Múltrólajelenben

AKG

„Jó, vége az angolnak, igen, akkor menjünk kajálni. Ja nem, fenébe, most van a Lőrinccel az az izé, tudod, jön a Bálint is. A Magyar Bálint, hülye! … És be van ígérve valami meglepetés, na most erre azért kíváncsi lennék. Mi van? Hogy a Spielberg fog jönni?” – így kezdődik a 2005-ben tizedikes gimnazista Jakab Julinak (aki azóta dramaturg lett és Nemes Jeles László Napszállta című filmjének főszereplője) az iskolaújságban megjelent beszámolója arról a napról, amelyen testőrök kíséretében egyszer csak megjelent az óbudai AKG egyik történelemóráján az E. T., az Indiana Jones és a Jurassic Park megálmodója.

Az 1993-as Schindler listája nemcsak két Oscar-díjat hozott a rendezőjének, hanem hatalmas bevételt is, amit Spielberg a Shoah Alapítvány létrehozására fordított. A szervezet célja, hogy megőrizze a holokauszt túlélőinek tanúságtételét. Archívuma ma közel 60 ezer interjút tartalmaz holokauszttúlélőkkel, embermentőkkel több nyelven (közel másfél ezret magyarul is) és több országból.

Az alapítvány nemcsak az interjúk elkészítését, hanem a témával kapcsolatos tananyagok kidolgozását is vállalta. Ezek közül az egyik első épp az volt, amit magyar szakemberek a Történelemtanárok Egylete vezetésével állítottak össze. Mint a TTE elnöke, Miklósi László a HVG-nek elmondta, az ötlet Szász János eleve a Spielberg-alapítványhoz kötődő, A Holocaust szemei című filmjének bemutatóján született. A Shoah Alapítvány magyarországi vezetője, Illy Luca támogatta a projektet, így másfél év múlva elkészülhetett a Szász-filmből, egy tanári segédkönyvből és Hosszú Gyula Utak a holokauszthoz, történetek a holokausztról című könyvéből álló oktatócsomag, amit minden magyar középiskolába, továbbá könyvtárakba, önkormányzatoknak és jó néhány általános iskolába is eljuttattak. Hogy végül hányan és hogyan használták azt fel, arról nem készült kimutatás. Miklósi arra emlékszik, hogy mindössze két iskolából kapott negatív visszajelzést, ezekben egyszerűen a szemétbe dobták a csomagot azzal a felkiáltással, hogy „amíg én vagyok az igazgató, ezt a szemetet nem fogjuk használni”.

A holokauszt-oktatócsomagot – ami az együttélés évtizedeinek, évszázadainak a felidézése mellett a tragédiák megértéséhez, feldolgozásához nyújt segítséget – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) történelemtanára, Lőrinc László mutatta be azon a bizonyos 2005. szeptemberi napon. Egy 10. évfolyamos osztálynak tartott rendhagyó órát, majd a diákoknak lehetőségük volt beszélgetni az illusztris vendégekkel, köztük Magyar Bálint oktatási miniszterrel, Szász János rendezővel, Douglas Greenberggel, a Shoah Alapítvány elnökével és magával Spielberggel. Sőt beült az órára a rendező édesapja is.

A nem mindennapi – egyébként a szélesebb magyar társadalom szemlélő, segítő vagy épp ellenséges hozzáállását taglaló – bemutató­óra létrejöttéhez több szerencsés véletlen járult hozzá: Spielberg épp Budapesten forgatta a München című filmjét, Illy Luca gyerekei pedig akkoriban az AKG-ba jártak. Mivel a stábot nem sokkal korábban támadás érte, a programot különös konspiráció előzte meg. Az iskola vezetőjén, Horn Györgyön és Lőrincen kívül senki nem tudta, ki fog érkezni. „A fedősztori az volt, hogy jön a miniszter, tévések meg még pár ember. A vendégek székein papíron ott álltak a nevek, az egyiken – sosem felejtem el – abszurdan hangzó módon csak annyi, hogy S. S.” – mondja nevetve Lőrinc.

Az óra nagyon tetszett Spielbergnek, azt emelte ki, hogy „a tolerancia otthon és az osztályteremben kezdődik”, például az olyan beszélgetésekkel, mint ami az AKG-ben zajlott. „Ez az osztályterem a béke titkos fegyvere” – jelentette ki. A rendező még azon is csak mosolygott, amikor az egyik tanuló azt fejtegette – talán elfeledve, ki a vendég –, hogy számára a holokauszt témáját kevésbé hozzák közel az olyan túl művi filmek, mint a Schindler listája. Az óra után a rendező még hosszan beszélgetett, fotózkodott a diákokkal.

Nem véletlenül emlegette Spielberg a beszélgetések fontosságát a holokauszttal kapcsolatban. Számos szakember véli úgy, hogy a toleranciára nevelés és az emberi viselkedés jobb megértése ilyen módon (beszélgetésekkel, filmnézésekkel, projektmunkákkal) fontosabb, mint a hagyományos tananyag-feldolgozás. A magyar iskolákban azonban inkább az utóbbi a jellemző. A középiskolai kerettantervek 18 órát írnak elő az egész második világháborúra, nagyjából két órát a holokausztra. Az első Orbán-kormány 2001-ben ugyan bevezette a holokauszt magyarországi áldozatainak április 16-ai emléknapját, de az, hogy hol mennyire mélyen dolgozza fel egy-egy osztály ezt a korszakot, leginkább a tanáron múlik. „Pedagógiai kihívás valami igazán jót kitalálni” – szögezi le Miklósi. Mindenesetre ehhez számos, civilek által kifejlesztett segédlet áll rendelkezésre, a Shoah Alapítványé mellett többek között ilyen a Centropa, a Haver Alapítvány vagy a Zachor Alapítvány oktatási csomagja. Van számos dokumentumfilm, kisfilm és játékfilm is, amelyek jó kiindulópontjai lehetnek egy beszélgetésnek. ¬ Balla István

Lily Ebert 1923-ban született. Gyerekkorát Magyarországon töltötte, húszéves volt, amikor Bonyhádról az egyik utolsó pécsi transzporttal Auschwitz-Birkenauba deportálták az édesanyjával, az öccsével és a három húgával. Mint sok más deportált életéről, az övékről is Josef Mengele döntött. Őt két húgával jobbra parancsolta, az anyját, az öccsét és másik húgát balra. Ekkor látta utoljára őket. Meggyőződése, hogy azért élte túl Auschwitzot, mert tudta, hogy gondoskodnia kell az életben maradt két testvéréről. Hármukat néhány hónap után egy lipcsei hadianyaggyárba küldték kényszermunkára, ahol az amerikai csapatok 1945 áprilisában felszabadították őket. 1946-ban Izraelbe, majd 1967-ben férjével Angliába költözött, ahol elkezdte megismertetni a világot a holokauszt borzalmaival. Három gyereke, tíz unokája és 38 dédunokája született. Tavaly hunyt el.

Dov Forman 2003-ban született író, 2022-ben a Steven Spielberg által létrehozott holokausztarchívum „fiatal szóvivőjének” nyilvánították. Auschwitzba elhurcolt dédanyja történetének közösségi médiás megosztásával vált ismertté, posztjait több mint 70 millióan követik. Küldetésének tartja, hogy a vele egykorúak figyelmét a gyűlölet következményeire irányítsa.