Igen és nem az euróra
„Minden mandátum véget ér egyszer. Most persze nem a sajátomra gondolok, mert az ember abban reménykedik, hogy az övé sosem ér véget” – e szavakkal búcsúztatta az MNB március elején, 12 év után leköszönő elnökét Orbán Viktor miniszterelnök a Lámfalussy-konferencián. „Az örökség, amit az elnök úr itt hagy, a legnagyobbak közé emeli, magyar összefüggésben Széll Kálmánt, Wekerle Sándort vagy éppen az első jegybankelnököt, Popovics Sándort kell említenem. Matolcsy György korszakos gazdaságpolitikus és korszakos jegybankelnök” – méltatta. Szavai szerint biztos benne, hogy a távozó elnök jelentős, meghatározó szereplője marad a magyar közgazdasági gondolkodásnak. Matolcsy az idén Christine Lagarde-ot, az Európai Központi bank elnökét tüntette ki a tizedik alkalommal átadott Lámfalussy-díjjal, elismerve „a stabil, innovatív és fenntartható európai jövő kialakításáért tett erőfeszítéseit”.
Az euró atyjaként tisztelt, Magyarországról 1949-ben kivándorolt báró Lámfalussy Sándor a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) vezérigazgató-helyetteseként közreműködött abban, hogy az ország a második olajválság után, 1982-ben elkerülje az államcsődöt, 1985-től 1990-ig a bankok bankjaként emlegetett BIS vezérigazgatója volt, majd az Európai Monetáris Intézet élén a közös valuta bevezetését irányította. A róla elnevezett díjat az MNB vezérkara január 15-én Frankfurtban adta át Lagarde-nak, aki a jegybanki függetlenség fontosságát hangsúlyozó köszönőbeszédében felidézte: Lámfalussy a második világháború után Európa újjáépítését tekintette fő motivációjának. „Meggyőződése volt, hogy a közös valuta erősíti a békét, és megteremti az egységes piac lehetőségét” – hangsúlyozta a konferencián Matolcsy is. Orbán Viktor azonban mást emelt ki az euró atyjának életművéből. Szerinte őt Lámfalussy arra figyelmeztette, hogy az euró az erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, a felzárkózó gazdaságok megerősödését nem segíti. „Éppen az ő intelmeire hallgatva nem vagyunk tagjai az eurózónának” – fűzte hozzá, majd azt fejtegette, hogy a liberális washingtoni konszenzus kimúlt, azt egy szuverenista korszak váltja föl, amelyet Magyarország tizenöt éve épít, „egyedül a nyugati világban”.
