Zakatoló exportgépezet
Tavaly egész évben nem sikerült, idén viszont már november végén megtörtént: Kína kereskedelmi többlete első ízben átlépte az ezermilliárd dollárt. Az export az év első 11 hónapjában 5,4 százalékkal nőtt, az import viszont 0,6 százalékkal csökkent. A Donald Trump által indított vámháború az USA szempontjából meghozta a célját, az oda irányuló közvetlen kínai export csaknem az ötödével csökkent, mert az átlagos tarifa 37 százalék közelébe emelkedett. Kína Afrikába, Délkelet-Ázsiába és Latin-Amerikába tartó kivitele viszont 26, 14, illetve 7,1 százalékkal nőtt, az ázsiai nagyhatalom ugyanis e régiókon keresztül kerülő utat talált az amerikai piacra a végső összeszerelés áthelyezésével vagy reexporttal. A kínai árucunami kiemelt célpontja Európa, ahol az idei első 11 hónapban 15 százalékkal adtak el többet, mint tavaly. Az EU kereskedelmi hiánya három negyedév után elérte a 300 milliárd eurót, miközben az uniós politikusok már a 2024-es egész évi 304 milliárd láttán is megnyomták a vészcsengőt. Egyelőre az uniós vámok sem állították meg a kínai dömpinget, az elektromos autók a magas tarifákra fittyet hányva rontják az európai, a japán és a dél-koreai gyártók piaci pozícióit. A kínai exportot az is fűti, hogy a jüan évek óta gyönge a dollárral és különösen az euróval szemben. Az igazi lendületet a feldolgozóipar adja, amely a legegyszerűbb cikkektől a csúcstechnológiai eszközökig ontja a termékeket. A kapacitástöbblet gyilkos árversenyt váltott ki Kínában, ahonnan a gyártók a jobban fizető külpiacokra menekülnek.
