Aleckefelvanadva

Ausztriába 700 ezer menekült érkezett a krízis idején, közülük 440 ezren nyújtottak be menedékkérelmet. Az Osztrák Integrációs Alap statisztikái szerint az akkor menedékstátuszt nyert emberek 59 százaléka jelenleg is szerepel különböző lakossági és szociális nyilvántartásokban. Ezzel szemben az utóbb években érkezettek több mint fele valamelyik másik európai országot választja célországnak. Ennek oka, hogy tíz éve még meghatározó volt a „wilkommenskultur”. Ahogy teltek az évek, sajátos osztrák válságjelenségek kezdtek mutatkozni. A kurd származású, Bécsben élő szociológus, Kenan Güngör arra hívta fel a figyelmet, hogy tíz éve teljes családok menekültek, és úgy könnyebb volt a beilleszkedés a többségi társadalomba. Amikor csonka családokkal érkeznek az emberek, vagy magányosan, akkor nehezebben adaptálódnak, szociálisan sérülékenyebbek, az integráció is akadályokba ütközik. Ráadásul két évvel a 2015-ös menekültválság után került kormányra az Osztrák Szabadságpárt, amely a 2024-es választásokon már 28 százalékos rekorderedményt ért el. Ez az előretörés áthangolta a menekültügy területén a teljes osztrák politikai palettát. Mára az Osztrák Néppárt (ÖVP), a szociáldemokrata SPÖ és a liberális NEOS is szigorításokat követel menekültpolitikában. Miközben Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter szerint az osztrák bevándorlási politika most „szigorú, kemény és fair”, idén 37 százalékkal csökkent a menedékkérelmek száma.

Franciaországban is szigorítják a menekültstátuszra vonatkozó kérelmek elbírálását, holott nő a beadványok száma: 8 százalékkal többen kértek hivatalosan segítséget idén, mint tavaly. Ugyanakkor Párizsban – miként Bécsben is – érzékelik, hogy nemcsak a be-, hanem a visszavándorlás is egyre erősödő tendencia. 2025 elején a francia kormány támogatást ígért azoknak, akik a szíriai Asszad-rezsim összeomlása után a hazatérésre vállalkoznak. Számukra „biztonságos folyosót” építenek ki, ez azt jelenti, hogy anélkül térhetnek vissza Szíriába, hogy a francia menekültstátuszukat elveszítenék.

Mire a tíz évvel ezelőtti válság beköszöntött, már túlterhelt volt az olasz humanitárius rendszer. Az időzített bomba 2015-ben robbant, ekkor kezdtek el látványosan erősödni a szélsőjobboldali pártok. Matteo Salvini 2018-ban kapott belügyminiszteri kinevezést. Egyik első lépése a humanitárius védelem intézményének megszüntetése volt, a politikus felgyorsította a deportálásokat, lelassultak az integrációs programok, a kormány megtagadta a partraszállást a tengeri mentést végző mentőhajók utasaitól. Matteo Salvini távozta után részlegesen visszaállították a humanitárius védelem intézményét. Jelenleg az olasz társadalom és a politika is „egyensúlyoz”: nyitott, befogadó, ugyanakkor fenntartható és biztonságos ellátórendszereket akarnak az emberek.

Görögországban 2015-ben 850 ezer ember lépett szárazföldre az Égei-tenger övezetében. Javarészt a görög szigeteken élő civilek látták el őket, és a helyi, gyorsan megtelő menekülttáborokban szállásolták el a többségében szír, afgán és iraki érkezőket – akik aztán igyekeztek a balkáni útvonalon továbbhaladni Európa belsejébe. Görögország – Olaszországhoz hasonlóan – hiába kért határozottabb EU-s segítséget. A tehetetlenség odáig fajult, hogy a görög hatóságok 2015 nyarán egyszerűen megnyitották a görög–makedón határszakaszt, és továbbterelték az ott felgyűlő embertömeget. Bár a 2015-ös menekülthullámhoz hasonló embertömeg nem torlódott fel, a táborok túlterheltsége megmaradt. 2020-ban a térségben pusztító erdőtüzek elérték a Leszbosz szigetén található moriai menekülttábort, 11 500 ember maradt egyik pillanatról a másikra fedél nélkül. Bár a görög társadalom toleránsabb, befogadóbb az európai átlagnál, az utóbbi tíz évben sokat szigorodtak a menekültstátuszra vonatkozó jogszabályok, a tengeri útvonalakat időszakosan lezárják, az úton lévőket, ha lehet, visszafordítják.

Az összefoglaló a Pulse európai média-együttműködés révén jött létre Dimitris Angelidis (EfSyn), Silvia Mertelli (Il Sole), Adrian Burtin (Voxeurop), Irene Brickner, Hans Rauschner, Gerald John (Der Standard) közreműködésével