Megpuccsoltellenzék

Aggodalommal reagáltak a török pénzpiacok Ekrem Imamoglu ellenzéki politikus letartóztatásának hírére. A több mint 15 százalékos csökkenéssel a legrosszabb hetüket produkálták a török részvények a Lehman Brothers amerikai brókerház 2008-as bedőlése okozta nemzetközi válság óta, a bankpapírok pedig a 2001-es török krízis óta nem zuhantak akkorát, mint most. A tőzsdefelügyelet vasárnap késő este jelentette be, hogy valamennyi tőzsdén jegyzett vállalatra betiltja az árfolyamok csökkenésére spekuláló shortolást, és lazított a részvény-visszavásárlási szabályokon, hogy elkerüljék a további veszteségeket.

A központi bank monetáris tanácsa múlt csütörtöki rendkívüli ülésén az egynapos hitelkamatot 44-ről 46 százalékra emelte, az irányadó kamatláb egyelőre maradt 42,5 százalék. A török líra a dollárral szemben a 42-es mélypontról pattant vissza valamelyest, de ennek óriási ára volt: a jegybank az Economist londoni hetilap szerint 26 milliárd dollárt égetett el a hazai valuta védelmében (más források szerint ennek kevesebb mint a felét).

A lehető legrosszabbkor érte sokk a török gazdaságot, amely éppen a válságból kilábalás első jeleit mutatta. Szakítva Tayyip Erdogan elnök unortodox gazdaságpolitikájával, a 2023-as elnökválasztás után kinevezett Mehmet Simsek pénzügyminiszter vezérletével sikerült úrrá lenni a megzabolázhatatlannak tűnő infláción, amely a 75 százalékos tavaly májusi csúcsról a múlt hónapban 39,5 százalékra csökkent, ez természetesen még mindig magas. Az előrejelzések alapján a gazdaság tavaly 3,2 százalékkal nőtt, lassabban a vártnál, és kérdés, a politikai bizonytalanság közepette tartható lesz-e az idénre tervezett 3,1 százalék.