Trump egész világ ellen indított vámháborúja a Kínával szemben eszkalálódó párbajra szűkült le, amelyben egyik fél sem engedhet politikai arcvesztés nélkül. A legnagyobb veszély a világgazdaságra és a globalizációra leselkedik, miközben a kínai ipar még csak most lendül csúcsformába.
Robotok egy kínai autógyárban. Élre száguldottak
AFP / CHEN SHICHUAN
Aprésszorítása
Százdollárosok és egy százjüanos. Blokkolás
AFP / JADE GAO
¬ 2017. április: Pekingi látogatásakor Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő megállapodott arról, hogy az USA kereskedelmi hiányának csökkentésére száz napig tartó tárgyalássorozatba kezdenek, de az júliusban kudarcot vallott.
¬ 2017. augusztus: Trump vizsgálatot indított az amerikai szellemi tulajdon állítólagos kínai eltulajdonítása miatt, ami Washington becslései szerint évi 600 milliárd dolláros kárt okoz.
¬ 2018. január: Az USA 30 százalékos vámot vetett ki az alapvetően Kínából származó napelemek importjára. Peking válaszul áprilisban hárommilliárd dollár értékű amerikai termékre szabott ki büntetővámot, 15 százalékot gyümölcsre, diófélékre, borra és acélcsövekre, 25 százalékot sertéshúsra, újrafeldolgozott alumíniumra. Ellencsapásként az USA 25 százalékos vámmal büntette a kínai repülőgépipar, gépipar és orvosieszköz-gyártás termékeit, összesen 50 milliárd dollár értékben. Kína ugyanilyen összegben 25 százalékot vetett ki amerikai repülőgépekre, gépkocsikra, szójára és vegyipari cikkekre.
¬ 2018. június–augusztus: Az USA és Kína újabb körökben határozott meg büntetővámokat, összesen 250 milliárd dollárnyi kínai, illetve 110 milliárd dollárnyi amerikai termékre.
¬ 2019. május: Az USA megtiltotta, hogy a Huawei kínai távközlésieszköz-gyártó amerikai cégektől alkatrészeket vásárolhasson. Egy évvel később külföldi vállalatoknak is megtiltotta, hogy amerikai technológiát tartalmazó részegységeket és alkatrészeket adjanak el a Huaweinek.
¬ 2020. január: Az USA és Kína kereskedelmi megállapodást kötött, amelyben Peking vállalta, hogy a következő két évben az addigiakon felül 200 milliárd dollár értékben vásárol amerikai árut és szolgáltatást. Ebből semmi sem valósult meg.
¬ 2022. október: Az elődje, Trump Kínával szembeni vámjainak zömét megtartó Joe Biden korlátozta, hogy milyen amerikai technológiát tartalmazó félvezetőket és chipgyártó berendezéseket lehet eladni Kínának. A korlátozást 2023 októberében és 2024 decemberében tovább szigorították.
¬ 2024. február: Elnökválasztási kampányában Trump bejelentette, hogy ha nyer, a Kínából származó teljes behozatalra legalább 60 százalékos büntetővámot vet ki.
¬ 2024. május: Biden felemelte a kínai napelemekre, acélra, alumíniumra, orvosi berendezésekre és elektromos autókra kiszabott dömpingvámot, ami az utóbbiak esetében a négyszeresére, 100 százalékra ugrott.
¬ 2025. február 4.: Trump a teljes kínai importra 10 százalékos büntetővámot vetett ki, amire válaszolva Peking az amerikai szénre, cseppfolyósított földgázra és mezőgazdasági gépekre szabott ki új terhet.
¬ 2025. március 4.: Újabb 10 százalékos büntetővám lépett életbe a kínai termékekre, Peking további 15 százalékkal büntette az amerikai csirke-, marha és sertéshúst, valamint szóját, s több amerikai cég mozgásterét korlátozta.
¬ 2025. április 3.: A „felszabadulás napján” Trump 34 százalékkal emelte a kínai termékek vámját, s míg az USA többi kereskedelmi partnerére kivetett tarifát – a részvény- és kötvénypiacokon kialakult zuhanásra reagálva – 90 napra felfüggesztette, a kínai tarifákat még feljebb srófolta. A büntetővám 145 százalék, de a valóságban 0 (gyermekkönyvek) és 245 (orvosi injekciós tűk) százalék között mozog. Kína is több lépcsőben 125 százalékra emelte az amerikai termékekre kivetett vámot, felfüggesztette a cirok és csirkehús vásárlását, és korlátozta a hadiiparban is használt ritkaföldfémek, más kritikus nyersanyagok és a speciális mágnesek kivitelét.
