Érzikafenyegetést

Milyen volt amerikainak lenni Amerikában a nyolcvanas években? Milyen volt meleg amerikainak lenni a Reagan-éra idején? Milyen volt AIDS-szel küzdő meleg férfinak lenni az AIDS-krízis legsötétebb éveiben? És milyen meleg, republikánus és házas mormonnak? És milyen Roy Cohnnak, az amerikai politika e visszataszító alakjának, a gátlástalan hatalomtechnikusnak, aki állítja: attól még, hogy férfiakkal szexel, nem meleg. Hiszen ha az lenne, az gyengítené a hatalmát, de ez Roy Cohnnal nem eshet meg.

Ennyi minden csak egy nyolcórás darabba férhetett bele: az Angyalok Amerikában két részből áll (Küszöbön az ezredforduló, Peresztrojka), a két előadást két estén szokták játszani. Tony Kushner, a Spielberg munkatársaként négy Oscarra jelölt drámaíró temérdek szereplőt mozgat. A színpadra lépő nyolc színészre több szerep hárul, Ethel Rosenberg szelleme, egy képzeletbeli eszkimó, egy mormon anya, egy ortodox rabbi és más földi és égi mellékszereplők teszik teljessé Kushner nagy Amerika-képét.

Magyarországra példás gyorsasággal, Upor László fordításában érkeztek meg az Angyalok: a Vígszínház már 1993-ban, a Broadway-premierrel szinte egy időben, Rudolf Péter rendezésében mutatta be az első részt. 2012-ben a román-amerikai Andrei Serban a Nemzetiben rendezte meg Szálinger Balázs új fordítása alapján a darabot, a két részből egyestés előadás lett – a világon elsőként. László Zsolt a nemzetis feldolgozás után a Radnóti Színház mostani produkciójában is szerepel, ezúttal Roy Cohnt alakítja, az Upor-féle fordítást Nagy Péter István állította színre.