Szürkezóna

Miért festett Gustav Klimt Bécsben egy fekete férfit? A sztori nem tartozik az európai kultúra felemelő pillanatai közé. Az Afrikai herceg című festmény modellje William Nii Nortey Dowuona, a nyugat-afrikai ga törzs egyik vezetője volt, akit a Völkerschau (Népkiállítás) keretében hoztak társaival együtt az osztrák főváros állatkertjébe, a Tiergartenbe, ahol cirkuszi látványosságként mutogatták őket, hogy különféle, gyakran kreált táncokkal, rítusokkal szórakoztassák a derék bécsieket. A XIX. század végén, a XX. elején a különböző „egzotikus” térségekből származó, törzsi kultúrában élő emberek antropológiai kiállításai igen népszerűek voltak Európában és Észak-Amerikában, az európai fehér civilizáció magasrendűségét hirdetve.

Azt sem tudni, pontosan miért festette meg Klimt 1897-ben a fekete férfit, de nem ő volt az egyetlen, barátja,  Franz von Matsch (1861–1942) is készített róla hasonló portrét, amelyet ma a  Luxemburgi Nemzeti Múzeumban őriznek. A két alkotás egy időben készült, pontosan ugyanolyan méretű, és úgy tűnik, a művészek még ugyanazt a palettát is használták – idézik egy helyütt Ruud Priemet, a luxemburgi múzeum képzőművészeti gyűjteményeinek kurátorát. Egyesek azt feltételezik, hogy megrendelésről volt szó, mert Matsch képe alá van írva, míg Klimté nincs szignálva, és haláláig a művész tulajdona maradt. Ezért kerülhetett rá a hagyatéki pecsét. Ebből sokak szerint az következik, hogy Klimt képe nem felelt meg a megrendelőnek, azért maradt a festőnél. De az is lehet, hogy csupán az egzotikum vonzotta a két festőt. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyikük sem a korabeli sztereotípiák alapján ragadta meg a témáját, nem „vadembert” látni a festményeken, hanem egy fekete fiatalember méltóság- és tiszteletteljes portréját. Fontos műnek tekintik a Klimt-képet, nemcsak azért, mert a festő ritka férfiportréi közé tartozik, hanem mert átmenet az akadémizmus és a festő jól ismert dekoratív stílusának kialakulása között.