Magyarországon „a független média egyre nagyobb nyomás alá került, a külföldi finanszírozást elfogadó médiaorgánumok korábbi megbélyegzése új szintre emelkedett” – olvasható a Reuters Intézet kedden közzétett éves jelentésében, pedig az még nem is az idei, hanem a 2024-es év főbb fejleményeit veszi számba, amikor az elhallgattatási törvény tervezete még nem volt ismert. A kutatóintézet, amely csaknem 100 ezer ember bevonásával 48 országban vizsgálta a sajtó helyzetét, azt találta, hogy a Magyarországon zajló médiaháború következményeként a hírekbe vetett bizalom tovább csökkent (10 év alatt 31 százalékról 22 százalékra), és továbbra is a legalacsonyabb a vizsgált államok között (Görögországgal együtt). Szinte minden vizsgált orgánum hitelességi pontszáma csökkent, így a médiabizalmi rangsort öt éve vezető HVG-t most 3 százalékponttal megelőzte az RTL. Nem arról van szó, hogy a válaszadók megbízhatatlanabbnak tartanák a cikkeinket, hanem az ezzel kapcsolatos kérdésre sem igent, sem nemet nem mondók tábora hízott 24-ről 29 százalékra (lásd ábránkat). Tehát a HVG 44 százalékos hitelességi mutatója duplája a magyar médiaátlagnak, amelyet leginkább a kormányközeli lapok és portálok húznak le. A sereghajtók között a Blikk kivételével kizárólag ilyen orgánumok találhatók: a Hír TV, az Origo, a Magyar Nemzet, a közmédia és a TV2.