II.Donald

Aki úgy gondolta, hogy Donald Trump az aranyszínű edzőcipővel, az ajánlásával forgalmazott Bibliával, a különböző politikai kegytárgyakkal és a csicsás karácsonyi díszekkel kimerítette az elnöki hivatal szemérmetlen pénzre váltásának lehetőségeit, nem is tévedhetett volna nagyobbat. A múlt pénteken este a Truth Social nevű közösségi portálon – aminek tulajdonrésze papíron szintén dollármilliárdokkal növeli a vagyonát – jelentette be, hogy $TRUMP néven saját kriptovalutát hoz létre. Két nappal később a felesége is csatlakozott, az övé $MELANIA lett.

A Solana blokkláncot használó $TRUMP kriptovalutából 200 millió került piacra, a többi 800 milliót a Trump nevét viselő termékekkel foglalkozó CIC Digital, valamint az annak résztulajdonában álló Fight Fight Fight cég birtokolja. Az utóbbi nevét az a harci kiáltás adja, amit Trump a tavaly júliusban Pennsylvaniában ellene elkövetett merénylet után harsogott. A 800 milliót Trump elnöksége alatt előre ütemezetten engedik a piacra.

A $TRUMP és a $MELANIA nem igazi digitális pénz, mint a hosszabb ideje forgalomban lévő bitcoin vagy ethereum, hanem úgynevezett mémcoin, ami mögött végképp nem áll semmilyen fedezet, ezért kiszámíthatatlan, mennyit adnak érte. Az első és legismertebb mémcoin a dogecoin, amelyet 2021-ben két programozó a kriptovaluta-őrület paródiájaként indított, és a Kaboszu nevű japán siba inu kutya mémmé vált fényképe lett a jelképe. (A 2013-ban megjelent mém neve volt a Doge, a dogecoin egy időben Elon Musk egyik kedvence volt, így az sem véletlen, hogy a vezetésével létrejövő, kormányzati hatékonyságot javító minisztériumnak DOGE az angol rövidítése.)

A Trump-féle mémcoinokat kibocsátók – a későbbi pereket elkerülendő – a honlapon hangsúlyozzák, hogy a kriptovaluta nem befektetési célokat szolgál, hanem gyakorlatilag élményt kínál a részvételre az elnök programjában Amerika átalakítására. A CIC Digital persze jutalékot kap a két mémcoin adásvétele után, ami a becslések alapján már az első kereskedési napon elérte az 58 millió dollárt. A Trump-hívők ugyanis a kezdeti 6 dollárról 75 dollárra vitték fel a $TRUMP árfolyamát, ami azóta is hintázik, kedden a 30 és 40 dollár közötti sávban ingadozott. A veszteséggel az elnök visszatérése fölötti lelkesedésük miatt nem sokat törődők – csupán a győzelem érzésében osztozni akarók – seregébe vegyülve megjelentek a spekulánsok is, akik a sajtóbeszámolók szerint bátor kockázatvállalással gyors 200–300 százalékos haszonra tehettek szert.

A $TRUMP indítására éppen akkor került sor, amikor Trump azon a beiktatási bálon volt, amit a kriptovaluta-szektor szereplőinek és lobbistáinak rendeztek – fellépett a mindenre kapható rapper, Snoop Dogg –, s a neve is beszédes volt: Crypto Ball. A résztvevők nem mindegyike bizonyult lelkesnek, akadtak, akik úgy vélték, az egy idő után valószínűsíthetően összeomló árfolyamával a mémcoin inkább rontja, mint javítja a digitális pénz megítélését. Pedig Trump – aki eleinte „csalást szimatolt” körülöttük – a kriptovaluták hívének szegődött, s azt ígérte, ha újra megválasztják, az USA-t „a földkerekség kriptoközpontjává” teszi. Ennek érdekében a tőzsdefelügyelet (SEC) és a kereskedelmi minisztérium élére kriptobarát embert állít, a kormányzat kriptovalutával és mesterséges intelligenciával foglalkozó politikájának felügyeletével pedig azt a David Sacks kockázati tőkést bízta meg, aminek mindkettőben van befektetése.

A távozó demokrata Joe Biden és az érkező republikánus Donald Trump az átadás-átvétel napjaiban két dolgot ért el közös erőfeszítéssel, az egyikre büszkék lehetnek, a másikra nem. Mindkettőjüknek szerepe volt abban, hogy tűzszünet született a gázai háborúban, és abban is, hogy az USA-ban az elnöki amnesztia – elvileg korlátok nélküli – intézményét a sárba rángatták, minden elődjüknél jobban politikai és személyes számítás áldozatává tették.

Valóságos párbaj alakult ki a Capitolium 2021. január 6-ai ostromával kapcsolatban, hiszen azt Trump és a hívei, illetve Biden és a demokraták homlokegyenest másként ítélik meg. Trump a hivatali ideje első napjának intézkedései között amnesztiában részesített szinte mindenkit abból a mintegy 1500 emberből, akik ellen vádat emeltek, illetve akiket már el is ítéltek a washingtoni kongresszus épületének – az USA történetében példátlan – megtámadása miatt.

Rögvest kiszabadulhatott a börtönből például a fehér felsőbbrendűséget hirdető, sokak által neonácinak tartott Proud Boys szervezet korábbi vezetője, Enrique Tarrio, aki nem volt ugyan jelen az ostromnál, mert egy bíró kitiltotta Washingtonból, ám távolról irányította az embereit, amiért az elítéltek közül zendülés szervezéséért a legsúlyosabb büntetést, 22 évet kapott. Újra szabad ember Stewart Rhodes, a szélsőjobboldali Oath Keepers milícia vezetője is, akire 18 évet szabtak ki. Ők ketten a társaikkal együtt Trump szerint politikai foglyok, illetve túszok voltak a Biden-adminisztráció idején.

Biden viszont órákkal a mandátuma lejárta előtt előzetes kegyelemben részesítette mindazokat, akikről sejteni lehetett, hogy Trump – a főállamügyészi szerepet is betöltő igazságügy-miniszter közbeiktatásával – politikai bosszúból büntetőeljárást indít ellenük. Közéjük tartoznak a Capitolium ostromának kivizsgálására az akkori demokrata többség által 2021-ben létrehozott képviselőházi bizottság tagjai, akik a jelentésükben elítélték a történteket, s azokban felelősnek minősítették Trumpot. Ő név szerint megfenyegette a testület prominens személyeit, köztük a két republikánus tag egyikeként a bizottság alelnöki posztját betöltő Liz Cheney-t. A volt republikánus alelnök, Dick Cheney lánya ellen ezért 2022-ben egy trumpista jelöltet indítottak Wyomingban, aki meg is verte a képviselőházi választáson. Cserébe Liz Cheney tavaly a demokrata Kamala Harris mellett kampányolt.

Előzetes kegyelmet kapott Anthony Fauci is, aki csaknem négy évtizedig volt az Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) igazgatója, s a koronavírus-járvány idején irányította a pandémia elleni védekezést. Ám ezt nem Trump kedvére tette, kiállt a maszkviselés és a karantén mellett, s ellenezte az elnök által javasolt „alternatív” módszereket. Ezért Trump bíróság elé szerette volna állítani. Trump a hadbíróságot szánta és a halálos ítéletet is elképzelhetőnek tartotta volna Mark Milley tábornoknak, a vezérkari főnökök egyesített tanácsa elnökének, aki szintén előzetes kegyelmet kapott Bidentől. A vád hazaárulás lett volna, mert Milley a Capitolium ostroma idején nem állt Trump mellé, sőt volt mersze felhívni kínai kollégáját, hogy meg ne forduljon semmi a fejükben, mert úrrá lesznek a káoszon. A valódi bűne azonban az volt, hogy az önéletrajzában leírta, hogy Trump „a velejéig fasiszta”. Kicsinyes bosszú, hogy Milley fényképét röviddel Trump beiktatása után levették a Pentagon dicsőségfaláról.

Amerikai elnök előzetes amnesztiát eddig egyszer adott olyankor, amikor még vádemelés sem történt. Gerald Ford ezzel igyekezett lezárni a Watergate-botrány okozta sokkot, amikor Richard Nixont biankó mentesítette, de a lemondott elődjét valóban fenyegette a bűnügyi eljárás. Még demokraták szerint is átlépett Biden egy határt a tömeges előzetes kegyelemmel, ami a Trump által feketelistára tett politikusokkal szemben talán magyarázható. Azt azonban védhetetlennek – és rossz precedensnek – tartják, hogy alig több mint 20 perccel a mandátumának vége előtt ilyen amnesztiában részesítette a húgát és két öccsét, mondván, Trump rajtuk is bosszút akar állni. Igaz, egyik öccse, James zavaros pénzügyei összekapcsolódtak az exelnök fiával, Hunter Bidennel, akit az apja korábban szintén amnesztiában részesített.