Javuló kilátások

A jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon decemberi ülésén, az alapkamat mértéke marad 6,5 százalék. A körülmények alig változtak a novemberi döntés óta, így semmi sem indokolt kamatcsökkentést. A tanács már a háromhavonta megjelenő Inflációs jelentés friss prognózisainak ismeretében hozta meg a döntését. Az előrejelzés szerint a GDP idén 0,5 százalékkal, jövőre 2,4 százalékkal, 2027-ben 3,1 százalékkal nőhet. Az inflációra vonatkozó prognózis kedvezőbb, mint három hónapja volt: a pénzromlás üteme idén éves átlagban 4,4 százalékra várható, jövőre 3,2 százalékra. 2026 elején ideiglenesen a 3 százalékos jegybanki cél alá eshet, majd a várakozások szerint a 2–4 százalékkos toleranciasávban marad, és 2027 második felében érheti el fenntarthatóan a célt. A javulás mögött egyrészt a forint erősödése áll, amely olcsóbbá teszi az importot, másrészt a kedvezőbb külső költségkörnyezet. Bizonytalanságot hordoz ugyanakkor a 2026. eleji vállalati áremelések alakulása, valamint az árréskorlátozások sorsa. A kivezetés jelen állás szerint februárban esedékes, de közkeletű vélekedés szerint a kormány legalább az áprilisi országgyűlési választásig megtartja az intézkedést.

A korábbinál kedvezőbb inflációs előrejelzést tükrözve változott, kiegészült a monetáris tanács iránymutatása – jelentette be Varga Mihály jegybankelnök. Ami nem változott: a kockázatok „óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.” Újdonság azonban, hogy az iránymutatás szerint a tanács „folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről”. Magyarán: bár a jegybank továbbra is az óvatosságot hangsúlyozza, az iránymutatás változásával terítékre került a kamatcsökkentés. Az árfolyam-stabilitás továbbra is kiemelten fontos, az árfolyamhatások gyorsan és erőteljesen jelentkeznek a fogyasztói árakban. Az inflációs várakozások az MNB szerint még mindig túlságosan – se a tényadatok, se az előrejelzések által nem indokolt módon – magasak.