„A demokrácia meghal a sötétben.” „Lebilincselő történetmesélés egész Amerikának.” A The Washington Post napilap az első mondatot 2017 januárjában, a másodikat nyolc évvel később választotta szlogenjének. Vagyis Donald Trump első, illetve második elnökségének kezdetén. A változás szarkasztikus kommentárok szerint önmagáért beszél. Míg a patinás lap nyolc éve még a demokrácia védelmét tűzte lobogójára a Fehér Házba betrappoló Trumppal szemben, most apolitikusságot hirdetve, fehér zászlót lobogtatva megadja magát.

Jeff Bezos, az Amazon online birodalom alapítója – és 218 milliárd dolláros vagyonával jelenleg a világ második leggazdagabb embere a szinte Trump társelnökeként viselkedő Elon Musk után – 2013-ban 250 millió dollárért vette meg a The Washington Postot és több más lapot kiadó céget a Graham család harmadik generációjától. Az akkori főszerkesztő, Martin Baron visszaemlékezése szerint Bezos valóban szabad kezet adott nekik, kiállt mellettük, vállalva a konfrontációt a lapot a kritikus hangvétele miatt magának kipécéző Trumppal.

Az elnök azzal igyekezett bosszút állni, hogy rendelettel fel akarta emelni a postai díjszabást – ezzel az Amazonra mért volna csapást –, de szóltak neki, hogy erre nincs joga. Jim Mattis volt védelmi miniszter az emlékiratában azt állította, Trump utasítására nem nyerhette meg az Amazon 2019-ben a Pentagon felhőszolgáltatás igénybevételére kiírt 10 milliárd dolláros tenderét. Egy szövetségi bíró azonban két évvel később elutasította a cég ezzel kapcsolatos keresetét, mivel az Amazon helyett a Microsofttal között szerződést időközben törölték.

A változás durva jele volt kiolvasható abból, hogy tavaly októberben Bezos utasítására nem jelenhetett meg a The Washington Postban a demokrata elnökjelöltet, Kamala Harrist támogató szerkesztőségi állásfoglalás. Az indok az volt, hogy ezzel visszatérnek az 1976 előtti gyakorlathoz, amikor – leszámítva a Dwight D. Eisenhower melletti 1952-es kiállást – semlegesek maradtak, amit egy 1960-as szerkesztőségi nyilatkozat is rögzített. Bár maga Bezos is elismerte, hogy az időzítés – egy kiélezett kampány finisében – szerencsétlen volt, nem hittek neki, mintegy 250 ezren mondták le az előfizetésüket.

Aztán amikor Bezos és jegyese, Lauren Sánchez – más csúcstechnológiai milliárdosokkal együtt – kiemelt helyet kapott Trump idén január 20-ai beiktatásán, sokak maradék illúziója is elszállt. Úgy vélik, a Miamiba költözött, és a szintén ott élő Ivanka Trumppal és a férjével, Jared Kushnerrel összebarátkozott Amazon-vezér behódolt, hogy védje üzleti érdekeltségeit, köztük a Musk-féle SpaceX társasággal kormányzati támogatásokért és megrendelésekért versengő Blue Origin űrvállalkozását.

A változás láttán több újságíró távozott, akiket tárt karokkal várt a két nagyobb rivális, a The New York Times és a The Wall Street Journal. Bezos – akit több mint 400 újságíró kért tulajdonosi tájékoztató gyűlés megtartására – idén február végén közölte, hogy a nyomtatott lap vélemény rovatában a személyes szabadság és a szabadpiac védelmére kell összpontosítani, minden másra ott az internet. Erre lemondott a vélemény rovat vezetője, David Shipley. A múlt hét elején követte a helyettese, a lapnál négy évtizedet töltött Ruth Marcus, mert a kiadóigazgató nem engedte, hogy véleményt írjon a véleményrovatban elrendelt irányváltásról. Még előttük felmondott az a karikaturista is, akinek nem hozták le azt a rajzát, amelyen Bezos és más médiacézárok hódolnak Trump előtt.

A lap újságírói állománya és példányszáma is látványosan bővült Bezos idején, a The Washington Postból 2013-ban 474 ezret adtak el, jelenleg viszont 2,5 millió a digitális és 130 ezer a nyomtatott lap előfizetőinek száma. Ez ugyanakkor 15 százalékos csökkenés 2021-hez képest – amikor a hírek iránti érdeklődést vonzó Trump első mandátuma lejárt –, s elmarad a piacvezető The New York Times 9,2 millió digitális előfizetőjétől. A The Washington Post honlapját felkereső egyedi látogatók száma a 2020-as havi 114 millióról 54 millióra zsugorodott – miközben a cél a 200 milliós tábor elérése –, a 2023-as 77 millió dolláros veszteség pedig tavaly százmillió környékére emelkedhetett.