Szárnyalnakésárnyalnak
A budapesti repülőtér fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a kormány 15 év alatt sem tudta közelíteni a magyarok életszínvonalát a nyugatihoz, nem pedig az, hogy az előző tulajdonos hanyag volt.

Béremelés kis lépésben

Ferihegyrekénemenni
Súlyos gondok vannak azoknál a közlekedési fejlesztéseknél, amelyek a repülőtér megközelíthetőségét lennének hivatottak javítani. A kétszer egysávos gyorsforgalmi út az alagútjába folyton beszoruló autókkal gyakorlatilag a vicc kategóriájába tartozik, a mindenkori kormány évtizedek óta nem tudja elérni, hogy valamilyen kötöttpályás megközelítése is legyen Ferihegynek. Az Orbán-kormány államtitkárságát is megjárt Vitézy Dávid régóta nyomon követi ezeknek a beruházásoknak a sorsát, és ő arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Lázár János közlekedési miniszter még szeptemberben azt mondta, hogy az első számú prioritás az út bővítése, ez továbbra is csak ígérgetés, konkrét előrelépés nem történt az ügyben. Egyelőre a környezetvédelmi engedélyeztetés folyik, de az is csak szélesítésről, a keresztirányú forgalom külön szintű átvezetéséről szól. Az építkezés 2026-ban indulna, és leghamarabb 2030-ra valósulnának meg az elképzelések. Vitézy szerint a vasútépítés terve teljesen elhalt, holott szerinte a kötött pálya fontosabb és sürgetőbb lenne. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője korábban arról is írt, hogy Európában lassan egyedülállóvá válik a budapesti repülőtér azzal, hogy nincs kötöttpályás kapcsolata. Így valami magyar sajátossága mégiscsak akad Ferihegynek.
A nemzetgazdasági miniszter egyébként nem ennyire elutasító a vasúti megoldással szemben, csak nem tudja, miből fizessék ki. A repülőtér mostani forgalma mellett ugyanis a vonatok az év túlnyomó részében konganának az ürességtől, ezért finanszírozást is nehéz találni a projektre. A gyorsforgalmi út felújítása és a vasúti összeköttetés megépítése mintegy 400 milliárd forintot követelne. Nagy Márton még azt is lehetségesnek mondta, hogy koncesszióba adják, hogy úgy üzemeltessék, ahogy azt az autópályákkal is tették (ott Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei kapták meg ezt a lehetőséget). Kérdés, hogy ez hosszabb távon valóban kevesebb költséggel járna-e. Arról már több mint egy évtizede szó van, hogy kínai hitelből épülne a ferihegyi vasút, burkoltan már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt erről tavaly tavasszal. Vitézy akkor főpolgármester-jelöltként totális tévútnak nevezte a tervet, most pedig azt mondta a HVG-nek, hogy már az expresszvasútról sem hallani semmit. A reptéri vonal egyébként a Fővárosi Önkormányzat több közgyűlésén is előkerült, és Vitézy javaslatára októberben állást is foglaltak abban, hogy a vasúti kapcsolat kiépítése elsődleges a közúti fejlesztéssel szemben, de Lázár nem foglalkozott Budapest véleményével.