A Zsidó Kutya

Spinoza Színház Facebook-oldala

Szíriusz egy berlini polgári zsidó család szőnyegén született 1933-ban Josua nevű fiuk legnagyobb örömére. Az eleven, pajkos kiskutya szagról, hangról, gesztusokból leveszi a család nappalijában megforduló emberek karakterét, jellemvonásait. A náci csizmák dübörgésével a félelemkeltés, a javak megvonásának ismert, fájdalmas folyamata csak előjáték ahhoz a kíméletlen, abszurd menethez, ami Josuára és Szíriuszra vár. A deportálás előtt elszakítják az ebet a gazdájától, átnevelik náci harci kutyává, és a nevétől is megfosztják. A treblinkai táborban Blitzként találkozik újra Josuával, felismeri őt, és élete kockáztatásával megharcol Mensch kutyával, mert a gazdájával együtt akkor maradhat életben, ha legyőzi hatalmas termetű ellenfelét. Ettől fogva még szorosabb lesz köztük a kötelék, meggyilkolt emberek holttestén, szögesdrótokon át menekülnek, megsérülnek, bujkálnak, mígnem a náci hatalom bukása meghozza számukra a reményt, hogy a sírig együtt maradnak immár az ígéret földjén. A határőr nem akarja átengedni a kutyát, ám Josua szívszorító, szenvedélyes kifakadása hallatán megenyhül: „A kutya velem jön!” – mondja Josua, majd így folytatja: „Ez a kutya megosztotta velem a fekhelyét Treblinkában. Kevesebbet evett, hogy nekem is jusson. Ez a kutya velem harcolt a partizánok között, és velem bujkált mostanáig. Ez a kutya nem kevésbé zsidó, mint maga vagy én! A mi népünk az ő népe, a mi istenünk az ő istene, ahová én megyek, ő is oda jön. Vagy mindketten felszállunk a hajóra, vagy mindketten a parton maradunk!”

A darab az izraeli Asher Kravitz 2000-es években írt, azonos című bestsellere alapján készült, bejárta az Egyesült Államok, valamint Európa jelentős színházait a szintén izraeli Yonatan Esterkin színpadi átiratában és rendezésében. A Nemzeti Színházba is eljutott Esterkinnel a címszerepben. A Spinoza Színház a tavaly őszi Spinoza Fesztiválon mutatta be, majd az előadás zajos sikere kikövetelte a folytatást: januárban, februárban nyolc alkalommal látható újra.

A darabot a budapesti születésű, négy nyelven (magyar, angol, héber, arab) beszélő, 1991-ben Izraelbe áttelepült Adam Meir (Mérő Ádám) adja elő, aki húsz éve Kaliforniában él, sokoldalú színész, pantomimművész, állathangutánzó, és filmeket is szinkronizál. Lenyűgözte a regény, az ötlet, hogy a zsidóság ellen elkövetett borzalmakat, a nácizmus terjedésének fokozatait egy nem akármilyen kutya meséli el a saját perspektívájából. Meir jó ideje szeretett volna magyarul, magyarországi közönség előtt játszani, és méltó választás lett a monodráma, amit Kallos Bea Barral közösen fordított magyarra, a dramaturg Cseicsner Otília volt, a színpadra állításban közreműködött Czeizel Gábor.

A puritán díszletet az állandó készenlét, a kényszerű útra kelés állapotát tükröző régi kofferek adják, és ebben a környezetben meséli el egy barna, meleg tekintetű négylábú a gazdájával közös megpróbáltatásait, pokoljárását, majd hányatott megérkezését az új hazába. A pantomimmozgást, különös mimikát használó Meir bravúrja abban áll, hogy a történet szereplőit is megeleveníti: különféle akcentusokkal, hangtónussal, arcjátékkal több mint egy tucat karaktert hoz. Telitalálat a színész füles sapkája, barna fürdőköpenye a kezében különböző funkciókat ellátó csonttal.

Mariana Enríquez: Részünk az éjszakából

Eszeveszett mesék szerzőjeként vívott ki magának tekintélyt Mariana Enríquez kortárs argentin írónő. A Buenos Aires-i Valentín Alsina negyed gyermeke, de a La Plata-i rock- és punk zenei színtéren ébredt írói öntudatára. A Jorge Luis Borges és Gabriel García Márquez munkái nyomán kibontakozó dél-amerikai mágikus realizmus iskolájában ő a sötét varázslatok és bűbájok ünnepelt, nemzetközi díjakkal elismert művelője. Munkásságát 2019-ben Herralde-díjjal ismerték el, 2021-ben pedig a Booker-díj finalistái között volt. Keze alatt a nagy hagyományú műfaj új, sötét színezetet és értelmet nyer, hogy megtalálja helyét a trágár, szinte már csak a túlzásokra fogékony jelenünkben. Erőszakos, olykor egyenesen obszcén történetei a valóságba ágyazottak, realista ábrázolásai önmagukban nyomasztónak hatnak, a bennük megjelenő mágikus és természetfeletti elemek pedig vérfagyasztóvá teszik Enríquez hétköznapi szörnyeinek világát. Visszatérő témái a nők elnyomása és eltárgyiasítása, a mérgező patriarchátus és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tabudöntögető, a perifériás létet és a benne tengődő árnyakat megidéző munkáit a magyar olvasók is ismerhetik az Ágyban dohányozni veszélyes, valamint A tűz martaléka című gyűjteményekből. A Részünk az éjszakából nagyszabású családtörténet, több idősíkon játszódik, többek között az argentin közelmúlt vérgőzös időszakában, a népellenes katonai diktatúrák terrorja idején követhetjük nyomon egy család szembenézését és küzdelmeit a múltjával. Ebben meghatározó szerepet kap a halhatatlanságot szomjazó, gazdag és befolyásos, okkult szekta, a Rend. Enríquez a szépirodalom határait feszegető, sokkolóan realista könyve azokat is megdöbbenti és elgondolkodtatja, akik az elképzelhetetlent is feltételezik a hatalomtól, amit a szenvedés látványa éltet. Mesterien bánik a nyelvvel (Pávai Patak Márta fordította), aminek nemcsak akkor kell a lehetetlennel és a megnevezhetetlennel birkóznia, ha az iszonyatot írja le, hanem amikor tárgya a vágy és a szerelem.

Fejérdy Gergely: Habsburg Ottó útlevélügyei (1919–1949)

Profimedia

A történeti tény: 1918 novemberében a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója (osztrák számozással I., magyarral IV.) Károly visszavonult császári és királyi jogainak gyakorlásától. Az Osztrák Köztársaság kikiáltásának másnapján tett eckartsaui nyilatkozat, korántsem véletlenül, olyannyira dodonaira sikeredett, hogy értelmezéséről évtizedekig folyt az aktuálpolitikai, majd történeti vita. Svájci száműzetéséből Károly 1921-ben kétszer is sikertelenül próbálkozott magyar trónja visszaszerzésével. Amikor 1922-ben meghalt, elsőszülött fia, az akkor kilencesztendős Ottó trónörökös maradt, s osztrák császári jogáról is csak 1961-ben mondott le. A két világháború közötti években az állampolgárság nélküli Ottó – miután 1935-ben a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemen doktorált – egyre inkább bekapcsolódott a nemzetközi politikai életbe. Olyannyira, hogy kapcsolatai révén 1938-ban például nemcsak megszerzett, de el is juttatott az amerikai elnöknek, Franklin Delano Rooseveltnek egy olyan titkos dokumentumot, amely Hitler terveit körvonalazta. Az egyre inkább politikai tényezővé vált és számos országban megfordult Ottónak az utazásaihoz útlevélre, útlevelekre volt szüksége. A Belga Királyság Külügyminisztériumának levéltárában őrzött, s eddig feldolgozatlan dokumentumok alapján három nyugtalan évtized históriájához tesz hozzá érdekes adalékokat Fejérdy Gergely a történészszakma patinás folyóiratában. A „kis királyfi” hosszú hontalanságának például az volt az alapvető oka, hogy anyja, Zita királyné azért nem fogadta el a spanyol király által az egész családnak felajánlott hispán állampolgárságot, mert az ellehetetlenítette volna a valamikori trónra lépést. A határokat Ottó az 1920-as évek végéig spanyol, majd azt követően belga diplomáciai útlevéllel lépte át. Ez utóbbi úti okmány az 1940-es években a sajtóban felhangosított diplomáciai vihart kavart, nem függetlenül a háború utáni új világrendről homlokegyenest eltérően gondolkodó amerikai, belga és emigráns cseh politikusoktól. Ennek szövevényes hátterét tárja fel új tanulmányában a szerző, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese.

F. M. Dosztojevszkij: A félkegyelmű

Forte Társulat / Éder Vera

Horváth Csaba tanítványaira épülő társulatának lassan húszéves történetében vannak vissza-visszatérő szerzők (leginkább Tar Sándor ilyen), közéjük tartozik Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij is. A társulat 2015 derekán, a Szkéné Színházban bemutatott, mára legendássá vált, majd’ négyórás Bűn és bűnhődését az évad „kivételes, jelentékeny eseményeként” méltatta a kritika. Az SZFE első, 2014-ben végzett színházrendező – fizikai színházi koreográfus-rendező (Horváth Csaba és Lukáts Andor vezette) osztályából Pallag Márton akkor Raszkolnyikov szerepét játszotta, a mostani előadásban ő a félelmetes Rogozsin (és egyben az üresfejű Lebegyev, valamint a tenyérbemászó képű Ferdiscsenko). Az író szándéka szerint a „tökéletesen szép” embert, az eszményi Miskin herceget Bari István (a jelenlegi, 3. „fizikai” osztály végzős hallgatója) alakítja. A kettejük közt bolyongó-őrlődő ellenállhatatlan Nasztaszja Filippovna Baraskova Földeáki Nóra. Benedek Mari szellemes, sokszor jelzésszerű jelmezei segítenek, hogy egy-egy színész akár 2-3-4 figurát is megjelenítsen. A szöveg, a mozgás, a látvány és a zene egységén alapuló Forte-formanyelv elemei közül most a szöveg (a regény Szakonyi Károly-féle színpadi változata) a meghatározó.

A kastély – királyság, hatalom és dicsőség

netflix

A Grönlandon feltárt kétezermilliárd euró értékű olajkincs a helyiek olvasatában a Dániától való függetlenségük záloga, Amerika és Kína számára megszerzendő zsákmány, Oroszország viszont újabb fenyegetést lát benne. A hatalom természetének időtlen, etikai és politikafilozófiai kérdéseivel szembesítő, Borgen című, háromévados sorozat újabb része mintha egyenesen a jelent írná meg, noha már 2022-ben kijött. A címében a dán törvényhozás, a közbeszédben Kastélyként emlegetett Christiansborg palotára utaló sorozatban a főszereplő ­Birgitte Nyborgnak (Sidse Babett Knudsen, képünkön) ezúttal külügyminiszterként kell kiigazodnia a nagyhatalmak játékán, és képviselnie országa érdekeit olyan konfliktusban, amelyben a gyarmati múlt következményeit máig elszenvedő grönlandi őslakosok sérelmei is előkerülnek. Életszerű politikai tanmeséknél a grönlandi konfliktust kiélező A kastély – királyság, hatalom és dicsőség nyolc része többel szolgál, rávilágít arra, hogy az emberiség vékony jégen táncol, ha a biztonságáról van szó, a természet értékei és a figyelmeztetések iránt közömbös jövőfelélő törekvései pedig végzetes folyamatokat katalizálnak. A Borgen Dánia hatásos válasza volt az amerikai politikai sorozatokra. A 2010-ben indult első évad azután készült el, hogy az Elnök emberei a tengerentúlon kifutotta magát, de még azelőtt, hogy a Kártyavár Kevin Spacey-vel a műfajban mindent vitt volna. Ötvözte a skandináv krimik lebilincselő, az északi jóléti államok társadalmi problémái és feszültségei iránt érzékeny műfaját az intrikus és fordulatos politikai drámákkal. A dán forgatókönyv­író-guru, Adam Price kreatív lendülete vitte előre három évadon át, egyes epizódjaiban olyan mai politikai szereplőkkel és helyzetekkel, amelyek minden (nyugat-)európai országban jelen vannak és meghatározzák a közéletet. A sorozatban a nézők Birgitte Nyborg, az első dán miniszterelnöknő mindennapjait, a pozíciójával járó és családi életében adódó konfliktusait, küzdelmeit követhették nyomon. Nem sokkal a 2. évad premierje után egyébként Dániának a szociáldemokrata Helle Thorning-Schmidt személyében nő lett a miniszterelnöke.