Holtpontrólholtpontra

AFP / SUO TAKEKUMA

Ismét a Nyugatot tette felelőssé az ukrajnai háború kitöréséért Vlagyimir Putyin. A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) Tiencsinben rendezett csúcstalálkozóján az orosz államfő arról beszélt, a 2014 óta tartó konfliktus oka az, hogy a Nyugat keleti irányban bővíti a NATO-t, és ennek részeként felmerült Ukrajna felvétele is.

Miközben már három és fél éve tart az Ukrajna elleni általános és hadüzenet nélküli orosz agresszió, Putyin bejelentette, támogatja a házigazda, Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő azon tervét, hogy helyezzék új, igazságosabb alapokra a nemzetközi politikát. „A lehető legtöbb ország érdekét szolgálná, és egyben lehetővé tenné a tartós növekedést és biztonságot, ha olyan nemzetközi rendszer jönne létre, amely a nemzetközi jog elsőbbségén és az ENSZ-alapokmányon alapul” – mondta a nemzetközi jogot és a világszervezet alap­okmányát naponta megsértő Putyin.

A SESZ 25. csúcstalálkozóján minden korábbinál több külföldi állam- és kormányfő vett részt, és a kínai és orosz vezetők kimondott célja az, hogy a globális dél országainak érdekeire hivatkozva olyan hatalmi tömböt hozzanak létre, amely képes a Nyugat ellensúlyaként működni. A csúcs eredményességét Donald Trump amerikai elnök is segítette azzal, hogy ötvenszázalékos büntetővámot vetett ki az USA-ba irányuló indiai árukra, mert az ázsiai ország jelentős mennyiségű orosz kőolajat vásárol, és ezzel pénzeli az orosz hadigépezetet.

Az Újdelhiben ellenkezést kiváltott amerikai döntés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Tiencsinben annak ellenére megjelent Narendra Modi indiai miniszterelnök, hogy a két hatalmas ország kapcsolata feszült. Hszi és Modi egyetértett abban, hogy rendezni kell a kétoldalú viszonyt, s hogy a szomszédos államok partnerek, nem pedig egymás riválisai.

A 2001-ben alapított SESZ-nek jelenleg tíz tagja van, és Tiencsinben több mint tíz olyan állam is képviseltette magát, amely fontolgatja a csatlakozást.

Évek óta azt harsogja a magyar kormányzati propaganda, hogy az ukrán búza, kukorica és a többi mezőgazdasági termény minden tekintetben kárt okoz Magyarországnak és egész Európának. A szomszédban termelt áruk egyrészt túl olcsók, ezzel tönkreteszik az EU-s gazdákat, másrészt ártalmasak az egészségre, ugyanis különféle betegségeket okozhatnak, és génmódosított szemeket is tartalmaznak. A magyar kormány éppen erre hivatkozva júniusban meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára több mint két évvel ezelőtt elrendelt teljes tiltást, és azt is hangsúlyozta, hogy a legérzékenyebb terménynek a kukoricát tartja, mivel arra nincs uniós vám.

Az unió többi tagországa viszont feloldotta az ukrán mezőgazdaságot sújtó blokádot, így például Szlovákia importálhat a háborúban álló országból mezőgazdasági termékeket, például kukoricát és szóját. Ez már csak azért is szerencse, mert a HVG értesülései szerint Magyarország éppen arra készül, hogy négymillió tonna kukoricát és jelentős mennyiségű szóját vásároljon Szlovákián keresztül Ukrajnából. A hazai termés ugyanis átlagon aluli, és a jelentős áremelkedésnek – amire a választások előtt egyáltalán nincs szüksége az Orbán-kormánynak – a sápot lehúzó szlovák közvetítő révén érkező, de még így is jóval olcsóbb, ám immár egészségessé és EU-konformmá maszkírozott terményekkel lehet elejét venni. A megállapodás állítólag augusztus közepén született meg Nagy István agrárminiszter és Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes budapesti tárgyalásain.

Az egyre hangosabbá váló magyarországi Ukrajna-ellenes kampány idején tető alá hozott állami szintű egyezség annak ellenére minőségi ugrás, hogy korábban számos hír jelent meg arról, hogy az uniós gazdák, köztük a magyarok is, rendszeresen vásároltak különböző módszerekkel ukrán gabonát. Majd azt a sajátjukkal keverve uniós áruként hozták forgalomba vagy használták fel.