Elsőfázis

AFP / OMAR AL-QATTAA

¬ 2023. október 7.: A Hamász a Gázai övezetből váratlan és összehangolt terrortámadást indított dél-izraeli települések és egy zenei fesztivál ellen. A militánsok közel 1200 embert megöltek, 251 túszt elhurcoltak. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő hadat üzent a szélsőséges palesztin szervezetnek, légitámadások kezdődtek gázai célpontok ellen.

¬ Október 8.: A libanoni Hezbollah rakétatámadásokat indított Izrael ellen, megnyitva az északi frontot.

¬ Október 19.: Az Irán által támogatott jemeni hutik rakétákat és drónokat lőttek ki Izrael felé, csatlakozva a háborúhoz.

¬ Október 27.: Izrael megindította a szárazföldi offenzívát Gáza északi része ellen, miután több mint egymillió palesztint szólított fel a távozásra.

¬ November 15.: Izraeli csapatok megszállták az al-Sifa kórházat, amely a legnagyobb egészségügyi intézmény volt az övezetben. Hetekkel később az északi rész valamennyi kórháza működésképtelenné vált.

¬ November 21.: Életbe lépett a felek által kötött négynapos tűzszünet, amelyet egy hétre meghosszabbítottak. Összesen 105 túsz nyerte vissza a szabadságát több száz palesztin fogoly elengedéséért cserébe.

¬ December 1.: A háború folytatódott, később Izrael nagyszabású offenzívát indított a Gázai övezet déli része, illetve Khan Júnisz ellen.

¬ 2024. január 11.: Az USA és Nagy-Britannia légicsapásokat mért a hutikra, amit a háború folyamán többször is megismételt.

¬ Február 29.: Több mint száz palesztin életét vesztette, amikor egy segélyt szállító konvojt rohamoztak meg, a jelen lévő izraeli katonák is tüzet nyitottak.

¬ Március 18.: Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy küszöbön az éhínség a Gázai övezetben, és 1,1 millió ember már éhezik. Ezt követően segélyszervezetek többször is felhívták a figyelmet a súlyos humanitárius katasztrófára.

¬ Április 1.: Izrael lebombázta Irán damaszkuszi konzulátusát, a Forradalmi Gárda több magas rangú tisztje életét vesztette. Izraeli légitámadásban a World Central Kitchen segélyszervezet hét – köztük több nyugati – munkása meghalt.

¬ Április 13.: Irán megtorlásként először támadta meg közvetlenül Izraelt drónokkal és rakétákkal, amit amerikai és arab segítséggel a zsidó állam elhárított. Izrael később Irán elleni válaszcsapással állt bosszút.

¬ Május 6.: Kudarcba fulladtak az amerikai tűzszüneti javaslatról szóló tárgyalások. Izrael az ellenőrzése alá vonta az egyiptomi határ menti sávot, fokozta a Rafah elleni támadásokat, kiterjesztve a szárazföldi hadműveletet az egész övezetre.

¬ Július 31.: Izrael Teheránban likvidálta Iszmail Hanijét, a Hamász politikai vezetőjét. Egy nappal később közölte, egy korábbi légicsapásban megölte Mohamed Deifet, a szervezet gázai katonai parancsnokát.

¬ Szeptember 17.: Gondosan előkészített izraeli akcióban a Hezbollah több száz tagja kezében felrobbant a csipogója, másnap a rádiós adóvevője.

¬ Szeptember 28.: Izrael bejrúti légitámadásban meggyilkolta Haszan Naszrallah sejket, a Hezbollah vezérét, miután a síita mozgalom több vezetőjét likvidálta.

¬ Október 16.: Egy izraeli egység rajtaütésekor a Gázai övezet középső részén életét vesztette Jah­ja Szinvar, a Hamász gázai vezetője, az október 7-ei támadás kitervelője.

¬ November 21.: A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és volt védelmi minisztere, Joav Gallant, illetve több Hamász-vezető ellen háborús bűnök vádja miatt.

¬ November 27.: Izrael és a Hezbollah két hónapos tűzszünetet kötött. Szíriában az iszlamista lázadók vezetésével villámoffenzíva indult Basar Asszad szír elnök rezsimje ellen, amely két héttel később megbukott.

¬ December 2.: Donald Trump megválasztott amerikai elnök először fenyegetőzött azzal, hogy a Gázai övezet „pokollá változik”, ha január 20-ai beiktatásáig nem engedik el a túszokat.

¬ 2025. január 15.: Izrael és a Hamász megállapodott a gázai tűzszünetről, amelynek első hathetes szakasza vasárnap kezdődött.