Noha Orbán tihanyi beszéde megteremtette a lehetőségét, hogy Magyar Péter erősítse kapcsolatát a határon túli magyar közösséggel, a Tisza-elnök ingoványos terepre gyalogol be: kimozdult ugyan a holtpontról az Erdélyért folyó politikai küzdelem, de még nem látni, kinek áll a zászló.
Útban a Tisza-menet Nagyvárad felé. Az erdélyi magyarság kicsit messzebb van
Fazekas István
Erről szól még a cikk:
HÍRÖSSZEFOGLALÓ
Habony Árpád
Hadiipari befektetés
Katonai repülés
A Tisza erdélyi esélyei
Két mandátum
Magyar-kísérlet
Porlik,deszavaz
Magyar Péter korábbi értesülése, hogy a Fidesz egyéni választókörzeteket hozna létre a határon túli magyarok képviseletére, egyelőre nem igazolódott. A magyarországi választásokon 2014 óta van lehetőségük a kisebbségben élőknek, hogy levélszavazattal pártlistára voksoljanak. Ez eddig minden esetben a Fidesz–KDNP-t erősítette. 2018-ban csak azért nem hozott pluszmandátumot, mert a Kúria több mint négyezer levélszavazatot érvénytelennek nyilvánított, mivel azokat nem az előírásoknak megfelelő borítékban küldték vissza, így nem lehetett kizárni a manipulációt. Ezzel pedig a Fidesz által onnan várt mandátum is elúszott. Orbán Viktor ennek kapcsán a Kúria által elcsalt választást emlegetett, a parlament fideszes többsége pedig gyorsan könnyített a levélszavazatok érvényességi szabályain. Így ma már nem szükséges a szabványos boríték, és a határon túliak voksait bárki leadhatja mások nevében is.
Bár a választásoknál még az alaptörvény értelmében is érvényesülnie kellene a titkosságnak és a szabad, befolyásolástól mentes döntésnek, a levélben leadott szavazatok jelenlegi rendszere lényegében ezen kívánalmak egyikének sem felel meg. Már az is súlyos gond, hogy ha mondjuk egy erdélyi, vajdasági, szlovákiai (kettős) magyar állampolgár regisztrált, akkor a neve tíz évig benne lesz a szavazók névjegyzékében, így semmi garancia nincs arra, hogy az időközben esetleg elhunyt vagy Nyugatra költözött nevében más ikszeljen. Márpedig tíz év nagyon sok idő – demográfiai szempontból is. Ezt jelzi a legutóbbi, 2022-es romániai népszámlálás, amely szerint a magyarság lélekszáma már csak kétezer fővel haladja meg az egymilliót; ez tíz év alatt 225 ezeres csökkenés. Az anyanyelvi adatok szerint pedig már egymillió magyar sincs Romániában, noha még 32 ezer cigány nemzetiségű is magyar ajkúnak vallotta magát. A többi szomszédos ország közül a szlovákiai népszámláláson 2021-ben első helyen 422 ezren vallották magukat magyarnak, összesen pedig – mivel mindenki több nemzetiséget is megjelölhetett – ez a szám 456 ezerre emelkedik, ami hasonló a tíz évvel ezelőtti adathoz. A Vajdaságban az egykor közel félmilliós közösség lélekszáma 200 ezer alá esett.¬Dobszay János
