Embertelen helyzet
Lehet, hogy elpusztítják a mikrobákat, de elképzelhető, hogy közben az embereknek is ártanak. Erre a következtetésre jutott egy amerikai metaanalízis, amely légtisztító berendezések hatékonyságát vizsgáló tanulmányokat fésült át. Az Annals of Internal Medicine című szaklapban ismertetett kutatás közel 700 korábbi tudományos vizsgálatot elemzett 1929 és 2024 között, és arra jutott, hogy a beltéri készülékek hatékonyságának elemzése szinte mindig üres szobákban és terekben zajlik, és a méréseket végzők csak elvétve kíváncsiak arra, hogy a masinák a gyakorlatban milyen hatással vannak az emberekre (vagy háziállatokra), hogy tényleg megvédik-e őket valamitől, netán ártanak nekik. Pedig nemcsak a levegőben terjedő fertőzések hatékony megakadályozása miatt lenne fontos választ kapni ezekre a kérdésekre, hanem azért is, mert a különféle vírus- és baktériumölő technológiák sokféle, potenciálisan az emberre is káros vegyi anyagot bocsátanak ki. Utóbbiak közé tartozik például a formaldehid, az ózon vagy a hidroxilgyökök, amelyek mind súlyosan egészségkárosító hatásúak, ám az efféle technológiákat vizsgáló tanulmányok tizedében sem vették a fáradságot a kutatók vagy tervezők arra, hogy ellenőrizzék, nem marad-e utánuk a levegőben bármiféle káros melléktermék. A gyártóknak persze elsősorban az az érdekük, hogy a légtisztítók kórokozó-pusztító hatását demonstrálják, de – teszik hozzá a metaanalízist készítő kutatók – attól, hogy tisztább a levegő, még nem biztos, hogy kevésbé lesznek betegek az azt belélegző emberek. Ez utóbbit kellene egységes, tudományosan igazolt technológiákkal biztosítani.