Abombabiztos?
Sokkal nehezebbnek tűnik most, mint tíz éve, hogy az USA és Irán megállapodjon az utóbbi nukleáris programjáról. Ezért egy katonai konfliktus valószínűsége is nagyobb.

Az USA és Izrael egy oldalon

Abékétlenségatomjai
¬ 1957: Az amerikai Eisenhower-kormányzat bejelentette az USA és Irán kutatási együttműködését az atomenergia békés felhasználására.
¬ 1958: A Mohamed Reza Pahlavi sah által vezetett Irán csatlakozott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (IAEA).
¬ 1967: Az USA-tól kapott kutatóreaktorral elindult a Béke Atomjai nevű iráni nukleáris program.
¬ 1970: Irán ratifikálta az atomsorompó-egyezményt (NPT).
¬ 1979: Az iszlamista forradalom megbuktatta a monarchiát, egyetemisták megszállták a teheráni amerikai nagykövetséget, és megkezdődött a 444 napig tartó túszdráma. Nemzetközi nyomásra az új kormány szüneteltette a nukleáris programot.
¬ 1984: Az USA a terrorizmust támogató államnak minősítette Iránt, szankciókat léptetett életbe ellene.
¬ 2002: Nyugati hírszerzési és iráni ellenzéki források Natanz és Arak melletti titkos iráni atomlétesítményekről számoltak be.
¬ 2003: Nagy-Britannia, Franciaország és Németország atomtárgyalásokat kezdett Iránnal, amely felfüggesztette az urándúsítást. Ali Khamenei legfőbb vallási vezető fatvában tiltotta be a nukleáris fegyver fejlesztését, amire Teheránban a jóhiszeműség bizonyítékaként azóta is hivatkoznak.
¬ 2006: A keményvonalas Mahmúd Ahmadinedzsád elnökké választásával Irán folytatta a dúsítást, az európaiak kivonultak a tárgyalásokról. Az IAEA az ENSZ elé citálta Iránt, a világszervezet meghozta első szankcióit ellene.
¬ 2009: Barack Obama elnöksége alatt titkos amerikai–iráni egyeztetések kezdődtek Ománban, később közvetlen tárgyalásokra is sor került.
¬ 2015: Irán és a nagyhatalmak – az USA mellett az ENSZ BT állandó tagjai és Németország – megállapodást kötöttek az iráni atomprogram és benne az urándúsítás korlátozásáról a szankciók feloldásáért cserébe.
¬ 2018: Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újra szankciókat vezetett be.
¬ 2019: Irán bejelentette, hogy nem tartja magát a nukleáris megállapodáshoz.
¬ 2020: Teherán katonai célú űrprogramot indított.
¬ 2021: Napokkal az után, hogy feltehetően Izrael másodszor is szabotázsakciót hajtott végre a natanzi létesítmény ellen, Irán 60 százalékos urán dúsításába fogott, komoly lépést téve az atomfegyvergyártás felé.
¬ 2022: Khamenei egyik tanácsadója közölte, hogy Irán képes atombombát készíteni.
¬ 2025. február 7.: Khamenei elutasította a nyomás alatti tárgyalásokat az USA-val.
¬ Március 7.: Trump elismerte, hogy levelet küldött Khameneinek, új nukleáris megállapodást javasolva.
¬ Április 7.: Trump bejelentette, hogy a két ország közvetlen tárgyalásokat kezd, amit Teherán megerősített, de közvetett formáról beszélt.
¬ Április 12.: Ománban megkezdődtek a tárgyalások az USA és Irán között.