Árhullámverés

Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg a megelőző évit. A kormány előzetesen 5,2 százalékot várt, és 2023 decemberében az MNB is úgy tippelt, hogy 2024-ben 4,0–5,5 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak. A vártnál alacsonyabb infláció fő oka, hogy a gazdaság lassan lábal ki a 2023-as recesszióból. Bár a kormány szorgalmazta a fogyasztás felpörgetését, a háztartásokat az óvatosság jellemzi, holott a keresetek a 2024. január–októberi időszakban közel 14 százalékkal felülmúlták az egy évvel korábbi szintet, és 2024 januárjában a nyugdíjakat is 6 százalékkal emelték. A lakosság azonban bizalmatlan volt, inkább korábbi inflációs veszteségeit pótolta ki, és láthatóan tartott az áremelkedés ütemének újabb gyorsulásától.

Nem is alaptalanul: az őszi hónapokban az infláció ismét lendületet vett, noha Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is annak földbe döngölését ünnepelte. Decemberben a fogyasztói árak a belföldi használatra szánt mutató szerint 4,6, az uniós összehasonlításra alkalmas harmonizált árindex szerint 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit (az euróövezet előzetes decemberi adata 2,4 százalék). Az élelmiszerek áremelkedése újfent gyorsul – a liszt például egy év alatt 36, a tojás 22, a tej 20, az étolaj 14 százalékkal lett drágább –, a jármű-üzemanyagokért 8,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a szolgáltatások inflációja az év elején mért 10 százalék körüli mértékről decemberre 6,8 százalékra enyhült.

Az infláció őszi gyorsulásának egyik első jele az volt, hogy az ipari termelői árak novemberben – az előző évihez viszonyítva – 7,9 százalékkal meglódultak. Ebben – csakúgy, mint a fogyasztói árakban – a forint árfolyamának gyengülése is tükröződik. Az euró forintértéke 2024 első kilenc hónapjában többnyire a 390–395, a dolláré a 355–365 közötti sávban ingadozott, ám októberben kitört, és decemberben a jegybank középárfolyamán egy euró átlagosan 410, egy dollár 393,6 forintot ért. A forint leértékelődése pedig megdrágítja az importált termékeket, elsőként a külföldről behozott élelmiszereket. Nagy Márton szerint az infláció „enyhe emelkedése” csupán átmeneti és a bázishatásból következik; a miniszter fogadkozik, hogy a kormány 2025 átlagában 3,2 százalékos szintre csökkenti. Csakhogy a forint trendszerű gyengülése, a folytatódó béremelések, a gazdaság költségvetési eszközökkel történő élénkítése, a jövedéki adók januári emelése mind azt sejteti, hogy az árhullám egy ideig még aligha csillapodik. Az Erste Bank 4, az ING Bank 4,2 százalékos inflációt vár 2025-ben, emiatt a jegybanki alapkamat újabb csökkentésére a közeli jövőben aligha lehet számítani.