Biztonsági kérdések
Bizalomvesztésre hivatkozva az izraeli kormány a múlt héten egyhangúan megszavazta a Sin Bét belbiztonsági szolgálat vezetője, Ronen Bar menesztését. Először fordult elő a zsidó állam történetében, hogy a kormány ki akarja rúgni a Sin Bét főnökét, és ami még inkább meglepő, hogy arra a folyamatban lévő gázai háború során került sor. A legfelső bíróság átmenetileg felfüggesztette a menesztést, az utcákon pedig folyamatosan tüntetnek a túsztárgyalások egyik fontos izraeli képviselőjének számító Bar távozása ellen. A legfelső bíróság helyt adott ugyan a döntéssel szembeni ellenzéki petíciók meghallgatásának, de Izraelben az egyfajta alkotmánybíróságként is működő testület általában távol tartja magát a biztonsági kérdésektől. Ellenzéki aktivisták és sajtójelentések szerint Bar menesztése összefügghet azzal, hogy a belföldi titkosszolgálat februárban vizsgálatot indított Benjamin Netanjahu kormányfő több közeli munkatársa ellen, mert állítólag Katartól évek óta pénzt fogadtak el, hogy jobb színben tüntessék fel az arab emírséget. Netanjahu ezt tagadta, és közölte, a Hamász 2023. október 7-ei támadása miatt vesztette el a bizalmát a Sin Bét vezetőjében. Ronen Bar a terrorakcióval szembeni biztonsági kudarcért felelősséget vállalt, és közölte, mandátumának másfél év múlva történő lejárta előtt távozik majd a posztjáról. Ugyanakkor többször is felszólította Netanjahut, hogy ne akadályozza a Hamász-támadás hátterének független állami kivizsgálását.
Izrael e hét elején is folytatta a heves támadásokat a Hamász ellen a Gázai övezetben, és evakuálási felszólításokat adott ki, több tízezer palesztint érintve. Közel hétszázan – többnyire nők és gyerekek – vesztették életüket azóta, hogy két hónapos tűzszünet után az izraeli hadsereg másfél hete felújította a támadásokat. Izraeli közlés szerint a célpontok között a Hamász magas rangú vezetői, így a szélsőséges szervezetet irányító gázai politikai bizottság tagjai voltak. Hétfőn a Gázai övezetből a harcok felújítása óta a harmadik alkalommal lőttek ki rakétákat Izraelre, amelynek rakétaelhárító rendszere valamennyi eszközt semlegesítette. A közel másfél éve tartó háborúban palesztin adatok szerint eddig több mint 50 ezren vesztették életüket a Gázai övezetben. A palesztinok nem tesznek különbséget civilek és fegyveresek között, Izrael viszont azt közölte, hogy 20 ezer militánst ölt meg. Az ENSZ ismét éhínségre figyelmeztetett, miután Izrael március elején leállította a segélyek bejutását az övezetbe. A Hamász közölte, nyitott a tűzszünetre, és tanulmányozza az áthidaló amerikai javaslatot, amely április közepéig meghosszabbítaná a fegyvernyugvást, mielőtt a felek a harcok tartós szüneteltetéséről kezdenének tárgyalni. Izrael azonban a jelek szerint újult erővel folytatja a háborút, amit csak a még fogságban lévő 59 túsz elengedése esetén állítana le.
