Követendőlépéskényszer
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Az izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.
Könyvajánló
Yuval Noah Harari: Nexus
Animus Kiadó
415 oldal
Megmondjákelőre
El lehet-e beszélni az emberiség múltját az univerzum történetébe ágyazottan, visszatekintve a kezdet kezdetére, magyarázni a jelent, majd kitekintve a végtelenbe és tovább? Az ezredfordulón népszerűvé lett nagy történelem (big history) ambiciózus, 14 milliárd éves távlatot megnyitott és multidiszciplináris vállalkozásnak indult. Nemcsak a történelem- és társadalomtudomány módszereit és magyarázatait alkalmazza, hanem a legújabb természettudományos felfedezésekre és eredményekre épít. Művelői nagy utat tesznek meg, hogy eljussanak az ősrobbanástól a beláthatatlan jövőig, ami nem is tűnik annyira idegennek, ha tudományos igényű megállapításokat teszünk róla az emberiség múltjából kiolvasható trendek és mintázatok alapján.
A műfaj legismertebb képviselője Yuval Noah Harari mellett David Christian oxfordi történész, tőle származik a nagy történelem kifejezés, és modern eredettörténetével milliós követőtábort gyűjtött műsorával a History Channelen. Nézeteit összegző könyve A nagy történelem – A világegyetem és benne elfoglalt helyünk története 2019-ben magyarul is megjelent. „David Christian és Yuval Noah Harari könyvei nem segítenek abban, hogy az emberiség történetének bármely aspektusáról tényszerű tudásunk legyen. Arra azonban kiválóan alkalmasak, hogy kérdéseket tegyünk fel magunknak, és elgondolkodjunk múltunk, jelenünk és jövőnk alapkérdéseiről, amelyek minden korszak minden jelentős történészét foglalkoztatták” – értékeli Romsics Ignác Hérodotosztól Harariig című könyvében két kollégája munkáját, akik a honnan jöttünk és hová tartunk örök érvényű kérdésének megválaszolásához narratív egyetemes történelmet írva igyekeznek közel kerülni a jelenhez, és üzennek is a jelennek. Akárcsak az orosz-amerikai Peter Turchin, aki kulturális evolúcióval és a történelem dinamikájával foglalkozó civilizációkutatóként azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kvantitatív elemzéseket végezve prognosztizált káoszt a 2020-as évekre, ami sokak szerint beigazolódott. Széles olvasóközönséget megcélzó hangzatos írásokban és elméletekben bőven van kínálat minden (tudomány)területen, az előadott narratíva központi témái pedig változatosak.
Carolyn Steel könyvében (Sitopia) az élelmiszer-előállításon és -fogyasztáson keresztül meséli és magyarázza el a történelmet, míg az indiai-amerikai biológus Siddhartha Mukherjee A gén – Személyes történet című munkájában a legújabb kor és a jövő története a gének története, az amerikai földrajztudós-antropológus Jared Diamond népszerű írásai a közösségek összeomlására vannak kiélezve, míg Oded Galor izraeli-amerikai közgazdász bestsellerének (The Journey of Humanity) középpontjában a fejlődés irányába ható erők holisztikus vizsgálata áll. A nagy ívű elbeszélések szerzői jövőbe mutató megoldásokkal is szolgálnak az emberiség előtt álló kihívásokra. A brit-amerikai közgazdász Minouche Shafik, a Columbia Egyetem nemrég lemondott elnöke 2021-ben írt, What We Owe Each Other (Mivel tartozunk egymásnak) című könyvében például a kölcsönös egymásrautaltság tényéből kiindulva és egyetemesen vallott értékeket megállapítva érvelt egy új társadalmi szerződés mellett. ¬
