Trump és Putyin közeledése – még ha nem is született hivatalos alku a két politikus között – sok mindenben emlékeztet 1938-ra, amikor a nyugati országok lehetővé tették Németországnak a Csehszlovákiához tartozó, részben németek lakta Szudéta-vidék annektálását. Bár az akkor „megbékéltetett” diktátor, Adolf Hitler azt ígérte, nincsenek hódító szándékai, kevesebb mint egy évvel később Németország megtámadta Lengyelországot, és ezzel kirobbantotta a második világháborút. Jelképes lehet az is, hogy Trump és Putyin néhány nappal a Kelet-Európát felosztó 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulója előtt találkozott, hogy az érintett országot kihagyva tárgyaljon a válság megoldásáról.
„Nagyon keveset tudunk arról, mi történt Alaszkában abban a három órában, de elfogadhatatlan, hogy Trump legitimálta az orosz agresszort, és visszaemelte a nagypolitika terébe a háborús bűnös Putyint. Ami történt, az egész világ számára új helyzetet teremt, hiszen a második világháború óta nem volt olyan, hogy az érintettek nélkül tárgyaltak volna magukat világpolitikai szereplőnek tekintő politikusok. De azoknak is igazuk lehet, akik szerint Alaszkában az Európai Unió kiszorítására is kísérletet tehettek, hogy ez mennyire sikerül, hamarosan ki fog derülni. Bizonytalan vagyok a végkimenetelt illetően, viszont szomorúan látom, hogy felbomlott az az 1945 utáni polgári rend, ami arról szólt, hogy közösen vállalunk felelősséget azért, hogy betartassanak a megállapodások” – mondta a HVG-nek Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Hosszabb távon Európára is veszélyt jelenthet, ha Ukrajnában a mostani alaszkai elképzelések alapján – az agresszor megjutalmazásával – születik valamilyen, tartósnak és stabilnak aligha nevezhető béke. Több nyugati elemző és politikus tart attól, hogy Putyinék máshol folytatják majd a hódításokat. Az orosz fenyegetés veszélyét sokan azzal kisebbítették, hogy amíg a Kreml Ukrajnával van elfoglalva, nem marad ereje más térségekre. Ha viszont beköszönt a „béke”, az Ukrajnától elrabolt forrásokkal és a felpörgetett hadiiparral Oroszország elég erősnek érezheti magát ahhoz, hogy újabb célpont után nézzen, különösen akkor, ha azt tapasztalta, a Nyugat nem áll ki egységesen a megtámadott mellett. Ebből a szempontból figyelemre méltó fejlemény, hogy Oroszország folytatja az előkészületeket a nukleáris meghajtású új interkontinentális manőverező robotrepülő, a Burevesztnyik újabb tesztjére. A „legyőzhetetlen” fegyver kifejlesztését még 2018-ban jelentette be Putyin, és akkor azzal büszkélkedett, hogy a repülő eszköz szinte korlátlan ideig képes a levegőben maradni, és jó eséllyel kikerüli az amerikai légvédelmet is.
