¬ 1957: Az amerikai Eisenhower-kormányzat bejelentette az USA és Irán kutatási együttműködését az atomenergia békés felhasználására.
¬ 1958: A Mohamed Reza Pahlavi sah által vezetett Irán csatlakozott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (IAEA).
¬ 1967: Az USA-tól kapott kutatóreaktorral elindult a Béke Atomjai nevű iráni nukleáris program.
¬ 1970: Irán ratifikálta az atomsorompó-egyezményt (NPT).
¬ 1979: Az iszlamista forradalom megbuktatta a monarchiát, egyetemisták megszállták a teheráni amerikai nagykövetséget, és megkezdődött a 444 napig tartó túszdráma. Nemzetközi nyomásra az új kormány szüneteltette a nukleáris programot.
¬ 1984: Az USA a terrorizmust támogató államnak minősítette Iránt, szankciókat léptetett életbe ellene.
¬ 2002: Nyugati hírszerzési és iráni ellenzéki források Natanz és Arak melletti titkos iráni atomlétesítményekről számoltak be.
¬ 2003: Nagy-Britannia, Franciaország és Németország atomtárgyalásokat kezdett Iránnal, amely felfüggesztette az urándúsítást. Ali Khamenei legfőbb vallási vezető fatvában tiltotta be a nukleáris fegyver fejlesztését, amire Teheránban a jóhiszeműség bizonyítékaként azóta is hivatkoznak.
¬ 2006: A keményvonalas Mahmúd Ahmadinedzsád elnökké választásával Irán folytatta a dúsítást, az európaiak kivonultak a tárgyalásokról. Az IAEA az ENSZ elé citálta Iránt, a világszervezet meghozta első szankcióit ellene.
¬ 2009: Barack Obama elnöksége alatt titkos amerikai–iráni egyeztetések kezdődtek Ománban, később közvetlen tárgyalásokra is sor került.
¬ 2015: Irán és a nagyhatalmak – az USA mellett az ENSZ BT állandó tagjai és Németország – megállapodást kötöttek az iráni atomprogram és benne az urándúsítás korlátozásáról a szankciók feloldásáért cserébe.
¬ 2018: Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újra szankciókat vezetett be.
¬ 2019: Irán bejelentette, hogy nem tartja magát a nukleáris megállapodáshoz.
¬ 2020: Teherán katonai célú űrprogramot indított.
¬ 2021: Napokkal az után, hogy feltehetően Izrael másodszor is szabotázsakciót hajtott végre a natanzi létesítmény ellen, Irán 60 százalékos urán dúsításába fogott, komoly lépést téve az atomfegyvergyártás felé.
¬ 2022: Khamenei egyik tanácsadója közölte, hogy Irán képes atombombát készíteni.
¬ 2025. február 7.: Khamenei elutasította a nyomás alatti tárgyalásokat az USA-val.
¬ Március 7.: Trump elismerte, hogy levelet küldött Khameneinek, új nukleáris megállapodást javasolva.
¬ Április 7.: Trump bejelentette, hogy a két ország közvetlen tárgyalásokat kezd, amit Teherán megerősített, de közvetett formáról beszélt.
¬ Április 12.: Ománban megkezdődtek a tárgyalások az USA és Irán között.
