Az előrehozott választás, bár példa nélküli lenne, jogilag nem zárható ki. A voksolást az alaptörvény szerint az előző választást követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani, de van mód az Országgyűlés feloszlására vagy feloszlatására. Utóbbit az államfő teheti meg, két esetben: ha az új összetételű parlament nem tudja megválasztani a miniszterelnököt, vagy ha nincs elfogadott költségvetés. Ezek egyike sem áll fenn, az Országgyűlés viszont még feloszlathatja magát. Ehhez a képviselők egyszerű többsége szükséges, ráadásul az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy milyen okokkal lehet ezt meglépni; a többség bármit megtehet, döntését az Alkotmánybíróság sem írhatja felül.
Az akkori ellenzék 2015-ben már próbálkozott önfeloszlatással. Arra hivatkoztak, hogy a Quaestor-botrányért az Orbán-kormánynak vállalnia kell a politikai felelősséget. Javaslatukat a kormánypárti többségű szakbizottság leszavazta, így az nem jutott a plenáris ülés elé. Hasonló kudarccal a jobboldalnak is szembesülnie kellett ellenzéki időszakában. Előbb 2008 szeptemberében az MDF, majd 2009 januárjában a Fidesz–KDNP képviselői nyújtottak be javaslatot a parlament feloszlására. Akkor ezek eljutottak ugyan a szavazásig, ám a képviselők többsége mindkét indítványt elutasította. Ahogy látható, Gyurcsány Ferenc hiába viszi a parlament elé Magyar Péter ötletét, előrehozott választások akkor lesznek, ha a kormány úgy akarja. Ha pedig Orbán ellenkezőképpen gondolná, a parlament még el is odázhatná a 2026 tavaszán esedékes voksolást.
Bár a Fidesz számára előnyösebbnek tűnik kitölteni a ciklust, ha mégis másként döntenének, akkor az a szabály, hogy a parlament feloszlásától számított 90 napon belülre ki kell tűzni az új választást. Logikus egy tavaszi vagy egy őszi voksolás lenne, vagyis már a következő másfél hónapban lépnie kéne a Fidesznek, és valamikor a nyári szünet vége előtt zárhatnák le idő előtt a ciklust. Későbbi időpontnak már nem lenne sok értelme, hiszen közeledik a menetrend szerinti voksolás 2026. áprilisi időpontja.
A szűkös mozgástér miatt izgalmasabb egy másik kérdés: most is figyelmen kívül hagyja-e a Fidesz, hogy egy évvel a választás előtt nem illik átírni a szabályokat? Orbán Viktor azt mondta év végi sajtótájékoztatóján, hogy nem terveznek ilyet. De megtörtént már, hogy egy hasznos ellenzéki formáció mögé bújva a kétharmad mégis lépett. Ki vállalja fel a határon túli körzetek kialakítását? Ki áll elő indítvánnyal, hogy a parlamentbe jutási küszöböt szállítsák le 5-ről 3 százalékra? Erről a két – a Tisza számára esetleg hátrányos – ötletről beszélnek politikai körökben.
Ahhoz pedig még csak át sem kell íni a szabályokat, hogy 2026-ban egyáltalán ne rendezzenek választást, csak talán valamikor később, a távoli jövőben. Az alaptörvény szerint ugyanis a három különleges jogrendi időszakból a két súlyosabb – a hadiállapot és a szükségállapot – idején nem lehet voksolást tartani, csak az ilyen időszak megszűnésétől számított 90 napon belül. Magyarországon 2020 óta a harmadik, legenyhébb különleges jogrendi helyzet, a veszélyhelyzet van érvényben. Ahogy ezt is folyamatosan hosszabbítgatja a kétharmados többség, úgy a jogilag könnyebben indokolható szükségállapotot hirdetve is megteheti, hogy – tetszése szerint bármeddig – blokkolja a választások megtartását. Ez azonban politikailag és gazdaságilag is rendkívül kockázatos lépés lenne. ¬
