Jajaszembeszegülőknek!

AFP / AMID FARAHI

Európának és Zelenszkij elnöknek türelmesen kell dolgozniuk azon, hogy visszahúzzák az orosz oldalról az amerikai elnököt – véli két ukrán politológus, Szerhij Heraszimcsuk, az Ukrán Prizma igazgatóhelyettese és Volodimir Feszenko, a Penta igazgatója, akikkel a washingtoni csúcs előtt beszéltünk.

¬ Hogyan látják Ukrajna helyzetét az alaszkai orosz–amerikai csúcs után?

Sz. H.: Zsákutcába jutottunk. Ha lesz is valamiféle politikai megoldás, akkor meg kell változtatni a mindenféle területi engedményt tiltó ukrán alkotmányt. Azt pedig csak békeidőben lehet elvégezni, a törvények ugyanis tiltják, hogy az alaptörvényt háború idején átírják. A hadiállapot megszüntetéséhez viszont le kellene állítani a harci cselekményeket, ezt pedig az oroszok nem akarják. Arra számítok, hogy Ukrajna és Oroszország egymást vádolja majd a válság elnyújtásával.

V. F.: Ukrajna már márciusban közölte, milyen engedményekre kész: tűzszünetre a jelenlegi frontvonalak befagyasztásával. Ami most napirendre került, az a Donyec-medencében állomásozó ukrán csapatok egyoldalú kivonása. Konkrét követelés ezzel kapcsolatban nem hangzott el, az oroszok mindenképpen ezt szeretnék, az amerikaiak pedig ezt sugallják. De úgy vélem, ez aligha elfogadható Kijev számára. Szomorú tapasztalataink vannak arról, ha valamit odaadunk az oroszoknak harc nélkül, akkor már másnap kapunk egy új ultimátumot. Ma a Donyec-medence kell Moszkvának, holnap lehet már Herszont, Zaporizzsját, Harkivot és Odesszát is vinni akarják.

¬ Milyen taktikára lenne szükség Európa részéről?

V. F.: Az európai hatalmaknak Zelenszkijjel együtt úgy kellene védeni Ukrajna és a kontinens érdekeit, hogy közben ne keveredjenek konfliktusba a gyors megoldást kívánó amerikai elnökkel.

Sz. H.: Az, hogy ennyi európai vezető elutazott Washingtonba, azt akarja jelezni, hogy a kontinens országai továbbra is támogatják Ukrajnát és készek fizetni Európa és Ukrajna védelmezéséért. A cél az, hogy az USA ne vonuljon ki a békefolyamatból, és ne vádolja Kijevet az előrelépés akadályozásával. Az év végéig semmiféle konkrét eredményt nem várok.

¬ Mennyire lehetnek sikeresek az európaiak próbálkozásai?

V. F.: Trump már annyiszor megváltoztatta a véleményét, hogy nem kizárt, Európa vissza tudja rángatni a maga oldalára. Egy biztos: az orosz kísérletek is folytatódni fognak. Most nem az idő a fontos, hanem az, hogy milyen feltételekkel fejezzük be a háborút. A fő probléma abban áll, hogy pillanatnyilag Trump az orosz érdekeknek megfelelően akar döntést kierőszakolni. Ukrajnának tűzszünet kell, nem békemegállapodás, mert azt most csak az agresszor feltételeinek teljesítésével lehet megkötni. Ha erőltetjük a békemegállapodást, rengeteg olyan kérdésbe ütközünk, amiben nem lehet kompromisszumot találni, ezért a tárgyalások nagyon sokáig tarthatnak, és akár zsákutcába is torkollhatnak. Meg kell magyarázni Trumpnak, hogy a valódi megoldás a tűzszünet, mert azzal lehet megteremteni a feltételeket a tárgyalásokhoz.

¬ Becsapta volna Putyin a Fehér Ház urát?

Sz. H.: Az oroszok azt akarták mutatni Trumpnak, hogy készek a párbeszéd folytatására, mert el akarták kerülni azokat a másodlagos szankciókat, amelyeket az amerikai elnök beígért, ha Moszkva nem hajlandó a tűzszünetre. Ezt elérték. Viszont hosszabb távon ismét visszakerülhet a napirendre a szankciók ügye, ha Moszkva nem hajlandó az együttműködésre.

¬ Sokan felháborodtak annak láttán, ahogy Trump fogadta Putyint. Vörös szőnyeg, katonai tiszteletadás…

Sz. H.: Nem hiszem, hogy ez annyira rossz jel lenne, bár igaz, hogy nem nézett ki túl jól. De ez csak szimbolikus jelentőségű lenne, ha sikerült volna elérni valamit az amerikaiaknak.

¬ Miképpen látják Orbán Viktor Ukrajna-politikáját?

V. F.: A magyar kormány egészen más politikát folytat, mint a többi európai állam, de ez számunkra nem okoz meglepetést. Ukrajnának azonban nem Orbán álláspontja a fontos, hanem az, hogy az európaiak fokozatosan megváltoztassák Washington álláspontját. ¬