Ragadozókagyermekvédelemben
Befogadóotthonban kezdte „intézetis” életét annak a gyermekvédelmis férfinak az élettársa, akit azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített több lányt is, akiket a munkája során ismert meg. Az ugyancsak őrizetbe vett nő volt nevelőjével beszélgettünk.

Lélekrablás


LaluskaErzsébet

szociális munkás
A diploma megszerzése után 18 éven át dolgozott a gyermekvédelemben. Solt Ottília és Havas Gábor szociológusok voltak rá nagy hatással. 2023-tól az idősgondozásra váltott.
Azegyenlőtlenbánásmódhatósága
Van olyan, amikor az alapvető jogok biztosának a saját hivatalát kellene kivizsgálnia. Az ombudsmant már két jogerős ítéletben kötelezték, hogy tárja fel, jogszerűen utasította-e el egy hatóság egy ötéves gyermek ellátását. Mindhiába. A fiú ma már 9 éves.
Misinek Achilles-ín-rövidülése van, kétéves körüli volt, amikor észrevették, hogy igyekszik lábujjhegyen járni. Azt gondolná az ember, nem olyan nagy dolog, de a feszülés komoly fájdalmakkal jár, és ha valaki nem kap megfelelő ellátást – elsősorban mozgásterápiát –, akkor a tünet és a fájdalom fokozódik. Két év ellátás után azonban, 2021 elején a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat nagykanizsai tagintézményében az egyik foglalkozás végén azt mondták Misi anyukájának, hogy felsőbb utasításra a kisfiú nem mehet többet oda. Utóbb írásbeli kérdésre szűkszavúan szakértői vélemény hiányára hivatkoztak, amit korábban nem jeleztek a szülőknek.
Az édesanya az alapvető jogok biztosához fordult, hiszen a gyermek ellátása egyrészt szakorvosi javaslat alapján történt, másrészt tudomása szerint több kisgyermek is hasonló módon járt a foglalkozásokra, vagyis ha az ő fiát egyik napról a másikra kiteszik, az kifejezetten hátrányos megkülönböztetés. Az ombudsman ezzel nem értett egyet, úgy ítélte meg, hogy az ellátást csak szakértői bizottság javaslata alapján köteles biztosítani a pedagógiai szakszolgálat. Az anyuka nem volt rest, pert indított az ombudsman határozatával szemben, és az elsőfokú bíróság, majd a Kúria is neki adott igazat: nem azt kell vizsgálni egy kisgyermek esetében, hogy volt-e szakértői bizottsági javaslat a nevelési tanácsadás keretében, hanem azt, hogy hátrány érte-e a fejlődésben lévő csemetét. A válasz pedig nagy valószínűséggel az, hogy igen.
Ezt követően az ombudsmani hivatalnak legfeljebb 45 napon belül alapos vizsgálatot kellett volna folytatnia a pedagógiai szakszolgálatnál, de a feltárás több mint 5 hónapot vett igénybe, és ennek újabb elutasítás lett az eredménye. Az élet önmagát ismételte: az anyuka és jogi képviselője, Lévay-Nagy Karolina nem nyugodott bele, a bíróságot nem győzte meg az ombudsmani vizsgálat, és 2025 júniusában Misi, immár 9 évesen, még mindig arra vár, hogy az ombudsman végre végezzen el egy olyan feltárást a pedagógiai szakszolgálatnál, amely mindenkit kétségkívül meggyőz, hogy a kisgyermeket nem érte hátrány – vagy végre a szakszolgálatnál is lássák be, hogy egy ötéves apróságot nem lehet kizárni az ellátásból a gyermek sérelme nélkül.
Az ombudsmani hivatal feladata éppen az lenne, hogy kivizsgálja a hatóságok által elkövetett jogsértéseket. Az alapvető jogok biztosa Misi ügyében ezt már többedszer húzza-halasztja. A jelenlegi ombudsman, Kozma Ákos éppen most bukott felfelé: szeptembertől alkotmánybíróként folytathatja tevékenységét, miután a hivatalában eltöltött hat év alatt csupán jelentéseket készített, és egyetlen olyan állásfoglalása vagy indítványa sem volt, amely kormányzati tevékenységet marasztalt volna el. Misi esetében is nagyon úgy tűnik, hogy nem a hátrányt szenvedett gyermek jogait próbálta volna megvédeni, hanem sokkal inkább egy hatóság döntését hagyta fedezni.
De mi történt az alatt a két év alatt, amíg Misi megkapta az ellátást? Addig miért nem tűnt fel a szakértői bizottsági javaslat hiánya? A történet különlegessége, hogy az édesanya éppen a pedagógiai szakszolgálat nagykanizsai tagintézményének a vezetője volt, tehát könnyedén legyinteni lehetne, hogy persze, a kisfia protezsált volt, szabálytalanul jutott ellátáshoz. Apró döccenők vannak azonban ebben a magyarázatban. Az édesanya 2020 szeptemberében felmondott, és otthagyta a szakszolgálatot. Misit azonban nem akkor bocsátották útjára, hanem öt hónap múlva. Addigra ugyanis kiderült, hogy a pedagógiai szakszolgálatnál az édesanya nevében írtak alá dokumentumokat egy uniós támogatással megvalósuló szakmai pályázat rendezvényeiről, amelyeknek a kezdeténél az anyuka még valóban munkatárs volt, de a végén már nem. Így se ki nem fizették a korábbi munkáját, se nem nélkülözték az aláírását, vagyis valakik odahamisították azt. Az ügyben már költségvetési csalás gyanújával nyomoznak. Ez azonban mit sem változtatott azon, hogy a kisfiú egy érzékeny időszakban megfelelő ellátás nélkül maradt.
Az ombudsmani hivatal nem válaszolt a HVG kérdésére, a Zala megyei szakszolgálat felettes szervének, a Zalaegerszegi Tankerületi Központ megyei szakszolgálatának az igazgatója, Kajári Attila pedig azt közölte, hogy az ügyben még peres eljárás van folyamatban, ezért a részletekről nem áll módjában nyilatkozni. Az édesanya, Barotáné Simonka Rita azt mondja, hogy ha annak idején vissza akart volna élni a hivatalával, akkor olyan szakértői véleményt ír vagy írat, amilyet csak akar, de az ellátás nincs szakértői bizottsági véleményhez kötve. A nevelési tanácsadás keretében, állampolgári jogon bármelyik szülő kérésére igénybe vehető az ellátás, amit köznevelési államtitkári állásfoglalások is alátámasztanak. Számára az a kérdés, hogy miért válhat gyermekének a hátrányára, ha ő éppen a város egyetlen pedagógiai szakszolgálatának a vezetője volt. „Ez nem egy vidámpark, ahol jól érzi magát az ember, és annak örülünk, hogy még csak fizetni sem kell érte!” – fakad ki az édesanya. Majd hozzáteszi: „Ép ésszel felfoghatatlan ez a négy év, hiszen éppen azoknak kellett volna segíteniük egy gyermeken, akikkel szemben hadakozom.”