Távirányítottrepülők

AFP / ISSA TAZHENBAYEV

Útszűkület akadályozza a forgalmat. Ezzel szembesülnek az Európa és Ázsia közötti járatok, különösen akkor, amikor az átlagosnál is robbanásveszélyesebb a helyzet a Közel-Keleten. Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, és emiatt a Nyugat bojkottálja az orosz repülőket, azóta Oroszország sem engedi át a nyugati légi járatokat. Ukrajna fölött sem biztonságos repülni, kockázatos a szíriai légtér (legalábbis mostanáig annak minősült), sokan kerülik Jement és Afganisztánt is. Így már elég kevés útvonal marad, és 2024 nyarán tovább szűkítette a lehetőségeket a bizonytalanság, amikor egy Iránban elkövetett izraeli merénylet miatt akár újabb háború is kirobbanhatott volna. 

Az óvatosság indokolt. 2014-ben (amikor az oroszok már Kelet-Ukrajnában háborúztak) Ukrajna fölött lelőttek egy malajziai utasszállítót, Iránban pedig 2020-ban egy ukrajnai gép vált tragikus tévedés áldozatává. A legutóbbi példa egy azeri utasszállító karácsonyi szerencsétlensége Csecsenföld közelében. Lapzártánkkor igen erős a gyanú, hogy orosz légvédelmi rakéta találta el – szintén tévedésből.

A polgári repülés háborús szerencsétlenségei viszonylag ritkák, hiszen a légitársaságok igyekeznek biztosra menni, még akkor is, ha a fenyegető helyzet vagy a bojkott miatt több légitársaság nagy kerülőkre kényszerül. De nem mindegyik. India vagy Kína haszonélvezője lett annak, hogy utasszállítói nincsenek kitiltva az orosz légtérből. A londoni The Economist nemrég térképen mutatta be, hogy a New York és Delhi közötti utat az Air India 14 óra alatt teszi meg, miközben az American Airlines – Oroszországot és Ukrajnát dél felől megkerülve – 16 órát repül. Ezek az órák a kínai és az indiai légitársaságok számára üzemanyag-megtakarítást jelentenek, így ők alacsonyabb jegyárakkal indulhatnak a piaci versenyben. Az izraeli El Al pedig, amely minden körülmények között igyekszik fenntartani országa elérhetőségét, minden korábbinál jobb üzleti eredményt ért el 2024 első fél évében, amikor más légitársaságok leállították izraeli járataikat. 

A bojkottok és tilalmak mellett korlátozást jelentenek az országonként kiadott figyelmeztetések is. A német hatóságok például 17 állam légterét tartják kockázatosnak – 2020-ban még csak 13-ét. A gond nemzetközivé vált. A szakma 2024-ben tartott először konferenciát a világszerte kimutatható átrepülési kockázatokról. A nyilvánvaló háborúkon kívül más példák is előkerülnek. Amikor a húszi lázadók Jemenből időnként támadják a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi hajókat, akkor a repülőket is veszélybe sodorhatja egy eltévedő rakéta. Számít a politika is: a légitársaságok azért is kerülőt tehetnek egy ország körül, nehogy kényszerleszállás esetén barátságtalan területen kelljen landolniuk.