Pénzügyiszótárbefektetésialapokhoz

Shutterstock

Abszolút hozam: A befektetés által megszerzett nyereség vagy veszteség egészére utal. Értékét, amely lehet pozitív vagy negatív, százalékban adják meg. Megmutatja egy pénzügyi instrumentum meghatározott idő alatt elért értéknövekedését vagy -csökkenését. Számításakor (a relatív hozammal ellentétben) nem hasonlítják más mérőszámhoz, referenciaértékhez, mivel sokszor független egyéb pénzügyi piaci tevékenységtől.

Abszolút hozamú befektetési alap: Az ilyen befektetésnél a cél a mindenkori piaci viszonyokhoz képest versenyképes nyereség elérése. A portfóliómenedzsereknek általában nagyobb szabadságuk van a befektetés kezelésénél (a vagyon mozgatása, vételi és eladási pozíciók felvétele stb.).

Alapkezelői díj: A befektetésialap-kezelő díja, amelyet az alap kezeléséért kap. Minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét, az időarányos részét (napi nettó eszközérték számítása esetén az éves díj 365-öd részét) levonja az alap értékéből.

Alapok alapja: Olyan befektetési alap, amely más befektetési alapokba fektet, azaz portfóliója befektetési jegyekből áll. Ez egyrészt kedvező eszközallokációt, széles körű diverzifikációt és a kockázatok csökkentését teszi elérhetővé, másrészt általában költségesebb, mint a szokásos befektetési alapok.

Befektetési alap: Olyan megtakarítási forma, amelyben több befektető által rendelkezésre bocsátott vagyont meghatározott irányelvek szerint, együttesen fektetnek be pénzügyi szakemberek. Céljuk, hogy az alapnak megfelelő befektetési stratégia alapján a lehető legmagasabb hozamot érjék el. A befektetők az alapkezelőtől befektetési jegyet vásárolnak, amely meghatározza az alapban való részesedésüket.

A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából léteznek a nyílt végű és a zárt végű alapok, nyilvánosság szempont­jából nyilvános és zártkörű alapok, a befektetési eszközök típusa szerint ingatlan- és értékpapíralapok (az utóbbiak lehetnek pénzpiaci, kötvény-, részvény-, illetve vegyes alapok). A speciális hozampolitikájú alapcsoportok: a tőkevédett befektetési alap, az abszolút hozamú alap, valamint a származ­tatott alap.

Befektetési jegy: Olyan értékpapír, amely részesedést testesít meg a befektetési alapokban kezelt vagyonból. A részvényhez hasonlóan feljogosít a tulajdonból származó anyagi hasznokra, szavazati jogot azonban nem biztosít. Értékének meghatározása a befektetési alap nettó eszközállományától és a kibocsátott befektetési jegyek számától függ. A jegy visszaváltására az alap konstrukciójától függően van lehetőség.

Befektetési politika: Azon nyilvános szabályok és feltételek összessége, melyek alapján egy alapkezelő befekteti a rábízott vagyont. A kezelési szabályzatban bemutatott befektetési politika részletesen leírja, hogy az alap kezelője milyen elvek és stratégia alapján kezeli a befektetők alapban lévő vagyonát (többek között kitér az alap kockázati szintjére, a befektetési idősávra, a likviditásra, a referenciahozam meghatározására és az alap eszközeinek összetételére). A dokumentum minden potenciális befektető számára nyilvánosan elérhető.

Egy jegyre jutó nettó eszközérték: Megmutatja, hogy egy adott pillanatban mekkora a befektetési alap eszközeinek egy befektetési jegyre számított értéke. Ez közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő eszközök nettó értékétől. Kiszámításához a nettó eszközértéket elosztják a befektetési jegyek számával.

Hozam és a kockázat közötti összefüggés: Általánosan elfogadott szabály a hozam és a kockázat kapcsolatát illetően, hogy nagyobb hozam nagyobb kockázattal jár. Ha tehát a befektető nagyobb hozamra szeretne szert tenni, akkor nagyobb kockázatot kénytelen vállalni.

Kockázatmentes hozam: A legbiztonságosabbnak tekintett pénzpiaci nyereség, amely adott pénz- és tőkepiaci eszköz referenciaértékeként szolgál. Meghatározásához gyakran az egyes államok által kibocsátott kötvények hozamát veszik alapul.

Reálhozam: A befektetésen elért nyereség csökkentve az infláció értékével.

Sikerdíj: A megbízott fél egy előre definiált pozitív kimenetelnél kap díjazást a szolgáltatásáért. Alkalmazása az alapkezelőknél és a befektetési bankoknál gyakori, mértéke az elért eredmény függvényében változhat. A sikerdíj lehetővé teszi, hogy az ügyfél csak sikeres kimenetel esetén fizessen. ¬