Akéteshírnévkötelez

„Ha a Magyarország területén tartózkodó uniós tisztségviselőkkel szemben szerveznek valamilyen hírszerző műveletet a magyar hatóságok, akkor ez önmagában konkrét, kézzelfogható uniós jogszabálysértést nem jelent” – mondja Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Ezt ugyanis semmilyen uniós jogszabály nem kezeli, és az Európai Unió nem egy állam, úgyhogy a szuverenitásának megsértéséről sem lehet beszélni. Amíg az unió nem veszi komolyabban ezeket a műveleteket, addig ez nem jogi, hanem politikai kérdés az Európai Parlamentben. Így jogi következményei sem lehetnek az esetnek, hacsak nem kapaszkodnak bele az alapjogi szintű előírásokba, így például abba a problémába, hogy a hírszerző tevékenység az érintett uniós alkalmazott magánszféráját sértheti – magyarázza Lattmann Tamás –, amit valószínűleg meg is sért a kémkedés, de erre nincs semmilyen precedens.

Példa csak arra van, amikor harmadik állam kémkedik az unióval szemben, és ebből két eset is igen jól dokumentált. Az egyikben magyar a főszereplő: „KGBéla”. Kovács Béla a Jobbik európai parlamenti képviselőjeként 2012 és 2014 között a budapesti nagykövetségen, fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség vádemelése alapján a bíróság 2021-ben elítélte Kovácsot a kémkedésért, de ő addigra már menekültstátust kapott Oroszországban. Az uniós tisztségviselők utáni kémkedés ügyében azonban a Direkt36 cikkén kívül nincs konkrét bizonyíték. Ha lenne, az azt jelentené, hogy a magyar hírszerzés valamit nagyon elrontott – vélekedik a jogász. ¬ Földes Márton