Azoroszlánfogaiközt

AFP / ATTA KENARE

Irán stratégiai gyengeségét tartja az izraeli támadás fő mozgatórugójának Robert Chatterjee Közel-Kelet-szakértő, az arab és a muszlim térséggel foglalkozó, Berlinben megjelenő Zenith negyedéves szakfolyóirat főszerkesztő-helyettese.

¬ Miért most szánta rá magát Izrael az Irán elleni támadásra?

Szét kell választanunk a katonai és a politikai mérlegelést. A katonai megfontolás az lehetett, hogy akkor kell Iránt megtámadni, amikor a leggyengébb. Márpedig Irán soha nem volt ennyire védtelen: a tavaly végrehajtott két támadással Izrael megbénította az iráni légvédelem jelentős részét, ami vissza nem térő esélyt teremtett. Az az érvelés, hogy küszöbön az áttörés az iráni atomfegyverprogramban, igen kétséges. A lépés politikai vetülete pedig az lehetett, hogy egyre nagyobb a nyomás Izraelen a gázai háború miatt, az övezetben az új segélyosztási rendszer kudarcot vallott. Emmanuel Macron francia elnök jelezte, hogy a palesztin állam elismerését fontolgatja – az erről szóló konferenciát az Irán elleni támadás miatt halasztották el. Több európai állam, valamint Ausztrália és Kanada pedig szankciókat léptetett életbe az izraeli kormány két szélsőséges minisztere ellen. Úgy vélem, hogy az Irán elleni támadás a figyelemelterelést is szolgálja. A Netanjahu-kormány egyúttal úgy érezte, hogy ebben a konfliktusban kikényszerítheti az amerikai és az európai támogatást, különösen, hogy Irán megtorló támadásokat hajt végre.

¬ Izrael katonai fölénye egyértelmű, de képes-e egyedül megsemmisíteni az iráni nukleáris létesítményeket?

Ez talány, de egyes helyek csak bunkerromboló bombákkal zúzhatók szét. Szakértők szerint Izrael tavaly Haszan Naszrallah sejknek, a Hezbollah vezérének bejrúti likvidálásakor a birtokában lévő legpusztítóbb bombát használta; ha ez igaz, akkor az nem elég a föld mélyében lévő iráni nukleáris létesítmények ellen. De van egy másik szempont is, mégpedig a nemzetközi jog, amely korlátozza a nukleáris objektumok elleni támadásokat abból a nyilvánvaló okból, hogy a károk sugárzást okozhatnak. De az iráni atomprogram nemcsak épületekből vagy titkos létesítményekből áll, hanem tudósokból is, akik szintén céltáblákká váltak. Viszont ezzel Izrael nem sokra megy; minden potenciális tudóst likvidál majd? Szerintem illúzió, hogy erővel véget lehet vetni az iráni nukleáris ambícióknak.

¬ A dúsítók vagy a hasadóanyag-készletek elleni támadással kapcsolatos biztonsági és nemzetközi jogi megfontolások az USA-ra is vonatkoznak, ha bekapcsolódik a háborúba.

Igen, de emiatt talán elsősorban nem az USA – és különösen nem a jelenlegi amerikai kormányzat – aggódik, hanem sokkal inkább a régiós országok, például az öbölbeli arab monarchiák, az eszkaláció őket érinti közvetlenül. Persze az öbölbeliek nem bánják, ha Irán gyengébb lesz, könnyebb lesz vele együttműködni. Az USA-t inkább az olajár elrugaszkodása tarthatja vissza. A Közel-Kelet ugyanis nemcsak a nemzetközi kereskedelemnek, de a globális kőolaj- és gázszállításoknak is fontos útvonala. Ha ezeket Irán megakasztja, az az USA számára is nagyon fájdalmas, a saját maga által indított vámháború okozta gazdasági károk csak fokozódnak. Izraelt azonban hajtja a túlzott önbizalom, és senki nem képes megállítani. Az izraeli kormány gyakorlatilag kisiklatta az amerikai–iráni nukleáris tárgyalásokat, az esetleges megállapodást, amelyet Donald Trump elnök annyira akart.

¬ Mennyire gyenge az iráni rezsim?

Sokat átélt már, tisztában van a rá leselkedő veszélyekkel: ez a rendszer a túlélésre van kódolva. Érte már súlyos kihívás, de ellenállt, és ez bizakodóvá teszi a teheráni vezetést, amely évtizedekben, előre gondolkodik. Még akkor is, ha a katonai fronton gyenge, és a szövetségeseit Izrael meg­gyengítette vagy – a jemeni hutik kivételével – kiiktatta. A Nyugatnak vagy a diaszpórában lévő iráni ellenzéknek az a reménye, hogy ez a katonai konfliktus lehetőséget teremt az iráni nép felkelésére, hamis. Annak ellenére, hogy az irániak elutasítják a népszerűtlen rendszert, nem fognak harcolni ellene, amikor az országukat bombázzák. Az irániak nyomon követik, hogy mi folyik a Gázai övezetben, szolidárisak a palesztinokkal, de minimális bennük az együttérzés Izraellel. Helytelen azt gondolni, hogy egy másik iráni rendszer eltérően viszonyulna Izraelhez. Még ha meg is szűnne Izrael létrejöttének ideológiai elutasítása, széles körű az Izrael iránti harag a palesztinok szenvedései miatt. Az irániak sok okból lázadhatnak, de azért nem fognak, mert kívülről támadják az országot.

AFP / SABA

Tömött sorokban menekültek az autók e hét elején is Teheránból az izraeli légicsapások miatt, amelyek lakóházakat is porig romboltak. Az 1979-ben létrejött iszlamista köztársaság története során eddig nem tapasztalt mértékű támadások érték a perzsa többségű állam fővárosát és számos más települését, még az 1980-tól 1988-ig Irak ellen vívott háborúban sem volt ilyen súlyos az iráni városok bombázása – mondta a HVG-nek egy neve elhallgatását kérő iráni újságíró. A fiatal társadalom nagy része nem élt át ilyen háborús helyzetet, de azok sem láttak még ilyen pusztítást, akik éltek az arab szomszéd ellen 8 évig tartott fegyveres konfliktus idején.

Sok helyen káosz lett úrrá, és mintha a tisztviselők is zavarodottak lennének. Szinte valamennyi kormányhivatal és magánvállalat arra kérte a dolgozóit, hogy ha tudnak, otthonról dolgozzanak – ecsetelte. Sokan azonban, mielőtt vidéken kerestek oltalmat, megrohamozták a töltőállomásokat és az élelmiszerboltokat, mivel nem bíznak a kormányban, és úgy vélik, a legrosszabbra kell felkészülniük.

Az újságíró szerint bár általában elítélik az ország elleni támadást, az ipari és polgári infrastruktúrát ért csapásokat, az emberek többsége elégedetten veszi tudomásul a Forradalmi Gárda felső parancsnokainak megölését, mivel elnyomóknak tekintik őket, akik csak háborút és nyomort hoztak rájuk. Úgy tűnik, a katonai támaszpontok elleni támadások miatt sem bánkódnak.

Tapasztalatai szerint a lakosság nagy része nem ért egyet a rezsim lépéseivel, az iszlamista köztársaság népszerűsége a mélybe zuhant, a mostani konfrontáció pedig elősegítheti a rezsimváltás lehetőségét. Ám ez tömeges felkelés nélkül nem lehetséges, viszont talán a teheráni kormányzat összeomlásának egyik első jele lehet, hogy állítólag több tisztviselő is elmenekült az országból – tette hozzá a névtelenséget kérő riporter. Az átmenethez azonban szükség van a nemzeti erők egyesülésére is – magyarázta. A HVG más forrásból is úgy értesült, hogy a hatóságok a jelenlegi helyzet értékelését a nemzetbiztonság megsértéseként bűntettnek minősítik, és az erőszakszervezetek figyelik a különféle platformokon megjelenő megszólalásokat.

Iránban már többször is voltak tüntetések, így 2009-ben, 2017-ben, 2019-ben és 2022-ben, de egyik sem döntötte meg a rendszert. Ám a teokratikus állam még soha nem volt ilyen gyenge a 46 éves története során – mutatott rá a lapunknak nyilatkozó újságíró –, ezt pedig a saját agresszív politikájának köszönheti, és sok iráni elkeseredett a rendszer elfuserált politikája és hatékonytalan működése miatt.

Jelentős terheket rónak a háborúk a családokra, de elviselik, ha elfogad­ható az indok – számol be a közhangulatról Székely Róbert Tel-Avivban élő Izrael-szakértő.

¬ Borús vagy inkább bizakodó a hangulat Izraelben?

Az emberek természetesen félnek, hiszen bombák hullanak, köztük negyed- és féltonnás robbanófejek, és amelyeket nem sikerült a légelhárításnak leszednie, azok házakat döntöttek romba. Bármennyire is jó a légvédelem, nem 100 százalékos. De értjük, miért történik mindez, hiszen kiderült, hogy Irán nagyon közel került az atombomba megszerzéséhez, néhány hónapon belül eljuthatott volna a nukleáris fegyver elkészítéséhez. És ez a rezsim mindennap kinyilvánítja Izrael elpusztításának szándékát. Izraelnek nem maradt más választása, mint ezt a törekvést lehetőleg több évre visszavetni és diplomáciai lehetőséget teremteni arra, hogy Iránt lebeszéljék az atombombáról.

¬ Irán valóban atomfegyvert fejleszt?

A nukleáris fegyverhez négy dolog kell. Megfelelő mennyiségű és minőségű dúsított urán, illetve ballisztikus rakéta – ez a kettő megvan. A harmadik, hogy ebből a kettőből fegyvert csináljanak – ehhez kerültek most közel –, a negyedik pedig a politikai szándék. Utóbbitól nemcsak katonai, hanem gazdasági nyomásgyakorlással is el lehet téríteni Iránt, de a legszebb az volna, ha sikerülne az iráni népet hozzásegíteni ahhoz, hogy megdöntse Ali Khamenei totalitárius rendszerét. Kérdés, mikor jön el ez a pillanat.

¬ Akkor az izraeli közvélemény jelentős része egyetért az Irán elleni légitámadásokkal.

Igen, a túlnyomó többség elfogadja, remélve, hogy a háború valóban csak napokig, legfeljebb két hétig tart. A gázai háború sem volt megosztó az elején, akkor vált azzá, amikor kezdett látszani, hogy Benjamin Netanjahu és kormánya politikai céljait szolgálja.

¬ Izrael több mint másfél éve hadban áll, ami nagy terhet jelent a gazdaság számára. Hogyan bírja ezt a lakosság?

Az izraeliek túlnyomó többsége a gázai háború lezárását akarja a túszok kiszabadítása érdekében, gazdasági szempontból és a lelki teher miatt is. Szerencséje volt Izraelnek, hogy a gázai háború a lehető legerősebb gazdasági állapotában érte az országot, a költségek egy részét a tartalékokból fedezték, de ezen már rég túl vagyunk, rengeteg adót emeltek, sok kedvezményt csökkentettek, emelkednek az árak, mindenki érzi a pénztárcáján, nekem is úgy kell kisakkoznom, hogy a hónap végén kijöjjek a pénzemből. Sok család kerül nehéz helyzetbe. És van egy belpolitikai probléma is. Ha az emberek látják, hogy miért spórolnak, jobban elviselik a nehézségeket. De ha a kormány politikai túlélése a cél, akkor nem csoda, hogy sokan felháborodnak és rendszeresen tüntetnek. A koalíciós partnerei is nagyon megnehezítik Netanjahu dolgát. Az ultraortodox pártok ugyanis, a koalíció felrúgásával fenyegetve, most akarják dűlőre vinni a haredi fiatalok besorozás alóli mentességének törvénybe iktatását, miközben katonák halnak meg a fronton, és családok esnek szét, mivel a tartalékosok hosszú hónapokat vannak távol, kiesnek a munkából vagy elveszítik az állásukat.

¬ Ha valóban hamar véget ér az Irán elleni légi háború, ezzel együtt lezárulhatnak a gázai hadműveletek is?

Remélem, hogy így lesz. Katonai vezetők is azt mondják, a Gázai övezetben nincs miért harcolni, és az amerikai nyomás is erősödik. Persze ha Irán elég meggondolatlan lesz ahhoz, hogy amerikai érdekeltségeket is támadjon, akkor az USA is bekapcsolódhat az iráni háborúba. De Irán nagyok sokszor jelezte, hogy a támadásokra válaszol; ha Izrael abbahagyja a légicsapásokat, akkor nincs mire reagálni. Teherán nem szeretne most hosszú háborúba bonyolódni. Erre nincs is lehetősége, hiszen borzasztóan nehéz gazdasági helyzetben van.