Magyar reakciók
Nemzeti gyásznappá nyilvánította a kormány Ferenc pápa temetésének napját, április 26-át. 2005-ben II. János Pál pápa temetésének napja is nemzeti gyásznap volt, amit az akkor hivatalban lévő Gyurcsány-kormány rendelt el. A pápa halálhírének húsvéthétfői bejelentése után Magyarországon is sorra jelentek meg a tevékenységét méltató politikusi nyilatkozatok. Több templomban, így a Szent István-bazilikában alkalmi emlékhelyet hoztak létre. Bayer Zsolt publicista, aki korábban például „demens vénembernek” nevezte Ferencet, ez alkalmból nyilvánosan bocsánatot kért. Az Orbán-kormány és médiája ellentmondásosan kezelte a pápa személyét, a menekültválság kirobbanását követő években gyakran kifejezetten negatív kontextusban írtak, szóltak róla. Bár Ferenc képletesen már 2019-ben ellátogatott a magyarokhoz, amikor felkereste a népszerű erdélyi zarándokhelyet, Csíksomlyót, ahol magyarul is beszélt, Orbán Viktor akkor inkább a madridi BL-döntőt választotta. Később az egyházfő kétszer is ellátogatott Magyarországra, ahol elismeréssel szólt a családpolitikai intézkedésekről, ugyanakkor Ukrajna kérdésében valódi béketörekvéseket sürgetett. Bár üzeneteiben óvakodott a direkt politikai kijelentésektől, gesztusaival, utalásaival félreérthetetlenné tette, mit gondol arról a „politikai kereszténységről”, amely leginkább a hagyományok síkján tartja fontosnak a keresztény értékek védelmét, és az egyházakat az anyagi támogatások folyósításával manipulálja.
