Embertelen helyzet

shutterstock

Lehet, hogy elpusztítják a mikrobákat, de elképzelhető, hogy közben az embereknek is ártanak. Erre a következtetésre jutott egy amerikai metaanalízis, amely légtisztító berendezések hatékonyságát vizsgáló tanulmányokat fésült át. Az Annals of Internal Medi­cine című szaklapban ismertetett kutatás közel 700 korábbi tudományos vizsgálatot elemzett 1929 és 2024 között, és arra jutott, hogy a beltéri készülékek hatékonyságának elemzése szinte mindig üres szobákban és terekben zajlik, és a méréseket végzők csak elvétve kíváncsiak arra, hogy a masinák a gyakorlatban milyen hatással vannak az emberekre (vagy háziállatokra), hogy tényleg megvédik-e őket valamitől, netán ártanak nekik. Pedig nemcsak a levegőben terjedő fertőzések hatékony megakadályozása miatt lenne fontos választ kapni ezekre a kérdésekre, hanem azért is, mert a különféle vírus- és baktériumölő technológiák sokféle, potenciálisan az emberre is káros vegyi anyagot bocsátanak ki. Utóbbiak közé tartozik például a formaldehid, az ózon vagy a hidroxilgyökök, amelyek mind súlyosan egészségkárosító hatásúak, ám az efféle technológiákat vizsgáló tanulmányok tizedében sem vették a fáradságot a kutatók vagy tervezők arra, hogy ellenőrizzék, nem marad-e utánuk a levegőben bármiféle káros melléktermék. A gyártóknak persze elsősorban az az érdekük, hogy a légtisztítók kórokozó-pusztító hatását demonstrálják, de – teszik hozzá a metaanalízist készítő kutatók – attól, hogy tisztább a levegő, még nem biztos, hogy kevésbé lesznek betegek az azt belélegző emberek. Ez utóbbit kellene egységes, tudományosan igazolt technológiákkal biztosítani.