Behódolás

Profimedia

Az egyik vélemény szerint szélsőséges antiszemita aktivista, aki az Izrael elleni terrortámadás végrehajtóját, a Hamászt támogatja, s az arcát adta azokhoz a jogellenes tiltakozásokhoz, amelyek tavaly a Manhattan északi részén lévő Columbia Egyetemen fizikailag is fenyegették a zsidó diákokat, így nem bújhat a szólásszabadság pajzsa mögé. A másik vélemény szerint a menekültsorsot a bőrén megtapasztaló, Szírián és Libanonon keresztül az USA-ba, s ott ösztöndíjhoz jutott palesztin érdekvédő, aki nem takarta el az arcát, és közvetítő szerepet vállalt a palesztinok mellett és Izrael ellen tüntetők, illetve az egyetem vezetése között. Ez a két markáns álláspont ütközik arról a 30 éves Mahmoud Khalilról, akit március 8-án szövetségi belbiztonsági ügynökök a campuson lévő lakásában letartóztattak, majd Louisianába vitték deportálási őrizetbe.

Khalil 2022 végén érkezett az USA-ba diákvízummal, hogy mesterszakos képzésen vegyen részt a Columbia nemzetközi kapcsolatok szakán, s tavaly kapta meg az állandó tartózkodási engedélyt (a zöldkártyát). Erre azzal vált jogosulttá, hogy feleségül vette a szíriai származású, kilenc éve Libanonban megismert, amerikai állampolgár Noor Abdalla fogorvosnőt, aki rövidesen megszüli első közös gyereküket. Donald Trump amerikai elnök szerint Khalil letartóztatása csak az első a sorban, amikor az antiszemita aktivistákkal szemben fellépnek.

Marco Rubio külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy a vízum és a zöldkártya nem jog, hanem lehetőség, s a Hamász támogatóitól visszavonják azokat, hogy aztán deportálhassák őket. Khalil esetében az 1952-es bevándorlási és honosítási törvény azon szakaszára hivatkoznak, amely kimondja, hogy deportálható az, aki a külügyminiszter meggyőződése szerint az USA-ban a jelenlétével vagy tevékenységével potenciálisan súlyos veszélyt jelent az ország külpolitikájára.

A kiutasítással nincs gond a diák- vagy más vízummal – esetleg a vízummentes országok állampolgárai által használt elektronikus engedéllyel (ESTA) – beutazók esetében, őket már a határról is visszafordíthatják, ahogyan ezt az utóbbi napokban kirobbant ügyek is jelzik. A zöldkártyával rendelkezőket viszont az ott-tartózkodásuk alatt az állampolgárokkal közel azonos alkotmányos védelem illeti meg az USA-ban, s indítható ugyan ellenük deportálási eljárás, ez alatt őrizetbe is vehetik őket, de nekik joguk van ahhoz, hogy az ügyüket bevándorlási bíró ítélje meg. Khalilt viszont meg akarják fosztani ettől a lehetőségtől, amiről – túrta elő a The New York Times – 1996-ban Maryanne Trump Barry szövetségi bíró, Donald Trump nővére mondta ki, hogy alkotmányellenes lépés lenne, bár a döntése nem vált precedenssé.

A konzervatív The Wall Street Journal szerkesztőségi véleménye a vitához azt teszi hozzá, hogy Khalil a tavalyi tüntetéseken a Hamászt dicsőítő és a zsidó hallgatókat kizáró „cionistamentes zónákat” létrehozó Columbia University Apartheid Divest csoport tagjaként lépett fel, tisztában volt ennek a jogi kockázataival, s így megérdemelheti a deportálást. De megérdemli az ehhez vezető tisztességes eljárást – a bevándorlási bíróság előtti megjelenést – is, mert a zöldkártya birtokosai nem tehetők ki a hatóságok szeszélyének, ha ellentmondásos politikai nézeteket hangoztatnak, az állandó tartózkodási engedély elvételéhez bíróság által elfogadott jogalap kell.