Kinek térkép e táj?
Egyszerű, okostelefonnal végrehajtható feladatok segíthetnek a kognitív hanyatlás korai felismerésében, potenciálisan megváltoztatva az Alzheimer-kór diagnosztizálását és korai kezelését – állítják kutatók. Bár egyelőre nincs orvosság, ami gyógyítja ezt a betegséget, a kognitív elváltozás korai felismerése és kezelése késleltetheti a mindennapi életvitelt már gátló stádiumának kialakulását. A jelenlegi diagnosztikai eszközök nem alkalmasak a valóban korai jelek felismerésére, viszont az okostelefonok, amelyek valós környezetben, észrevétlenül gyűjthetnek viselkedési adatokat, betekintést nyújthatnak az egyén kognitív állapotába.
A Magdeburgi Egyetem szakembereinek tanulmánya azt részletezi, hogyan árulkodnak az okostelefonok navigációs adatai az úgynevezett szubjektív kognitív hanyatlásról. Ilyenkor a betegek már észreveszik észbeli képességeik csökkenését, az egyébként érzékeny kognitív tesztek azonban még nem mutatnak elváltozást. A kutatók 72 résztvevőt vontak be a vizsgálatba: 24 fiatalabb felnőttet, 25 idősebb, de kognitívan egészséges alanyt, illetve 23, szubjektív kognitív hanyatlásban szenvedő, ugyancsak idősebb korút. A kísérlet résztvevőinek egy speciálisan kifejlesztett navigációs alkalmazás segítségével kellett megkeresniük különböző helyeket az egyetemi campuson. Az alkalmazás egy térképen mutatta a helyszíneket, illetve a kísérleti alany pozícióját. Amint valaki elindult, a térkép eltűnt, így a továbbiakban az emlékezetére és a térbeli navigációs képességeire kellett hagyatkoznia. Amennyiben úgy érezte, hogy nem találja a helyes utat, ismét megnézhette a térképet. Az okostelefonos alkalmazás két másodpercenként rögzítette a GPS-adatokat, figyelte a navigációval eltöltött időt, nyomon követte a résztvevők által bejárt útvonalakat, valamint azt, hogy hányszor fordultak a térképhez segítségért.
Az adatok elemzése során kiderült, hogy a fiatal felnőttek teljesítettek a legjobban, kevesebb megállással és térképellenőrzéssel. Az idősebbek mindannyian lassabbak voltak, viszont azok, akik szubjektív kognitív hanyatlásban szenvedtek, lényegesen többször torpantak meg. A megállások – mondják a kutatók – valószínűleg a környezet feldolgozása során jelentkező kognitív kihívásokhoz kapcsolódnak. Ezt a véleményüket arra alapozzák, hogy nem találtak különbséget sem a teljes megtett távolság, sem az átlagos sétasebesség között az idősek esetében, azaz a megállások nem az esetleges fizikai károsodásokat tükrözték. Az okostelefonos eljárás összességében 67 százalékos találati aránnyal azonosította a szubjektív hanyatlásban szenvedőket, ami nagyjából megfelel a jóval nagyobb erőforrás-igényű, virtuális valóságon alapuló alkalmazások pontosságának.
Némiképp árnyalja a képet, hogy a szóban forgó kutatás a szubjektív kognitív hanyatlásban szenvedőknek csak egy kisebb csoportjára összpontosított, holott a valóságban egy nagyon heterogén csoportról van szó. Számos további jellemző vizsgálatával pontosabb képet lehet majd kapni az idősebb résztvevőkről. Ettől függetlenül a kutatók remélik, hogy mostani eredményeik hozzájárulhatnak a demencia korai felismerésére szolgáló egyszerű módszerek kifejlesztéséhez.
