Érzik a törődést
A különböző etnikai csoportok tagjai virággal és örömteli ritmusokra táncolva fogadták a hivatalos jelentés szerint a múlt héten kétnapos látogatásra Lhászába érkezett Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfőt. Az 1959-ben elmenekült 14. dalai láma egykori otthonával, az ezerszobás Potala Palotával a háttérben tartott ünnepségen arra emlékeztek, hogy Peking 60 éve minősítette Kína autonóm tartományává Tibetet. Hszi legutóbb 2021-ben járt Tibetben, annak a 70. évfordulóján, hogy 1951-ben az oda az előző évben beszivárogni kezdett kínai néphadsereg annektálta a területet. Hszi az első kínai vezető volt, aki Csiang Cö-min akkori pártfőtitkár 1990-es látogatása óta Lhászába ment. A mostani beszédében sürgette, hogy Tibetben építsenek modern szocializmust, ahol fenntartják a politikai és társadalmi stabilitást, valamint az etnikai egységet és a vallási harmóniát. Peking bírálói szerint ez úgy zajlik, hogy Kína szisztematikusan háttérbe szorítja a tibeti buddhizmust és nyelvet, gyorsítja és előjogokkal segíti a han kínaiak betelepedését, a tibeti gyerekeket bentlakásos iskolákba küldi a mandarin nyelvet, illetve a kommunista párthoz hűséget tanulni, s hogy az erről szóló híreket minimalizálja, gyakorlatilag kitiltja a külföldi újságírókat Tibetből. Kína ahhoz is ragaszkodik, hogy a tibeti buddhizmus új vezetőjét a 90 éves dalai láma halála után ő találja meg, s ne a hagyományos módon döntsenek az újjászületett utódról.
