A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Jelenet a székesfehérvári előadásból. Karizmatikus alakítások
Vörösmarty Színház / Kiss László
ANibelung-lakópark
Fenséges és mesterkélt, nagyvonalú és romlott egyszerre a nyelv, amin keresztül a 2019-ben elhunyt Térey János verses drámába foglalta az önmagukat istennek tartó emberek alkonyát. Az ezredfordulós évek high-tech, multimédiás, globalizációs zűrzavarában különös érzékkel rajzolta meg egy fényűző miniállamként működő nagyváros dekadenciáját, a virágzástól a pusztulásig tartó folyamatot. Sorsszerű, természetfeletti viszonyok uralják a Richard Wagner Az istenek alkonya című operájának cselekményére, viszonyaira épülő könyvdráma azonos nevű hőseit. Az egyetemes romlás képei a Wälsung–Gibichung–Nibelung cégcsoportok hatalmi harcaiból indulnak ki. Istenek már nincsenek, csak hivatkozás szintjén említik Donnert és Wotant. Az ógermán sorsistennők, a Nornák tévébemondók lettek, a termékenység istene a lakópark kertjét gondozza. A Worms nevű Megalopolis égbenyúló irodaházait, méregdrága lakóparkjait profitnövelésben megfáradt oligarchák, nagytőkések, iparmágnások, csúcsvezetők birtokolják. A romlás virágai a feltörekvő Hagen nagyravágyása és bosszúszomja miatt szöknek szárba, aki a családi-baráti Gibichung&Nibelung konszern élére tör. Siegfried gyűrűjére áhítozik, amely varázserejénél fogva segít megsokszorozni a vagyont. A sötét tettek elkerülhetetlen végkimenetele szervezkedés a fennálló rend ellen, hidegfejű vérontás a végromlásig.
Térey szatirikus látlelete a hatalmi arroganciába belebódult konzumtársadalomról merész, lenyűgöző szellemi kaland. Emlékezetes feldolgozás született pár hónappal a drámaciklus 2004-es megjelenése után Mundruczó Kornél rendezésében a Krétakör színészeivel. A Nibelung-lakópark harmadik részét, a Hagen bosszúját vitték színre a Sziklakórházban és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet kórtermeiben. A filmváltozatban is megörökített előadás sajátossága, hogy jelenetről jelenetre vándorolt a közönség az intézmény „labirintusában” újabb színterekre. Nibelung-beszéd címmel az Ódry Színpadon készült egy kamara-előadás Rába Roland rendezésében.
Térey teljes drámaciklusa Székesfehérváron került először színpadra. Az író szellemiségéhez méltó előadás született, amely különleges, igényes, technológiailag formabontó látványvilággal szolgálja, erősíti fel egy-egy jelenet dinamikáját, a Toronyház és a Lakópark, a modern kor hatalmi szimbólumai között élő elit életét, üzleti, magánéleti intrikáit, kegyetlen játszmáit. Emberileg taszító karaktereket, minden ízében karizmatikus alakítások sorát vonultatja fel a társulat, élén Gáspár Sándor intrikus, bosszúpolitikát folytató Hagenjével. Sághy Tamás Siegfriedje karizmatikus, vérbő, a Brünhildét alakító Ballér Bianka a domina megtestesítője, fülledt tangója a Gutrunét megformáló Ladányi Júliával a bekerítés, a birtoklás tánca.
