Kézenfekvőmegoldás
Kevesebb börtönőr, önállóbban mozgó fogvatartottak – az okoseszközök immár a büntetés-végrehajtásba is bekerülnek. Idehaza Csengerben nyílt meg az első okosbörtön.
A fal adja a másikat
Jogokarácsmögött
A börtönlakók emberi jogait is szívén viselő civil szervezetnél, a Magyar Helsinki Bizottságnál úgy látják, előnyei és kockázatai egyaránt vannak a csengeri börtön felokosításának. Krámer Lili kriminológus, a Helsinki Bizottság munkatársa, a büntető igazságszolgáltatás szakértője fontosnak tartja, hogy a fogvatartottakat számukra érthető módon tájékoztassák a megfigyelésükről. Ezzel kapcsolatban a jogvédők tapasztalatai általában nem kedvezőek, de a csengeri helyzetről annyi információjuk van, amennyit az érintettektől, ügyvédektől és a közérdekű adatigénylésekből megtudhatnak, hiszen 2017 óta nem működhet a szervezet börtönmonitorozó programja. Érintettektől származó hírek alapján azonban úgy látják, hogy az aggodalmak nem elsősorban a technológiával kapcsolatban szoktak felbukkanni. Nem jó viszont, hogy az új intézet „mindentől messze van”, és az értesüléseik szerint „nem túl emberségesek a körülmények”.
Az mindenképpen előnyös, ha a fogvatartottak önállóbban, kíséret nélkül mozoghatnak, fogadhatnak látogatót. Ez már csak azért is fontos, mert a börtönökben gyakran épp a felügyelő személyzet hiánya miatt hiúsul meg az, hogy a bent lakók napi legalább egy órát a szabad levegőn tartózkodjanak. Az okoseszközök révén elérhető kisebb létszám a jogvédő szerint is elfogadható cél. Egy korábbi hivatalos tájékoztatóra hivatkozva Krámer Lili azt idézi, hogy Csengerben nagyjából tíz százalék körül várható a létszám-megtakarítás. Más, nem technikai kérdés, hogy a kisebb létszám mellett jut-e elég emberi figyelem a börtön egyik fontos feladatára, az elítéltek reintegrációjára: annak előkészítésére, hogy szabadulásuk után beilleszkedjenek a társadalomba.
A már korábban is használt kamerákhoz hasonlóan az okoskarkötőket is hasznosnak tartja szakértőnk, ha segítségükkel hamarabb lehet észrevenni valamelyik fogvatartott rosszullétét vagy bántalmazását. Szokott ugyan gond lenni azzal, hogy a személyzet nem reagál idejében, de lehetünk óvatosan optimisták az új technikával kapcsolatban, mondja Krámer Lili. Inkább amiatt aggódik, hogy a büntetés-végrehajtásban a már meglévő technikai rendszerek működtetése is nehézkes. Az sem világos, hogy egy bántalmazási eset után a sértett ügyvédje ki tudja-e kérni bizonyítékként az okoseszközök adatait. További jogvédői tapasztalat: „Sajnos olyan ügyeink is vannak, ahol kamerafelvételeket manipuláltak vagy töröltek.”
Meddig terjedhet egy bebörtözött ember magánszférája? „Az, hogy mindent mindenhol kamera figyeljen meg, túlmegy azon a határon, ami szükséges és arányos egy demokratikus társadalomban”, a mellékhelyiség például nyilván kivétel. De az is igaz, hogy akár a fogvatartottak, de egyes esetekben a börtönőrök is kihasználhatják számlák rendezésére a köztudottan be nem kamerázott helyeket. Szakértőnk szerint is segíthet ilyen helyzetben, ha az új okoskarkötő a foglyok fizikai állapotát is monitorozza.