Ügyintézőkontrarobot

A magyarországi pénzügyi szolgáltatók digitális fejlettsége európai szinten közepes, éllovas nincs is köztük. Főleg a befektetés és biztosítás maradt le.

Miközben másról sem hallunk, csak a mester­séges intelligencia (AI) térnyeréséről szinte az élet minden területén, világszerte ötödik éve lassulnak a fintech szektorba irányuló befektetések – olvasható a meglepő következtetés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss fintech­jelentésében. Tavaly összesen 101 milliárd dollárt fektettek be ezen a területen, ami hétéves mélypont. A befektetői ódzkodást a magas kamatok mellett a gazdasági-politikai bizonytalanságok magyarázzák. Idén az első fél évben még folytatódott a csökkenés, de az MNB szerint fordulat várható, mert a befektetők inkább az érettebb fázisban lévő technológiai vállalatokat választják, amelyek biztosabb kiszállási lehetőséget ­kínálnak. A legtöbb, 12 ezer fintech cég az Egyesült Államokban él, Európa 9200-zal a második, a feltörekvő Távol-Keleten viszont csupán 6400 ilyen profilú társaság működik. A fintech befektetések zöme eddig a különféle digitális fizetési megoldások felé fordult, ám a struktúra rohamosan változik, s most már az AI áll a fókuszban. Már csak azért is, mert a digitális csalók és az utánuk „futó” bankok közti harcban mindkét fél beveti.

Az AI térhódítása az „intelligens bank” felé mozdítja el az eddigi „digitális bank” szlogent. Noha a csalásfelderítésen túl számtalan egyéb műveletre is használják már, kezdve a likviditásmenedzsmenttől a hitelbírálatig, még nagyon sok a kiaknázatlan terület – állapította meg egyik tavalyi elemzésében a Bank of England. A tanulmányban hetven, az AI segítségével ellátható banki funkciót számolt össze. Azoknak a pénzintézeteknek (az összes háromnegyede), amelyek élnek az AI adta lehetőségekkel, az 55 százaléka csupán tíz funkciót használ ki. Az erre fordított kiadásaik azonban tempósan növekednek: tavaly több mint 30 milliárd dollárt költöttek rá, 50 százalékkal többet, mint 2023-ban. Persze mindezt azért teszik, hogy megtérüljön; az AI-t használó bankok 35 százaléka működött hatékonyabban, növelte a forgalmát vagy az ügyfelei elégedettségét. A szakértők azt jósolják, hogy 2028-ra világszerte kilenc százalékponttal hízhat a bankszektor profitja az AI jóvoltából, a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban. A folyamatok automatizálhatósága miatt azonban nagy veszélyben lesznek a banki alkalmazottak: a következő 3–5 évben akár 200 ezernek a munkáját is kiváltja az AI. Érdekes módon, az eddigi digitális áttörések nem jártak tömeges leépítéssel, mert új munkaköröket is generáltak – talán a jövőben is így lesz.

„A hazai bankok nemzetközi viszonylatban közepesen digitalizáltak” – szögezi le az MNB jelentése. A magyar pénzintézetek „digitális érettsége” a 17. helyen áll Európában a Deloitte szakértő cég felmérése szerint is, ami az elérhető digitális funkciók száma szerint rangsorol. A legjobban teljesítő tíz százalékot nevezik „digitális bajnoknak”, amiből Lengyelországban van a legtöbb, Magyarországon viszont egy sincs, de furcsa módon a nálunk jóval fejlettebb Luxemburgban vagy a skandináv államok zömében sem. A nagybankjaink azért több területen is verik a globális átlagot, például az információgyűjtésben vagy a számlanyitásban. Sőt az utóbbiban már-már bajnokok. A mindennapi, alapvető bankműveletekben nagyjából átlagosak, az azokon túlmutató területeken, főleg a keresztértékesítési, a biztosítási, illetve a befektetési szolgáltatásokban viszont lemaradtak.