Amíg nincs válasz arra, ki kormányozza és építi újjá a Gázai övezetet, addig esélytelen a tartós tűzszünet. Közben az izraeli kormány halogatja a Hamász terrortámadásának kivizsgálását.
Palesztinok böjti lakomára gyűlnek a Gázai övezetben. Sorsukra hagyva
AFP / OMAR AL-QATTAA
Variációkegyövezetre
Izrael és Donald Trump ellen tüntetők Londonban. Lennének ötletei
AFP / HENRY NICHOLLS
A Közel-Kelet Riviérájává varázsolná a Gázai övezetet Donald Trump amerikai elnök, végleg kilakoltatva az ott élő 2,3 millió palesztint, akik szerinte Jordániában és Egyiptomban „gyönyörű” otthonokban és „biztonságos” közösségekben élhetnének. A két arab ország elutasította a februárban belengetett ötletet, Trump viszont azóta a segélyek megvonásával fenyegette meg Ammánt és Kairót. A múlt héten pedig állítólag Szudánt, Szomáliát és a senki által el nem ismert Szomáliföldet , hétfőn pedig Szíriát is megkörnyékezte a washingtoni diplomácia – nem sok sikerrel.
Trump azzal is fenyegetett, hogy ha kell, az USA veszi át, tisztítja meg és építi újjá a Gázai övezetet, és bár kezdetben nem zárta ki amerikai katonák részvételét, később ebből visszatáncolt. Az izraeli kormány lelkesedett az ötletért, de a palesztinok és az USA arab szövetségesei elutasították a szerintük etnikai tisztogatással felérő tervet. Trump kezdeményezése nemcsak a palesztin államalapítási álmokat ásná alá, de az általa hőn áhított áttörést is Izrael és Szaúd-Arábia között, mely utóbbi ki is jelentette: palesztin állam nélkül nem normalizálja a kapcsolatait a zsidó állammal.
„Egyiptomi megoldásként” lett ismert az izraeli ellenzék vezetőjének, Jair Lapidnak az elképzelése, amely szerint Egyiptomnak kellene átvennie a Gázai övezet polgári és biztonsági ellenőrzését 8–15 évre. Kairó – az öbölbeli arab államok és a nemzetközi közösség segítségével – békefenntartó erőt küldene „Gáza irányítására, demilitarizálására, újjáépítésére és egy lehetséges önkormányzat alapjainak lefektetésére”. Cserébe a nemzetközi közösség tagjai és a regionális partnerek elengednék vagy kifizetnék Egyiptom 155 milliárd dolláros külső adósságát. A terv nem zárja ki a Palesztin Hatóság részvételét, és nem szólít fel a palesztinok evakuálására, de az önként távozókat elengednék. A Lapid által február végén Washingtonban ismertetett terv szépséghibája, hogy a politikus nem konzultált Kairóval, amely ráadásul „elfogadhatatlannak” nevezte azt.
Az arab terv a március első hetében Kairóban tartott arab találkozón született meg. A kezdeményezés az újjáépítésre összpontosít, amely 53 milliárd dollárból öt év alatt három fázisban valósulna meg. Először megtisztítanák a Gázai övezetet a törmeléktől és a veszélyes anyagoktól, fel nem robbant lőszerektől, majd házakat, utakat és infrastruktúrát, így repteret, kikötőt, iskolákat, kórházakat építenének. A Hamász átadná a hatalmat egy független technokratákból álló „bizottságnak”, amely átmenetileg irányítaná Gázát, és előkészítené a megreformált Palesztin Hatóság visszatérését. A palesztinok maradnának, és átmeneti táborokban szállásolnák el őket az építkezések alatt. Egyiptom és Jordánia új palesztin rendőrséget képezne ki, a terv egyúttal felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy küldjön békefenntartó erőt a Gázai övezetbe és Ciszjordániába. A főként Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia által kidolgozott terv a konfliktus egészét igyekszik orvosolni, és a kétállami megoldást javasolja. Míg azonban az ENSZ és az EU a támogatásáról biztosította, addig az USA és Izrael elutasította. A terv hiányossága, hogy nem szól a Hamász és más palesztin militáns szervezetek lefegyverzéséről.
