Fülbemászóhajlam

Varjas ádám

A gyülekezési törvény mostani módosítása egyértelműen a Pride betiltására irányul. Erre utal, hogy a szövege szerint nemcsak akkor tilos egy gyűlés, ha az „népszerűsíti” a homoszexualitást, hanem már akkor is, ha megjeleníti. A Pride esetében pedig ez a lényeg – mondja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi szakértője. A módosítás ráadásul nemcsak a jogalkotó által kimondott tilalmat tartalmazza, hanem azt is egyértelművé teszi, hogy a rendőrségnek meg kell tiltania azt a gyűlést, amelyről a bejelentés alapján feltételezhető, hogy sértené a gyermekvédelmi törvénynek a homoszexualitás megjelenítését tiltó szabályát.

Az új regula azt a lehetőséget is kizárja, hogy a Pride-ot bejelentés nélkül próbálják megszervezni. Hegyi Szabolcs emlékeztet rá, hogy eddig ha egy gyűlést bejelentés nélkül rendeztek meg, akkor a mulasztás miatt a szervezők ellen lehetett szabálysértési eljárást indítani, de maga a gyűlés ettől nem vált jogellenessé. Mostantól viszont akkor is jogellenes és oszlatható lesz, ha nem jelentették be, és a rendőrség nem hozott róla tiltó határozatot, függetlenül attól, hogy a gyűlés békés, és egyetlen résztvevője sem tanúsít semmilyen erőszakos, jogsértő magatartást.

Ami az arcfelismerést illeti, a szakértő szerint eddig is lehetett rendőri intézkedésről kép- és hangfelvételeket készíteni, és azokat át lehetett futtatni az arcfelismerő rendszereken, de csak bűn­üldözési célból. Most viszont a kormány minden megtiltott gyűlésre és azok résztvevőire is kiterjesztené, hogy a rendőrség kamerafelvételeket készíthessen róluk, és ennek alapján beazonosíthasson minden résztvevőt, aminek egy szabálysértési eljárás lesz a következménye. Ez azonban kontraproduktív is lehet, hiszen az arcfelismerés kifejezetten munka- és erőforrás-igényes eljárás, így hetekre lehalhat a rendszer, ha egyszerre befut a rendőrségtől több száz vagy ezer ilyen kérés – teszi hozzá.

Hegyi Szabolcs szerint nyilvánvaló, hogy a módosítás célja a megfélemlítés és az, hogy már előzetesen elrettentsenek mindenkit a Pride-on való részvételtől. „Nem is a szervezőkre céloznak elsősorban, hanem a résztvevőkre. A lényeg, hogy minél kevesebben gondolják azt, hogy érdemes elmenni” – mondja. A valóságban azonban minél többen vesznek részt rajta, annál kisebb a kockázata, hogy bárki ellen is eljárást indítsanak.

Hegyi Szabolcs szerint a törvény elfogadásának gyorsasága sem véletlen. Gyűlést bejelenteni ugyanis legkorábban az esemény előtt három hónappal lehet – a Pride esetében ez a nap március 28-a. A gyorsított eljárással így valószínűleg azt is meg akarták előzni, hogy a Pride szervezői még a törvény hatálybalépése előtt megtehessék a bejelentést. A módosítást a folyamatban lévő bejelentésekre is alkalmazni kell.

A TASZ szakértője szerint a gyülekezési törvény mostani módosítása a szülők és a gyerekek jogait is sérti. Egyrészt elvonja a szülők szabadságát, hogy ők határozzák meg a gyerekük nevelését – akkor is, ha elfogadásra, toleranciára nevelve kimennek tüntetni, de akkor is, ha úgy gondolják, hogy a Pride káros, és a saját döntésük alapján nem vennének részt rajta. Másrészt a gyerekek jogát is sérti, hiszen nekik is jogukban állna, hogy tájékozódjanak, és annak alapján alakítsák ki a saját nézeteiket erkölcsi, közéleti kérdésekben. „Ha azonban nincs tüntetés, akkor nincs miről beszélni, nincs mihez viszonyulni” – mondja.

Ráadásul a jogszabály eleve hazug, hiszen „semmilyen módon nem sérti a gyerekek jogait, ha megszerveznek egy felvonulást, amin mások részt vesznek. A gyermekek jogait az sérti, hogy eszközként használják őket politikai célok elérése érdekében, és az, hogy a gyermekvédelmi rendszert nem működteti megfelelően a kormány” – véli Hegyi Szabolcs. ¬ Serdült Viktória