Nemzetközi felháborodás
Az izraeli biztonsági kabinet múlt pénteken jóváhagyta a tervet Gázaváros teljes elfoglalására. Bár korábban kiszivárgott, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a Gázai övezet totális izraeli ellenőrzését tűzte ki célul, de az újabb nagyszabású offenzívát több katonai vezető, köztük Eyal Zamir vezérkari főnök is ellenezte. A terv öt célt fogalmaz meg: a Hamász lefegyverzését, a túszok kiszabadítását, a Gázai övezet demilitarizálását, a terület biztonsági ellenőrzésének átvételét, és alternatív civil kormányzat megteremtését, amely nemcsak a Hamász, de a Palesztin Hatóság sem lehet. A Reuters hírügynökség szerint a biztonsági kabinet ülésén részt vevő, közelebbről meg nem nevezett izraeli tisztviselők közölték, a hadművelet csak hetek múlva kezdődhet, hogy esélyt adjanak esetleges tűzszünetre. Az Egyiptom és Katar közvetítésével folyó egyeztetések azonban elakadtak. Az elképzelés szerint a támadás előtt evakuálnák a városban maradt palesztin lakosságot, ami októberig is elhúzódhat. Nem világos azonban, hogy Gázaváros csak az első ütemet jelenti-e az egész övezet elfoglalásához. A terület nagyobb részét már most is az izraeli egységek uralják, a Hamász gerillaháborúra kényszerült.
Netanjahu nemzetközi sajtótájékoztatón védte meg a tervét, amely szerinte véget vet a Hamász uralmának, és ez vezet a háború leggyorsabb befejezéséhez. Zamir tábornok azonban „halálcsapdának” nevezte a romokban álló Gázaváros elleni katonai akciót, amely öt hónapig is eltarthat. Közben Izrael-szerte ezrek tüntettek a hadművelet újabb kiszélesítése ellen, felmérések szerint az izraeliek nagy többsége a háború azonnali befejezését támogatja. Aktivisták és ellenzéki politikusok úgy vélik, a háború folytatása jelentősen csökkenti a még 20 élő túsz kiszabadításának esélyét. A kormányfő szélsőjobboldali koalíciós szövetségesei viszont keveslik a tervet, a Gázai övezet bekebelezését és zsidó telepek újbóli létrehozását szorgalmazzák. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter pedig közölte, „elvesztette a bizalmát” Netanjahuban, közvetetten a koalícióból történő kilépéssel fenyegetőzve.
A hadművelet bővítését nemzetközi felháborodás fogadta, miközben segélyszervezetek szerint fokozódik az éhínség a Gázai övezetben. Tiltakozásul Ausztrália is közölte, hogy – Franciaországhoz, Nagy-Britanniához és Kanadához csatlakozva – az ENSZ szeptemberi közgyűlésén elismeri az amúgy nem létező palesztin államot, Új-Zéland pedig jelezte, fontolgatja a lépést. Az Izrael egyik legszorosabb szövetségesének számító Németország leállította azoknak a fegyvereknek a szállítását, amelyeket a Gázai övezetben is használhatnak. Az ENSZ és az EU elítélte, hogy az izraeli hadsereg egy gázai támadásban megölt hat újságírót, köztük az al-Dzsazíra katari tévé riporterét, akiről Izrael azt állította, hogy az egyik Hamász-sejt vezére volt.
