A belső tiltakozás és az amerikai fenyegetés egyszerre jelent kihívást az iráni teokratikus rezsim számára. Az ellenzék azonban megosztott, és kérdés, a tüntetések tovább gyengítik vagy meg is buktatják a rendszert. Donald Trump egy támadással tűzfészket hozhat létre.
Tüntetők Teheránban. Lángok között
AFP / MAHSA
Gazdaságirendszerváltásraisszükségvan
Mehrdad Vahabi
Fazekas István
Az iráni tüntetések célja az elnyomó rezsim elkergetése, de az ellenzéknek nincs politikai vezetője, víziója – mondta a HVG-nek az iráni születésű Mehrdad Vahabi francia közgazdász, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora.
¬ Hogyan értékelné az Iránban zajló tiltakozásokat?
Mindenhol tüntetnek Teherántól a kisvárosokon át a vidéki településekig, a harmadik hetébe lépett tiltakozásokra reagálva a napokban a rezsim nagyarányú mészárlásokba kezdett. A kormány megpróbál félelmet kelteni, még Maszúd Pezeskian elnök is terroristáknak nevezi a tüntetőket. A rezsim eltökélt a tiltakozások elnyomására.
¬ Van különbség a mostani és a korábbi tüntetések között?
A mostani is a rendszer megdöntésére irányuló mozgalmak kategóriájába tartozik, amelyek a 2018-as tüntetésekkel vették kezdetüket. A korábbiak inkább úgymond reformista megmozdulások voltak. A jelenlegi felvonulások markáns jellemzője Ali Khamenei legfőbb vezetőnek és rendszerének az elítélése.
¬ Mi a közvetlen kiváltó okuk a tüntetéseknek?
A riál árfolyamsokkja, ami ennek a mozgalomnak egy másik egyedisége. A preferenciális árfolyam megszüntetésével a hazai valuta összeomlott, 76 százalékkal leértékelődött a dollárral szemben, a 2024-es nagy értékvesztéséhez képest is. A riál gyengülése még az iráni statisztikai hivatal szerint is 42 százalékos inflációhoz vezetett. De az alapvető élelmiszerek több mint 75 százalékkal drágultak.
¬ Sikerülhet megdönteni a kormányt?
Hiába hatalmas a szakadék az emberek és a kormány között, az ellenzéki mozgalom nem egységes, nincs politikai vezetése, sem hosszú távú víziója. De az iráni kormány fél, azt is tudja, hogy gyenge, és elveszítheti a hatalmát. A helyzet katasztrofális, a rendszer képtelen a gazdasági növekedésre és a szociális igazságosságra.
¬ Mi lehet a legrosszabb és a legjobb forgatókönyv?
A legrosszabb a kormányátalakítás, mert ezzel nem történik radikális változás, a jelenlegi elit megtartja a hatalmát. A legjobb opció az lenne, ha a demokrácia és a szekularizáció egyszerre valósulna meg, leszámolva a síita politikai kapitalizmussal, vagy azt megreformálva. Az emberek alapvető változást akarnak, de hogy ez hamar bekövetkezik-e, vagy a sorozatos kormányátalakítások kora jön, nehéz megmondani.
