Bekerítvevagykiterítve

Nyomulással és trükkökkel erdőt-mezőt becserkésztek a kormányzathoz bekötött vadásztársaságok, miután a kormány a vadgazdálkodási egységek határait is átrajzolta. 2014-ben még nagyot szólt, hogy Lázár János arisztokraták társaságában vett részt egy több mint 900 fácán vesztére megrendezett elit vadászaton, azóta viszont a tollasok és patások mellett egész vadászmezők is a NER puskás embereinek prédájává váltak. Miután ugyanis egy 2015. végi törvénymódosítás új „vadászati tájegységeket” rajzolt a térképre, lehetővé vált a vadászterületek újraosztása. Az egyes területek feletti vadászati jogot a helyben földbirtokkal rendelkezők közgyűlése által, területarányos szavazati jog gyakorlásával kiválasztott társaság vehette bérbe. Így kimondottan előnyös helyzetbe kerültek azok, akik a mindenfelé komoly területek fölött diszponáló önkormányzatok, illetve állami gazdaságok vezetőihez be voltak kötve.

Semjén Zsolt vadásztársának, Vajai Lászlónak a hódmezővásárhelyi elnökkel (Bognár Lászlóval) bejegyzett vadásztársasága például úgy tudott Veszprém megyében, a helyi vadászok ajánlatánál kevesebbet ígérve is szerződést kötni, hogy a közgyűlésben még a polgármesterek is a saját földijeik ellen voksoltak. És persze annak is része volt az ország másik feléből érkezett sikerében, hogy nagy számban szavaztak olyanok is, akik a vidék – vadászatban közvetlenül nem érdekelt, külön-külön elhanyagolható szavazati hányaddal rendelkező – törpebirtokosainak vitatott hitelességű megbízólevelével vettek részt a közgyűlésen.

Hasonló módon, megbízások alapján leadott szavazatokkal golyózta ki a helyben élő és ott évtizedek óta vadgazdálkodó bélmegyeri vadászokat Mészáros Lőrinc azonos nevű fiának – épp a jogszabályváltozáskor alapított – vadásztársasága, amelynek vadászkastélya ugyan volt a környéken, de földjeinek nagysága és ezzel szavazati aránya elmaradt a helyiekétől. A milliárdos családjához köthető társaság javára döntő közgyűlés lefolyásában később szabálytalanságok egész sorát állapította meg a bíróság: az itt is vitatott megbízólevelek többsége hiányzott a dokumentációból, a Nemzeti Földalapkezelő elnökének nevében rendelkező meghatalmazáson pedig szemmel láthatóan hamis aláírás szerepelt.

Még trükkösebb módon hajtották el területeikről a Balaton-felvidéki vadászokat. Veszprémben a megyei kormányhivatal illetékese úgy rajzolta át a vadászterület térképét, hogy azt délen egészen a megyehatárig, a Balaton középvonaláig kiterjesztette. Majd miután a vadászati szempontból értelmezhetetlen vízfelületet is állami területként vették számba, az annak így megnövelt szavazati arányát kihasználva két tősgyökeres vadásztársaságtól is sikerült elhappolni a területüket, hogy helyettük a vadászkamarai titkár által gründolt társaságot hozzák helyzetbe.

A megszerzett territóriumon pedig éppúgy nem osztoznak, mint a zsákmányon. A Pintér Sándor vejéhez köthető Tradicionális Vadásztársaság idén azzal dúlta fel a Velencei-tó közelében lakókat, hogy jókora erdőt zárt le egész hónapokra a kirándulók elől, mellesleg egy kerítés kiépítésének is nekilátott. Azt az idős alföldi vadászt pedig, aki saját vadászterületén, hivatásos vadász felügyelete és jóváhagyása mellett egy olyan dámszarvast ejtett el, amelyet a szomszédos területen működő, Lázár Jánost is a tagjai közt tudó társaság a maga részéről – mint „rekordvárományost” – későbbi kilövésre tartogatott, a miniszterhez köthető Promenád24 „kegyetlen dámbikagyilkosság” elkövetőjeként vette célba és járatta le. ¬ Somfai Dávid