Túl szép, hogy igaz legyen
Tavaly a harmadik negyedévben a kormányzati szektor (a központi kormányzat, az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok) hiánya 909 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 4,2 százaléka – jelentette a KSH. Az egyenleg 95 milliárd forinttal, 0,2 százalékponttal rosszabb az egy évvel korábbinál. Bár a harmadik negyedévben kicsit megszaladt a hiány, az első három negyedévet összességében tekintve kedvezőnek mondható a kép: a kormányzati szektor hiánya 1219 milliárd forint volt, ez a háromnegyed éves GDP 1,9 százaléka. A kormányzati szektor bevételei ebben a kilenc hónapban 27 585 milliárd, kiadásai 28 804 milliárd forintot tettek ki. Az első háromnegyed évet egyben tekintve az egyenleg az előző év azonos időszakában regisztráltnál 1142 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2 százalékponttal jobb.
A kedvező egyenleg két tényezőnek tudható be. Egyrészt a bevételek – különösen a belső fogyasztáshoz köthetők – növekedésének, másrészt az állami spórolásnak. A bevételek 8,8 százalékkal (2241 milliárd forinttal) nőttek 2024 azonos időszakához képest, miközben a kiadások csupán 4 százalékkal (1100 milliárd forinttal). A bevételek növekedéséhez a legnagyobb mértékben a 7,8 százalékkal (794 milliárd forinttal) emelkedő termelési- és importadó-bevételek járultak hozzá. Ebbe a körbe tartoznak a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, elsősorban az áfa. A kiadási oldalon a kamatkiadások 432 milliárd forinttal (14,4 százalékkal) mérséklődtek, az államadósság finanszírozása azonban még mindig nagyjából a GDP 4 százalékára rúgó összeget visz el. A bruttó állóeszköz-felhalmozás (az állami beruházások) 85 milliárd forinttal (4,5 százalékkal) maradt el 2024 azonos időszakától. Bár a kormány szerint nincsenek megszorítások, az állami beruházások visszafogása klasszikus megszorító intézkedés.
Az 1,2 ezermilliárdos deficit annak fényében is jól néz ki, hogy a központi költségvetés 2025 egészére tervezett pénzforgalmi hiánya 5 ezermilliárd forint. A hiánycél emelését Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter november elején jelentette be. Bár a KSH-s – uniós módszertan szerinti – és az államháztartási elszámolás különbözik, az év végére a kabinet hatalmas mozgásteret nyitott önmaga számára a hiánycél emelésével. A központi alrendszer államháztartási módszertan szerinti, pénzforgalmi hiánya november végén még csak 4 ezermilliárd forint volt. Bár az év végén a hiány jellemzően meg szokott ugrani – a kabinet ilyenkor előszeretettel osztogat még különféle költségvetési címeken –, nem látszik, hogy decemberben ekkora pluszmozgásteret használtak volna fel. Nem kizárt, hogy a tavalyi, az előre jelzettnél kedvezőbb egyenleg terhére a kabinet az országgyűlési választások előtt tervez jelentősebb kiadással járó intézkedés(eke)t.
