelmi szövetség rámutatott, a kötelező akciózás megszűnésével újra hatályba lépett ugyanis az a szabály, amely tiltja a kereskedőknek a beszerzési ár alatti értékesítést. Az érintett termékek drágulása ideiglenesen az inflációt is megdobta, júniushoz képest az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt, ez volt január óta a legmagasabb ütem. Az élelmiszer-infláció egyébként 2024-re mérséklődött, a legtöbb hónapban az éves alapú mutató 3 százalék alatt alakult, de a kötelező akciózás kifutása után meglódult, s októberben már 4,5 százalékos volt.
Kötelező visszaváltás
A tervezetthez képest féléves késéssel ugyan, de a Mohu elindította a kötelező visszaváltási rendszert, amely a 0,1 és 3 liter közötti fém, üveg és műanyag italcsomagolásokat érinti (a tejtermékekét kivéve). A vásárlók az italosüvegekért 50 forintos betétdíjat fizetnek, amit visszakapnak, ha visszaviszik üresen a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben elhelyezett automatákba vagy a kézi visszaváltó pontokra. A kezdet döcögős volt: a visszaváltó automatákkal meggyűlt a lakosság baja, és az üzleteknek is komoly fejfájást (és pluszköltségeket) okoz a kihelyezés és az üzemeltetés, bár a Mohutól 7,5 forint kezelési díjat kapnak palackonként. A Mohu célja, hogy az évente forgalomba kerülő 3,5 milliárd csomagolás 90 százalékát újrahasznosítsák – a vállalat több mint 40 milliárd forintot költött az automaták kihelyezésére. November közepéig összesen 700 millió palackot váltottak vissza, ez napi 5-6 millió darabot jelent. A gyártók ezt a díjat már a forgalomba hozatalkor kifizetik a Mohunak, így a hulladékkoncesszió nyertesének valójában minden olyan palack 50 forint hasznot hoz, amelyet nem váltanak vissza – bár ígérik, hogy ezt az összeget a rendszer üzemeltetésére fordítják. Az év során megkezdődött a háztartási biohulladék gyűjtésére szolgáló barna kukák kiosztása is, ezek azonban lassan terjednek, noha EU-s előírás lenne, és az Európai Bizottság el is indította a kötelezettségszegési eljárást, mert az állam nem népszerűsíti ezt eléggé. A Mohu szerint az emberek nemcsak konyhai hulladékot, hanem minden más szemetet is beledobnak.
Fertő tavi természetvédelem
Irányadó döntésként értékelendő a Kúria júliusi ítélete, amely a Fertő tavi beruházás ügyében kimondta: a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenység nem károsítja a természetet. Ezzel újabb sikernek örülhettek a gigaberuházás ellenzői, mert alig egy hónappal előtte állították le a projekt vízjogi engedélyének meghosszabbítását. Bár a környezetvédelmi engedélyeket más beruházásoknál is sorra elmeszelik, a kormány annyira kikövezte a beruházások útját, hogy ezek a bírósági döntések mit sem érnek. Ilyen a „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” minősített Déli Körvasút vagy az akkugyárak ügye. Nincs halasztó hatálya például a kínai CATL autógyár debreceni beruházására a környezethasználati engedélyt vitató pernek, és a gödi Samsung is vígan működött tovább hasonló engedélyének felfüggesztése idején. Amikor ősszel újra megkapta az engedélyt, gyárbővítésbe kezdett. Vannak biztató fejlemények is a nyilvánvalóan környezetkárosító beruházások ügyében. Szeptemberben harmadjára is megsemmisítették a balatonföldvári strandkikötő környezetvédelmi engedélyét, és a Sóskútra szánt akkubontó elleni heves lakossági tiltakozások miatt is dobta a tervet a beruházó, mégis nyilvánvaló a trend. Az akkuiparra vonatkozó hazai előírásokat annak ellenére sem tartják be – még a hatóságok sem –, hogy azokat eleve meglehetősen lazára szabták.
Orbán uniós éve
Öt év bolyongást követően a Fidesz révbe ért Európában, ráadásul a Patrióták Európáért nevű pártcsaládjának nem pusztán tagja, hanem kezdeményezője, egyik fő hajtóereje lett. Az Európai Parlament új frakciójának megalapítása mégsem tudja feledtetni, hogy Orbán Viktor párt- és miniszterelnök többről álmodott a június 9-ei választást megelőzően. Évekig dolgozott azon, hogy a strasbourgi parlamentben az Európai Néppárt a balközép pártjai helyett a populista jobboldallal összefogva szerezzen többséget a 27 tagállamot érintő legfontosabb kérdésekben. Ennek érdekében a célja az volt, hogy a Fidesz helyet találjon magának lengyel szövetségese, a Jog és Igazságosság párt, valamint a Giorgia Meloni által vezetett Olasz Testvériség fémjelezte frakcióban, és csatlakozásra bírjon további populista erőket. Majd az így szervezett második legnagyobb erő, a szocialisták mellé méretben felzárkózó képviselőcsoporttal jobbra húzzák a Manfred Weber által vezetett Európai Néppártot. Meloni azonban kikosarazta Orbánt, és nélküle kezdett helyezkedésbe.
Orbán tehát hatalmi opcióhoz nem jutott az uniós intézményeken belül. Imponáló, hogy a Patrióták csoportja jelentős létszámú frakciót tudott építeni, vagy hogy Európa jövője szempontjából olyan kulcsfontosságú pártot is a tagjai közt tudhat, mint a francia Nemzeti Tömörülés. A strasbourgi fősodor azonban kicsit megfogyva, de megőrizte pozícióit, nem utolsósorban a választások abszolút győztesének számító Néppárt miatt. A Patrióták frakció helyét mutatja, hogy a többi pártcsoport úgynevezett egészségügyi védőzónát húzott köré, és megakadályozták, hogy vezető pozíciókat szerezzen a parlament és annak bizottságainak irányításában. Az új frakciónak arra sem volt ráhatása, hogy megakadályozza az Orbán által élesen bírált alkut, amelynek eredményeként Ursula von der Leyen újabb öt évre az Európai Bizottság elnöke lehet, miközben a szocialista António Costa vezeti az Európai Tanácsot és a liberális észt Kaja Kallas képviseli a világban az EU-t. Csalódottságának Orbán utat is engedett, amikor szokatlanul személyeskedve támadta Von der Leyent és a néppárti frakciót vezető Manfred Webert azon a parlamenti vitanapon, amelyen az európai elit egyértelmű jelét adta, hogy Magyar Péter politikai felemelkedését pozitív fejleményként értékeli.
A magyar kormány fennmaradt elszigetelődésének legbeszédesebb jele azonban az, hogy 2024 folyamán semmilyen érdemi előrelépés nem történt a befagyasztott pénzek feloldásával kapcsolatban. Orbán kénytelen volt beleegyezni Ukrajna hosszú távú, 50 milliárd eurós finanszírozásába, majd az EU soros elnökeként letárgyalni, hogy a Norvég Alapból újra pénzt kapjanak a fejletlenebb uniós tagállamok, de Magyarországra sem Brüsszelből, sem Skandináviából nem érkezett forrás a vitatott alapokból. Sőt az Európai Unió Bíróságának menekültjogot érintő döntésének figyelmen kívül hagyása miatt Magyarország november közepétől napi egymillió euró büntetést kénytelen fizetni. Bár Orbán többször elmondta, hogy a számlát be fogja nyújtani az Európai Uniónak, nettó kedvezményezettként erre nincs eszköze a magyar kormánynak, legfeljebb a zsarolás.
A soros elnökség arra lehetőséget adott azonban, hogy a Puskás Arénában megrendezett kétnapos állam- és kormányfői csúcstalálkozóval Orbán Viktor azt a látszatot keltse, hogy az uniós politika középpontjában áll. Hogy ez valósággá is váljon, arra a magyar kormányfő kapott egy lehetőséget Donald Trump váratlanul egyértelmű elnökválasztási győzelmével. Uniós diplomáciai körökben azt beszélik, Orbán esetleg ki tudja járni a visszatérő amerikai elnöknél, hogy az Európát hátrányosan érintő céljainak egy részéről lemondjon. 2025-ben ez döntheti el, mennyire erős a karantén, amelybe a magyar kormányt és a Patrióták frakciót zárta az EU.
Egészségügyi átalakítások
Hét új kórházi intézményvezetőt nevezett ki Pintér Sándor belügyminiszter. Közben sorra zárnak be egyes kórházi osztályok, mert nem tudnak orvosokat, illetve nővéreket szerződtetni, nemcsak vidéken, de Budapesten sem. A szakrendelőkben is gondok vannak, az érdi rendelő például már a Facebookon keresett orvosokat. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerette volna elvenni a szakrendelőket az önkormányzatoktól, ám ezt a tervét fel kellett adnia. Az átalakítások az ügyeleti rendszert is érintették. Októberben lépett életbe az új alapellátási ügyeleti rendszer Budapesten, amit az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) irányít az önkormányzatok helyett. A főváros azután csatlakozott az új ügyeleti rendszerhez, hogy az vidéken már másfél éve működött. A központosítás lényege, hogy nem a betegnek kell megkeresnie a megfelelő ellátást, hanem az 1830-as számon hívható szakember segít az eligazításban. Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, azután pedig a mentők látják el a sürgősségi ügyeletet. Az új ügyeleti rendszerről az indulásakor az orvosi kamara elnöke, Álmos Péter kijelentette, a fő probléma nem az, hogy lecserélik az irányítást az OMSZ-re, hanem hogy a munkát az idős és létszámban is nagyon megfogyatkozott háziorvosokra terhelték, erővel fellépve, büntetéssel fenyegetve, bíróságok elé kényszerítve az orvosokat.
Emelkedő tranzakciós illeték
Szinte valamennyi nagyobb bank bejelentette, hogy 2025-ben áthárítja az ügyfelekre az augusztus 1-jén drasztikusan, a másfélszeresére megemelt tranzakciós illetéket – ez egy átlagos ügyfélnél legalább évi 500–1000 forint közötti díjemelést hoz. A készpénzfelvételnél az emelés 0,6 százalékról 0,9 százalékra, az átutalásoknál és egyéb műveleteknél (például postai befizetés, csoportos beszedés, értékpapír-vásárlás, valutaváltás) pedig 0,3 százalékról 0,45 százalékra. A bankkártyás vásárlásoknál továbbra sincs tranzakciós illeték. A pénzváltókat október elsejétől hozta nehéz helyzetbe az új szabály: a valutakonverziókra dupla, 0,9 százaléknyi sarcot vetettek ki, az illeték maximális összege pedig negyvenezer forint lett – mindez a feketeváltások felé mozdíthatja el a piacot. Az extra teher nem sújtja a bankkártyás devizaváltásokat (például a külföldi forintkártyás vásárlásokat), a bankon belüli, különböző devizanemekben vezetett saját számlák közti pénzmozgatásokat viszont igen. A jövőben is illetékmentes lesz a havi legfeljebb kétszeri, maximum 150 ezer forintnyi készpénzfelvétel, az államkincstárnál vagy a postán lebonyolított értékpapír-vásárlások, a Széchenyi-kártya feltöltése, a csoportos beszedési megbízásokat felváltani hivatott fizetési kérelem teljesítése vagy a QR-kódos fizetések. Az idén eredetileg közel 350 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket kasszírozott volna a pénzintézetektől az adóhatóság, amiből az emelés után 440 milliárd lesz, jövőre pedig a 600 milliárdot közelítheti a bevétel.
Olimpiai részvétel
„Maradhat” – írta Orbán Viktor Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárnak, miután az öttusázó Gulyás Michelle győzelmével a magyarok számára véget ért a párizsi olimpia. A küldöttség legeredményesebbjei az úszók lettek, Milák Kristóf egy arany- és egy ezüstérmet, Kós Hubert és Rasovszky Kristóf egy-egy aranyat, Betlehem Dávid pedig egy bronzot nyert. Milák szereplése a szövetségi kapitányt is meglepte, aki állítása szerint nem tudta, hol és kivel készült fel az úszó, akinek az edzője, Virth Balázs még az olimpia alatt jelezte, hogy szakít vele. Milák azóta megtalálta új trénerét, Szabó Álmost. A férfi párbajtőrcsapat 52 év után állhatott fel újra a dobogó legmagasabb fokára, a kardozó háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron egyéniben már az első körben kiesett, a csapattal azonban ezüstérmes lett, a párbajtőröző Muhari Eszter pedig bronznak örülhetett. Kajak-kenuban ezúttal nem jött az arany, lett helyette négy ezüst és három bronz. Az egyesben, párosban és négyesben is dobogós Csipes Tamara kapta a legnagyobb állami jutalmat, 111 millió forintot. A taekwondós Márton Viviana vad tánccal ünnepelte meglepetésgyőzelmét, a kalapácsvető Halász Bence „házit” bontott 79,97 méteres, ezüstérmet érő dobása után, a sportlövő Major Veronikát meg az segítette bronzhoz, hogy a döntő előtt karácsonyi süteményreceptekről beszélgetett az edzőjével. Húsz év után először volt ott a játékokon mindkét magyar kézi- és vízilabda-válogatott, a férfi pólósok zártak a legjobban, a negyedik helyen. Orbán Viktor ki is adta az ukázt: Los Angelesben vagy az első tízben kell végezni az éremtáblán, vagy tíz aranyat kell nyerni. A sportévet a kézilabdás lányok sikere zárta, akik tizenkét év után újra érmet nyertek az Európa-bajnokságon, harmadikak lettek.
Letartóztatott polgármester
Őrizetbe vették Kiss László DK-s óbudai polgármestert, s egyelőre február 16-áig meghosszabbították előzetes letartóztatását. A már júniusban letartóztatott, szocialista Czeglédy Gergő alpolgármesterrel együtt minősített vesztegetéssel gyanúsítják azért, mert állítólag fiktív számlák ellenében adtak önkormányzati megbízásokat bizonyos baráti cégeknek, amelyek visszajuttattak a pénzből. Alig haladt előre idén a Völner–Schadl vesztegetési per, amelyben a koronatanúk ellentmondásba keveredtek és elbizonytalanodtak. Az ügy szenzációja Magyar Péter hangfelvétele volt, amelyen a volt felesége, a korábbi igazságügyi miniszter Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antal titokminiszter az őt terhelő részeket kihúzatta a nyomozati iratokból, s hogy Völner Pál államtitkárt figyelmeztették a lehallgatásra. Magyar feljelentésére az ügyészség júniusban vádemelés nélkül lezárta az ügyet, amit később a bíróság is jóváhagyott, ám indoklásában nem zárta ki, hogy Völnert jogellenesen figyelmeztethették. Szeptemberben első fokon 13 év börtönre ítélték egyebek mellett sikkasztásért és csalásért a 32 ezer kötvényesnek több tízmilliárdos kárt okozó, 2015 tavaszán bebukott Quaestor-brókercég főtulajdonos-vezetőjét, Tarsoly Csabát. Jövő áprilisra halasztották Gyárfás Tamás és Portik Tamás ügyének másodfokú nyilvános tárgyalását, mert egy ügyvéd sem akarja elvállalni Portik védelmét. A vád szerint 1998 elején egy bérgyilkos Gyárfás felbujtására, az Aranykéz utcai robbantásért elítélt Portik megbízásából ölte meg Fenyő János médiavállalkozót.
Kisiklott vasútfejlesztés
A nyár egyik meleg hétvégéjén kisiklott a Keleti pályaudvarra beérkezett egyik InterCity. Ennek hatására legalább a Keleti váltóinak és faaljainak 2025-re tervezett cseréit előrehozták. Az előző napon több órán át állt a forgalom a dél-balatoni vasútvonalon síntörés miatt. Nyáron sorra megdőltek a pontatlansági rekordok, majd a MÁV átalakította a statisztikát úgy, hogy az elővárosi és a távolsági járatok számait nem külön mutatja, így sokkal szebbnek tűnik az átlag. Az év elején még Lázár János és Karácsony Gergely vitáiról szóltak a közlekedési hírek, végül sikerült megegyezniük, hogy a BKK járatain jó lesz a vasúti bérlet, és vonatra is fel lehet szállni BKK-bérlettel a főváros határán belül. Lázár aztán nyáron leváltotta a MÁV vezetőit, és 1500 milliárd forintos vasútfejlesztési programot jelentett be, de ez az összeg – amely a közútra szánt pénz nagyjából hatoda – csak arra lehet elég, hogy a fővonalakon ne legyen a mostaninál is rosszabb sem a sínek, sem a járművek állapota. A mellékvonalak lassú elsorvasztása viszont folytatódik, a 2024 utolsó heteitől érvényes új menetrend közzétételekor a MÁV is elismerte, több kis vonalon is azért kellett 10-20 perccel hosszabb menetidőket bevezetni, mert az addigi tempókat már nem tudták volna tartani. De nem csak a vasúttal van baj: november végéig 65 vasúti átjáróban történt baleset, több, mint tavaly az egész évben, nagyrészt azért, mert egy-egy autós úgy gondolja, még át tud érni a vonat előtt.
Elmeszelt vonatbiznisz
A spanyol kormány nemzetbiztonsági és közrendi kockázatokra hivatkozva meggátolta, hogy a Magyar Vagon-csoport magyar állami szerepvállalással felvásárolja a Talgo vonatgyártót. A magyarok ezt követően visszavonták felvásárlási ajánlatukat, de jogi lépéseket és esetlegesen újabb vételi ajánlat megtételét helyezték kilátásba. A Magyar Vagon eredetileg Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi hadügyminiszter és az orosz Transzmasholding vegyesvállalataként fogant egy nagy, egymilliárd euró értékű egyiptomi vasútikocsi-beszerzés teljesítésére. A magyar állam a MÁV járműjavító és -építő kapacitásainak (a dunakeszi és szolnoki járműjavítók) „privatizálásával” hizlalta fel a céget. Az oroszok az Ukrajna elleni agresszió, Szalay-Bobrovniczky pedig miniszteri kinevezése után szállt ki a Magyar Vagonból. A cégcsoport tulajdonosi háttere jelenleg homályos, meghatározó érdekeltsége van benne a Habony Árpád köréhez sorolható Tombor Andrásnak, illetve a Molhoz és Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető Solva II. magántőkealapnak. A Mol érdekeltségét bizonyítja, hogy a Talgo felvásárlására létrehozott projektcég, a MaVag Europe igazgatósági elnöke, Bacsa György az olajmulti ügyvezető igazgatója is egyben. Mind a mai napig nem világos, hogy az Orbán-kormánnyal szemben általában kritikus spanyol kabinetnek mi szúrta leginkább a szemét: a MaVag mögötti magyar állami szerepvállalás, az orosz kapcsolat, vagy esetleg az, hogy a Talgo speciális nyomtávváltó – az európai és az ukrán/orosz nyomtávok közti váltást lehetővé tevő – technológiával rendelkezik.
Bőségriadó
Egy év alatt másfélszeresére nőtt Orbán Viktor kormányfő barátjának, Mészáros Lőrincnek a vagyona, és hasonló mértékben, 44 százalékkal gyarapodtak a jószágai a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak is. A Mészáros tulajdonában lévő vállalatok, ingatlanok és egyéb vagyonelemek értéke 2024-re már az 1000 milliárd forintot ostromolta, míg Tiborczé még csak a tizedét érte el. A kormányfő legszűkebb környezetéhez hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank 2025 márciusában távozó elnökének a fia, Matolcsy Ádám és barátai is mesésen gyarapodtak, és 2024-re már az ő kezükben is 120 milliárd forint körüli vagyon összpontosult.
Az év során a részben Tiborcz István tulajdonában lévő Waberer’s csoport a leányvállalatán, a Gránit Biztosítón keresztül többségi részesedést szerzett a Magyar Posta Életbiztosítóban és a Magyar Posta Biztosítóban. A Gránit márkanév alatt gyarapodott a kormányfő vejének bankja is: két magyarországi lízingcéget is megvásárolt egy hollandiai bejegyzésű globális vállalattól. A Gránit Bankot egyébként decemberben a budapesti tőzsdére is bevezették. Még januárban derült ki, hogy bővült Tiborcz ingatlanportfóliója is, méghozzá szerbiai irodaházakkal. A 122 ezer négyzetméternyi, prémium kategóriás ingatlanok belgrádi üzleti parkokban találhatók. A további befektetésekhez ugyanakkor a forrást is biztosíthatja, hogy a magyar állam két budapesti irodakomplexumot is éppen olyan fejlesztőktől vásárol fel több száz milliárd forint értékben, amelyek részben a miniszterelnök vejének az érdekeltségei. Tiborcz 2024-ben az agráriumban és az élelmiszeriparban is terjeszkedett: több mint 5000 hektár termőföldhöz jutott azzal, hogy bevásárolt a Somogy megyei Drawa Kft.-be, és övé lett a Kecskeméti Konzervgyár Kft. is.
Mészáros Lőrinc is gyarapította mezőgazdasági érdekeltségeit, miután egyedüli irányítást szerzett a Hódmezővásárhely környékén tevékenykedő Gorzsai Zrt. és a Gorzsai Paprikatermelő Mezőgazdasági Szövetkezet felett, amelyeknek eddig a meghatározó tulajdonosa, illetve tagja Lázár János építési miniszter nagybátyja volt. A felcsúti milliárdos céges érdekeltségein keresztül 2024-ben megvette a Brendon babaáruházláncot, egyedüli irányítást szerzett az Acélhidak Gyártó, Szerelő és Mérnöki Szolgáltató Kft.-ben, 25 százalékos részesedésre tett szert a horvátországi Plug and Play nevű cégben, amely az ottani vezető országos rádió reklámidejét árulja, és az MBH Bank 90 százalékra növelte az érdekeltségét a Fundamenta Lakáskasszában.
Matolcsy Ádám és barátai – köztük Száraz István – 2024-ben részben külföldre, Dubaiba, New Yorkba, Londonba tették át üzleti tevékenységüket, de a Száraz által kezelt magyarországi magántőkealapokban így is mintegy 120 milliárd forint értékű, főként ingatlanvagyon halmozódott fel. A gyarapodásban közrejátszott az üzletelés az MNB által létrehozott alapítványokkal, valamint magával a jegybankkal, miközben a közpénzekből gazdálkodó alapítványok vagyongyarapodása messze elmaradt az infláció mértékétől.
Iványi célkeresztben
A Sára Botond vezette Fővárosi Kormányhivatal néhány nappal a tanévkezdés előtt törölte a nyilvántartásból az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) oktatási intézményeit, óvodákat és iskolákat. Hasonló tartalmú iratot kézbesített a szegedi kormányhivatal a MET ottani intézményének. Szegeden és Budapesten is tüntetéseken tiltakoztak a váratlan kormánydöntés ellen. A kormányhivatalok szerint a közműszolgáltatók és a NAV jelzései alapján a MET mint fenntartó jelentős közüzemi és köztartozást halmozott fel, ami „veszélyezteti a gyermekek folyamatos és biztonságos nevelését”. Az intézkedések közel 500 gyermeket érintettek, akik közül sokan speciális nevelési igényűek, szociálisan nehéz helyzetűek, illetve menekültek. A MET szerint az év első tíz hónapjában csak a törvényesen járó normatív támogatás 15 százaléka érkezett meg a számlájára, és az Oltalom Karitatív Egyesületnek felajánlott 1 százalékos felajánlásokhoz sem férhetett hozzá. A MET és a hozzá tartozó Wesley János Lelkészképző Főiskola a III. negyedévben felkerült a legnagyobb adótartozásokat felhalmozók NAV-listájára is.
Digitális Állampolgárság Program indul
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) a következő években alapvetően határozza majd meg a lakossági ügyintézést. A mobilra fejlesztett alkalmazás előnye lesz, hogy egyszerűsödnek a hivatali eljárások, a magánszemélyek pedig a DÁP-applikációval tudják majd magukat igazolni. Amikorra teljesen kiépül a rendszer, akkor a banki hiteligénylés, vagy akár a munkaszerződés megkötése is elintézhető lesz online, a személyes jelenlét már nem lesz kötelező. A mobiltelefonra telepíthető alkalmazás ugyanakkor minden személyes (foglalkoztatási, egészségügyi, adózási stb.) adatra ráláthat majd, ez pedig jelentős aggályokat vet fel. A jogszabályok nem tisztázták ugyanis, hogy az államigazgatás egyes területeiről ki és mennyit ismerhet meg az adatbázisokból, és később is elég csak alacsonyabb szintű rendeletekben, nem pedig törvényben szabályozni, hogy mi tartozik a DÁP körébe. A kormánykritikus politikusok, üzletemberek és újságírók megfigyelésére is használt Pegasus-szoftver ismertté válása óta pedig attól is sokan tartanak, hogy a DÁP a mobiltelefonok egyéb tartalmára is rálát majd. A program szellemi atyja, a titkosszolgálatokért is felelős Rogán Antal miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy alaptalanok azok az aggodalmak, amelyek szerint a felhasználók minikémszoftvert telepítenek a telefonjukra.
Leszavazott Airbnb
2026-tól betiltja a rövid távú szálláskiadás, azaz az Airbnb lehetőségét a VI. kerület, miután így döntött az ügyben szavazó kerületi lakosok 54 százaléka. A kormány is szigorított az Airbnb szabályain: Budapesten 2025-ben nem vesznek nyilvántartásba új Airbnb-szálláshelyet, az évi 38 400 forintos átalányadó pedig 150 ezerre emelkedik. Az indok a lakhatási válság; az ingatlanpiac felpörgése miatt Budapesten már átlagosan havi 250 ezer forintos tartós lakásbérleti díjak elérték a tűréshatárt, s ez a jellemző a frekventált vidéki nagyvárosokban is. Jóllehet a Fővárosi Önkormányzat működtet lakásügynökséget, amelynek lényege, hogy az üresen álló lakásokat a tulajdonosok megfizethető áron adják ki a rászorulóknak, a szerepe marginális. Idén nyáron otthonfelújítási programot indított a kormány, ami eddig nem lett népszerű, például azért, mert az igénylése roppant bürokratikus. Az 1991 előtt épült lakásokra az adott járásra jellemző jövedelmi viszonyoktól függően 2,5–3,5 millió forintos támogatást, illetve maximum hatmillió forintos kamatmentes hitelt lehet elnyerni, de a kettő összege nem lehet több hatmillió forintnál. Feltétel az egymilliós önerő, s hogy a beruházás legalább 30 százalékkal csökkentse az energiafogyasztást. Jövőre az ötezer fősnél kisebb településeken élő gyermekes családok ismét igényelhetik a maximum hárommillió forintos (a költségek legfeljebb 50 százalékára rúgó) utólagos lakásfelújítási-korszerűsítési támogatást. A kiadásokra pedig legfeljebb hatmillió forintnyi, kedvezményes kamatozású jelzáloghitelt vehetnek fel.
GVH-vizsgálat a Spar ellen
Utóvizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a Spar Magyarország ellen, hogy ellenőrizze, eleget tett-e a cég a 2020-ban vállalt kötelezettségeinek a 2014–2015 során alkalmazott jogsértő beszerzési gyakorlatait illetően. A vizsgálat néhány nappal azután indult, hogy a Spar megnyerte az Európai Bíróságon azt a pert, amelyet az árstoppal összefüggésben azért indított, mert a fogyasztóvédelem többször is, összesen milliárdos összegre bírságolta, amiért szerinte nem tartott elegendő készletet az ársapkás termékekből. Hans Reisch, a Spar vezére megvádolta Orbán Viktort, hogy a rokonai beengedését kérte a vállalat tulajdonosai közé. Orbán a vádat közlő újságok ellen pereket indított, amelyeket a bíróságokon elvesztett, ám az egyik ítéletet a Kúria felülbírálta, s Orbánnak adott igazat. Sűrű éve volt a Gazdasági Versenyhivatalnak, amelynek független entitásként a szabad verseny védelme lenne ugyan a legfőbb feladata, a Nemzetgazdasági Minisztérium jelzésére mégis panaszeljárást indított, hogy a kötelező akciózás kivezetése után a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak-e végre több alapvető terméknél. A booking.com szállásközvetítő oldalt sem kímélte a GVH: a cég minden idők utóvizsgálatban kiszabott legmagasabb GVH-bírságát kapta, amiért továbbra is alkalmazta a fogyasztókat megtévesztő kommunikációját.
Orbán Balázs 1956-ról
Először osztotta meg véleményét nyilvánosan Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója arról, mit is gondol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikájáról. A Mandiner portál podcastadásában azt mondta, hogy „pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél éve, mert felelőtlenség. Látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.” A csupán egy hónappal az október 23-ai megemlékezés előtt elhangzott mondatai nagy port kavartak, Török Gábor politikai elemző az év legnagyobb politikusi hibájának minősítette. Az ügyben kénytelen volt megszólalni Orbán Viktor miniszterelnök is, aki a Kossuth rádióban elhangzott interjúban hibának nevezte a megszólalást. Volt azonban, akinek az állásába került az Orbán Balázs-féle történelemértelmezés. Somkuti Bálint, a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatója a nemzeti gyásznap alkalmából azt posztolta, hogy „aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem elsősorban hős, hanem bolond!”. Ezután azonnali hatállyal szerződést bontottak vele. Orbán Balázs viszont maradt, és az ELTE-n a doktoriját is sikeresen megvédte, annak ellenére, hogy az akadémiai világban azt többen is politikai összeférhetetlenségnek tartották.
Meghalt Karsai Dániel
47 éves korában meghalt Karsai Dániel ügyvéd-alkotmányjogász. Majdnem napra pontosan egy évvel a halála előtt hozta nyilvánosságra, hogy ALS-betegséggel diagnosztizálták, melynek lényege, hogy az izmokat mozgató sejtek elsorvadnak, ami a beteg bénulásához vezet, a mentális képességeit viszont nem érinti. A küzdelmét a nyilvánosság előtt vívta, amivel társadalmi vitát indított el az eutanáziáról, az erről szóló népszavazási kezdeményezést azonban elutasította a Nemzeti Választási Bizottság, a fideszes többség pedig leszavazta a javaslatot, hogy parlamenti vitát tartsanak a témáról. Az alkotmányjogász a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a többi közt azzal érvelt, hogy Magyarországon a gyógyíthatatlan betegséggel élők visszautasíthatják ugyan az életfenntartó kezelést, de az ALS-betegeknél ez nem értelmezhető. Ha viszont másik országba ment volna, ahol engedélyezett az eutanázia, akkor az őt segítők a magyar szabályok szerint bűncselekményt követtek volna el. Strasbourgban elutasították a keresetét. Küzdelmét élete végéig nem adta fel, közéleti témákban rendszeresen megnyilvánult a közösségi médiában, Egy tökéletes nap címmel társzerzőként színdarabot írt, melyből könyv is megjelent. A Magyar Orvosi Kamara Karsai Dániel-emlékdíjat alapított az életvégi méltóságért küzdő szervezetek, személyek munkájának elismeréséül, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület elnöksége pedig Emberi Jogi Díj megalapításáról döntött.
Megalakult a budapesti közgyűlés
A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben a Fidesznek, illetve a Tisza Pártnak 10-10 képviselője ül, emellett van négy kisebb frakció 3-3 fővel (Kutyapárt, DK, Párbeszéd, Podmaniczky) és egy független képviselő. Karácsony Gergely főpolgármesternek a két nagy frakció közül az egyikkel meg kellene állapodnia, hogy működőképes lehessen a közgyűlés, egyelőre még főpolgármester-helyettesek sincsenek. Bár a főpolgármester jelölt helyetteseket, támogatás híján nem szavaztak róluk. Ezzel pedig a főváros azt kockáztatja, hogy új választásokat kell majd kiírni, s mulasztásos jogsértés miatt már bírósághoz fordult a budapesti k ormányhivatalt vezető Sára Botond. Karácsony Kiss Ambrus mellett jelölte helyettesének Vitézy Dávidot is, aki az önkormányzati választáson a Fidesz támogatásával indult, s csak szoros küzdelemben vesztett. A kormánypárt ennek ellenére egyelőre nem támogatja Vitézy jelölését a helyettesi posztra. Több fővárosi cég igazgatósága megszűnik, a fontosabb hatásköreiket a társaságok legfőbb szerveként eljáró Fővárosi Közgyűlés gyakorolja, amely a vezérigazgatókat is kinevezi, a felügyelőbizottságok tagjai pedig majd a Fővárosi Hivatal köztisztviselőiből kerülnek ki. Továbbá azt is megszavazták a közgyűlésben, hogy 2026-tól változik a parkolási rendszer, fizetni kell a zöld rendszámos autók után is, s a belvárosban hétvégén is lesz parkolási díj.
Magyar gazdaság: megtépázott remények
Kifejezetten bizakodóan vágott neki a kormányzat az idei évnek. Négy százalék körüli lehet az idei gazdasági növekedés, miután 2023-ban megkezdődött a kilábalás a recesszióból – nyilatkozta január elején Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A Pénzügyminisztérium tavaly december végén közzétett makrogazdasági előrejelzése az idei évre 3,6 százalékos növekedést feltételezett, mégpedig úgy, hogy a háztartások fogyasztása 2,5 százalékkal bővül, a beruházások pedig a 2023-as pangás után már 3,4 százalékkal meghaladják az előző évit. A külkereskedelemtől is jó teljesítményt várva azzal kalkulált a tárca, hogy az export dinamizmusa felülmúlja az importét. Csakhogy ismét távol került a valóság a kormányzati prognózistól. A háztartások fogyasztási kiadásai jócskán felülmúlták ugyan a tervezettet, 4 százalék körüli mértékben emelkedtek, de a beruházások a 2023-as visszaesés után több mint 14 százalékkal zuhantak, és mind az export, mind az import visszaesett. Az idei első háromnegyed évben a gazdaság mindössze 0,6 százalékkal gyarapodott, és technikai értelemben recesszióba került.
Ebben a stagnálás közeli állapotban az infláció a tervezettnél erőteljesebben csillapodott, a fogyasztói árak 2024 első tíz hónapjában az év egészére várt 5,2 százalék helyett csupán 3,6 százalékkal emelkedtek. Az a nehezen értelmezhető képlet alakult ki, hogy a keresetek vásárlóereje egy év alatt nagyjából tíz százalékkal nőtt ugyan, de a kiskereskedelmi forgalom csupán nem egészen három százalékkal haladta meg az előző évit. Földbe döngöltük az inflációt – ismételgette Nagy Márton, aki folyamatosam vásárlásra, fogyasztásra buzdítja a lakosságot, amely azonban csak lassan ocsúdott fel abból a sokkból, hogy két év alatt 35 százalékkal ugrott meg az árszint.
A költségvetés összeomlott, annak törvényi módosítását a kormány lelazsálta. A hivatalos hiánycél a hazai össztermék 2,9 százaléka volt, még a pénzügyi tárca tavaly decemberi prognózisa is ezt tartalmazta. Március elején azonban be kellett ismernie, hogy ennek teljesítésére nincs esély, és Varga Mihály pénzügyminiszter új, 4,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt jelölt meg. A hiánycél felemelését követően a kormány az idei évre tervezett beruházások egy részét elhalasztotta, majd júliusban adóemelésekről, például a tranzakciós illeték növeléséről és kiterjesztéséről döntött. Az érvényes költségvetési törvény azt feltételezte, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2023 végén 69,7 százalék lesz, és 2024 végére 66,7 százalékra csökken. Ezzel szemben a tavalyi év végén az államadósság rátája 73,4 százalék volt, amit a módosított prognózis szerint ez év végére 73,2 százalékra kellene leszorítani, de már szeptember végén 76 százalék volt. A költségvetést az uniós források hiánya is megtépázta. A várt 2400 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás helyett október végéig csupán 999 milliárd folyt be az államkasszába. Orbán Viktor miniszterelnök december 6-án úgy nyilatkozott, hogy Magyarország számláján 12 milliárd euró van, és ez 2026 végéig be is érkezik; 2028-ig pedig a ma még felfüggesztett eurómilliárdokat is megkapja a magyar kormány, mert ha nem ez történik, ő nem szavazza meg a következő hétéves EU-költségvetést.
Az infláció lassulását követve a Magyar Nemzeti Bank az év eleji 10,75 százalékról folyamatosan csökkentette az alapkamatot, amelyet szeptemberben 6,5 százalékon megállított, nem vitte lejjebb. A forint az év eleji, eurónkénti 382-es árfolyamról december elejére mintegy nyolc százalékot gyengült, és a 410-415 körüli szintre állt be. A Moody’s a magyar állampapírok Baa2-es besorolásához kapcsolódó stabil kilátást november végén negatívra rontotta, ami súlyos figyelmeztetéssel ér fel. A Fitch viszont december 6-án negatívról stabilra javította azok BBB minősítését, holott mindössze 0,4 százalékos gazdasági növekedést vár 2024-ben, és jövőre is csupán 2,5 százalékost. A pénzügyi tárca a miniszterelnök útmutatását követve 3,4 százalékos GDP-bővülést irányoz elő 2025-re. Ezt az Európai Bizottság is túlzottan optimistának tartja, és az ismét beindított túlzottdeficit-eljárás keretében részletes indoklást kér.
Aszályhelyzet
Hivatalosan is kihirdette Nagy István agrárminiszter az aszályhelyzetet, amely tavasz óta sújtotta a magyar mezőgazdaságot. A mértéke talán nem volt olyan súlyos, mint a történelminek nevezhető 2022-es szárazság során, de arra „elég” volt, hogy az agrárium az utóbbi 15 év harmadik leggyengébb terméshozamát produkálja. Összesen 700 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást; a minisztérium adatai szerint szeptember elejéig 390 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt a gazdák (2022-ben több mint egymillióra). Kukoricából az országos átlagos hozam hektáronként mindössze 5,5 tonna volt, szemben a 8,2 tonnás tavalyival. A helyzetet súlyosbítja, hogy a termés 15-20 százaléka annyira fertőzött az aflatoxinnal, hogy még takarmányozásra sem használható. A napraforgó az elmúlt 5 évhez képest 5 százalékkal kevesebb termést adott, hektáronként 2,5 tonnás átlaggal. 2024-ben a magyar mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke 4 ezermilliárd forint felett alakult, ez a tavalyitól 8 százalékkal maradt el. A gyümölcsöknél is nagy csökkenés látható: összességében 12 százalékkal, de az alma esetében közel egyharmaddal termett kevesebb, mint 2023-ban. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 13, volumene pedig 17 százalékkal szűkült.
Parragh ment
Történelmi jelentőségű tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK): a küldöttek nem a közel 25 éve regnáló Parragh Lászlónak szavaztak bizalmat, hanem az elnöki pozíciót Nagy Elek nagyvállalkozó, a fővárosi területi kamara vezetője nyerte el. A Nagy Elek szövetségeseként számontartott Pintér-Péntek Imre lett az általános alelnök, a régi testületből csak Balog Ádám (volt MKB-vezér, budapesti kamarai alelnök) és Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója maradt az elnökségben, helyet kapott ugyanakkor mások mellett Csiba Péter volt MVM-vezér és Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Bankszövetség elnöke. Nagy Elek „kamarai reneszánszot” hirdetett, irányítása alatt az MKIK rögtön országos konzultációt indított a minimálbérről és a kkv-k adminisztrációs terhelésének csökkentéséről. Az új vezetés 15 pontos javaslatcsomagot mutatott be a kormánynak, ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üdvözölte az együttműködési megállapodás december 3-ai aláírásakor. A kormány az együttműködés jegyében a kamarára bízta az 100 milliárd forintos keretösszegű, Demján Sándorról elnevezett vállalati tőkeprogram megvalósítását. Parragh az állam által felvásárolt Budapest Airport Zrt. igazgatóságának tagja lett.
Lopakodó honvédségi reform
Hatályba lépett a honvédelmi tárgyú törvények módosítása, amely szerint a határátlépéssel járó katonai csapatmozgások engedélyezéséről az eddig parlamenti kétharmadot igénylő szavazás helyett már a kormány dönthet. A honvédek külföldi bevetése a honvédelmi miniszter hatáskörébe került az EU, a NATO és az ENSZ égisze alatt megvalósuló műveletek esetén. (A bilaterális alapú csádi misszió nem tartozik ide, az a tavaszi tervekhez képest még mindig nem indult meg, ellenben a francia kivonulás után kérdésessé vált a megvalósulása.) A honvédek jogállását nem a 2012-es sarkalatos törvény módosításával oldották meg, hanem a „rugalmasság érdekében” hatályon kívül helyezték az egészet, helyébe kormányrendelet lépett, amit parlamenti és bizottsági vita és szavazás nélkül bármikor lehet változtatni. Ehhez módosították az alaptörvényt is, kivették azt a passzust, hogy a katonák jogállását kétharmados törvényben kell meghatározni. A katonák irányítására lényegében szabad kezet kapott a miniszter, bár a honvédség presztízsét javítani hivatott készülő katonás filmek és sorozatok ellenére is bizonytalannak érződik a pálya, leszerelni pedig továbbra sem lehet a különleges jogrend miatt. Mindeközben a honvédelmi tárcától a csúcsminiszterré váló Nagy Márton elhappolta a hadiipari portfóliót és az N7 Holdingot, majd az év végén hozzá került a Védelmi Exportügynökség is.
Felszámolják a Dunaferr-utódokat is
A Fővárosi Törvényszék elrendelte mindkét Dunaferr-utódvállalat, a Dunarolling Kft. és a Duna Furnace Kft. felszámolását, alig több mint egy évvel azután, hogy az indiai–brit Liberty Steel vásárolhatta ki olcsón a felszámolásból az adósságaiktól megtisztított egységeket, több mint háromezer dolgozóval együtt. A Liberty vállalta, hogy végrehajtja a halaszthatatlan környezetvédelmi intézkedéseket, fenntartja a termelést, 2027-re pedig az acélgyártás zöldítését ígérte. Mindezek helyett fizetési gondok, a beszállítók-alvállalkozók hitegetése, időszakos, majd végleges leállás, a dolgozók állásidőre küldése következett. Mindkét utódvállalat ellen adóvégrehajtások indultak, októberben csődgondokot jelöltek ki hozzájuk, novemberben pedig már a munkabéreket is a bérgarancia-alapnak kellett állnia. A kormány a korábban általa helyzetbe hozott indiai konszernt hibáztatja a történtekért, holott a magyarországi Liberty-cég előre, az acélmű megvásárlása előtt 40 milliárd forintnyi hitelt kapott az állami Eximbanktól, aminek a törlesztése bizonytalanná vált. Nem vállal felelősséget a kormány egy másik ikonikus magyar nagyvállalat, a Tungsram tönkremenéséért sem, aminek a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által többször beharangozott, de meg nem valósított modernizációját mintegy 60 milliárd forinttal hitelezte szintén az Eximbank. Az izzógyár értékes ingatlanainak egy része még időben kormányközeli kezekbe áramlott, a 2023 elején indult felszámolás alatt árverésre bocsátott vagyonelemek zöme áron alul kel el.
Zuhanó születésszámok
Majdnem 10 százalékkal kevesebb magyar gyerek született az első tíz hónapban, mint 2023 azonos időszakában, és nagyon valószínű, hogy az elmúlt két év 88, illetve 85 ezres adata után 2024 lesz az ország demográfiatörténetének első olyan éve, amikor nem éri el a 80 ezret sem a születésszám. Ráadásul ennek nem csupán az az oka, hogy egyre kevesebben vannak a szülőképes korúak: komoly az esély arra, hogy amióta 1900-ban elkezdték vezetni a statisztikát, a mostani lesz lakosságarányosan is a legkisebb születésszám. A kormány hiába tűzte ki egyik legfontosabb céljának a gyerekvállalásra buzdítást, valójában a családtámogatásai csak azt a célt érték el, hogy azok a középosztálybeliek és gazdagok, akiknek egyébként is volt gyerekük, könnyebben vegyenek vagy újítsanak fel lakást. A demográfiai statisztika másik oldalán a halálozások száma nagyjából pont ugyanannyi, mint tavaly volt, lakosságarányosan pedig jó az esély arra, hogy a 2010-es évek közepe óta a legalacsonyabb legyen a teljes éves szám. De ez nem azt mutatja, hogy jó állapotban lenne az egészségügy: minden bizonnyal még évekig lesz a halálozási szám a korábbiaknál alacsonyabb, mert sok idős ember, aki normális körülmények között mostanáig élhetett volna, 2020-ban vagy 2021-ben a Covid áldozatává vált.
Erasmus-hiány
Elküldte a kormány az Európai Bizottságnak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) szóló törvény módosításának tervezetét. Ezzel próbálja lehetővé tenni, hogy az egyetemi hallgatók és oktatók részt vehessenek az Erasmus+ programban, illetve a modellváltó egyetemek a Horizon kutatási programban. Az uniós tagállamok minisztereiből álló Tanács még 2022 decemberében döntött arról, hogy ezeket az egyetemeket kizárja az uniós támogatásból. Az Európai Bizottság hosszas tárgyalások után sem fogadta el a javasolt módosításokat, ennek ellenére a kormány ugyanazt a szöveget küldte el, amelyet a Bizottság újra elutasított. Az egyetemi hallgatókat pedig a Pannónia Ösztöndíjprogrammal szerette volna kárpótolni, azonban erre még ezren sem jelentkeztek, míg az Erasmus +-t tavaly még tízezren vették igénybe. A kutatóknak a kormány a HU-rizont elnevezésű programot indította el, 12 milliárd forintos keretösszeggel. Harminc nyertest hirdettek, ezekben a kutatásokban a magyar fél jelöli ki a kutatás irányát, és a magyar kormány nemcsak a hazai egyetemeket finanszírozza, hanem a társult kutatóintézmények teljes költségvetését is. A felsőoktatásba a könnyített felvételinek köszönhetően 120 ezren jelentkeztek, 90 ezren be is jutottak az egyetemekre. Az osztatlan tanárképzés azonban továbbra sem népszerű, sokkal kevesebben jelentkeznek, mint amennyi tanárutánpótlásra szükség lenne.
Módosították a választási törvényt
Mivel az egyes választási körzetek lakosságszáma nem térhet el 20 százaléknál nagyobb mértékben az átlagtól, ezért módosítani kell azok határát. Csakhogy a Fidesz úgy nyúlt hozzá a törvényhez, hogy ellenzéki területeken a szükségesnél jobban csökkentette a választókerületeket számát, míg a stabilan kormánypárti Somogy és Tolna megyében nem nyúlt hozzá azok határaihoz. Budapesten az eddigi 18 helyett csak 16 választókerület lesz, azaz onnan kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be az Országgyűlésbe. 2022-ben a 18-ból 17 választókerületben a hatpárti ellenzék jelöltje nyert. A módosításhoz az összes fővárosi választókerületet átrajzolják, sem a földrajzi, sem a közigazgatási határokat nem véve figyelembe. Pest megyében az eddigi 12 helyett 14 választókerület lesz 2026-ban. Módosították Fejér és Csongrád-Csanád megye beosztását is.